VERZIÓ 16

Csupa arany

Ostrom alatt

  • - ts -
  • 2019. december 7.

Mikrofilm

Körmöcről aranyat, Selmecről ezüstöt hozatott a magyar, ha úgy szottyant a kedve bármikor a történelem valamiért boldognak tűnő szakaszában.

Körmöcbányán már 1335-ben is aranypénzt vertek, s máig megmaradt a helyi aranykincs legendája, még inkább annak mágikus vonzereje. Rendszerek jöttek-mentek, mindenkinek az aranyra vásott a foga, a komcsik sem voltak egy szikrányival sem különbek, csak nem értettek annyira a dologhoz, meg elég pénzük sem volt rá, 1972-ben az utolsó körmöci bánya is bezárt, de 1983 áprilisában már így ír a pozsonyi Új Szó: Rövidesen megnyitják a Banská Bystrica melletti Malachovban (miszerint Malakóperesény) hazánk (ti. Szlovákia) első higanyércbányáját. Ezen a helyen már a 14. században is kiemelték a higanyt, hogy aranyat nyerjenek a Banská Bystrica és Kremnica körzetében bányászott ércekből. Később a kifejtést az elavult feldolgozás miatt megszüntették, most korszerű technológiával újrakezdik.

Ha nem lenne világos, derék komancs barátaink az úgynevezett ciános technológiáról beszélnek – amelyet viszont azóta sem sikerült betiltani Szlovákiában. 2006-ban az éppen aktuális Fico-kormány hozott bizonyos látszatintézkedéseket, de a teljes körű betiltástól azok nagyon messze voltak. Ma is ott tartunk, hogy környezetvédők, a világörökségi rangra pályázó gyönyörű kisváros lakói, önkormányzata, gyakorlatilag minden helyi erő azért küzd, hogy megálljt parancsoljon a nagy nemzetközi bányavállalatok életveszélyes és tájromboló machinációinak. E küzdelem legutóbbi hét esztendejének szenteli figyelmét Zuzana Piussi és Vít Janeček drámai fordulatokat sem nélkülöző filmje, mely mi másról is szólhatna, mint a sebzett táj sebzett lakóinak kiállásáról, és a reményről, illetve a hatalmi kapzsiságról, Dávid és Góliát harcáról. S hogy mekkora ennek a filmnek, illetve ennek a történetnek a tétje, azt pont nekünk aligha kell elmagyarázni. Hiszen még jól emlékszünk a 2000-es tiszai ciánkatasztrófára. Nos, valami gikszer esetén a Garamon körülbelül fél óra alatt érné el a Dunát a cián, s a Körmöcnél tárolt készletek egytizede is simán hazavágná az egészet.

Vetítik november 13-án, 20.00-kor a Kino nagytermében, illetve 15-én, 15.45-kor a Toldi kistermében

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.