VERZIÓ 16

Csupa arany

Ostrom alatt

  • - ts -
  • 2019. december 7.

Mikrofilm

Körmöcről aranyat, Selmecről ezüstöt hozatott a magyar, ha úgy szottyant a kedve bármikor a történelem valamiért boldognak tűnő szakaszában.

Körmöcbányán már 1335-ben is aranypénzt vertek, s máig megmaradt a helyi aranykincs legendája, még inkább annak mágikus vonzereje. Rendszerek jöttek-mentek, mindenkinek az aranyra vásott a foga, a komcsik sem voltak egy szikrányival sem különbek, csak nem értettek annyira a dologhoz, meg elég pénzük sem volt rá, 1972-ben az utolsó körmöci bánya is bezárt, de 1983 áprilisában már így ír a pozsonyi Új Szó: Rövidesen megnyitják a Banská Bystrica melletti Malachovban (miszerint Malakóperesény) hazánk (ti. Szlovákia) első higanyércbányáját. Ezen a helyen már a 14. században is kiemelték a higanyt, hogy aranyat nyerjenek a Banská Bystrica és Kremnica körzetében bányászott ércekből. Később a kifejtést az elavult feldolgozás miatt megszüntették, most korszerű technológiával újrakezdik.

Ha nem lenne világos, derék komancs barátaink az úgynevezett ciános technológiáról beszélnek – amelyet viszont azóta sem sikerült betiltani Szlovákiában. 2006-ban az éppen aktuális Fico-kormány hozott bizonyos látszatintézkedéseket, de a teljes körű betiltástól azok nagyon messze voltak. Ma is ott tartunk, hogy környezetvédők, a világörökségi rangra pályázó gyönyörű kisváros lakói, önkormányzata, gyakorlatilag minden helyi erő azért küzd, hogy megálljt parancsoljon a nagy nemzetközi bányavállalatok életveszélyes és tájromboló machinációinak. E küzdelem legutóbbi hét esztendejének szenteli figyelmét Zuzana Piussi és Vít Janeček drámai fordulatokat sem nélkülöző filmje, mely mi másról is szólhatna, mint a sebzett táj sebzett lakóinak kiállásáról, és a reményről, illetve a hatalmi kapzsiságról, Dávid és Góliát harcáról. S hogy mekkora ennek a filmnek, illetve ennek a történetnek a tétje, azt pont nekünk aligha kell elmagyarázni. Hiszen még jól emlékszünk a 2000-es tiszai ciánkatasztrófára. Nos, valami gikszer esetén a Garamon körülbelül fél óra alatt érné el a Dunát a cián, s a Körmöcnél tárolt készletek egytizede is simán hazavágná az egészet.

Vetítik november 13-án, 20.00-kor a Kino nagytermében, illetve 15-én, 15.45-kor a Toldi kistermében

 

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.