Az 1920-as évek Berlinjében játszódó sorozat Volker Kutscher neo-noir regényciklusának immár harmadik évadjához érő adaptációjaként voltaképp hűen követi eredetijét...
Párizs a jobbára színes bőrűekből álló világbajnok francia focicsapatot ünnepli mámorosan. A Diadalív alatt a tömegben kék-fehér-pirosba öltözött, ugyancsak színes bőrű, franciaságukra büszke fiatalok tárgyalják a példakép Mbappé érdemeit.
A kertben hamburgert sütögető szomszéd, az egykor a NASA-nak dolgozó kedves, idős hölgy, a titokzatos, tört angolsággal beszélő férfi az utca végén – bárkiről kiderülhet, hogy valójában aljas náci, aki Hitler bukása után szökött a lehetőségek hazájába.
Megoszlanak a vélemények arról, mikor távozott az utolsó kis varázslat is a világból, merthogy vette a kalapját és lelépett, ezzel a Pixar új meséje sem vitatkozik.
Más addigra befejezi pályafutását, mire a filmes világba korábban csak néhány, főleg vígjátéki forgatókönyvvel (plusz az Európa-díjas Gomorra) belekóstoló színházi ember, Gianni Di Gregorio első filmjét, ötvenhét évesen, elkészítette.
Új filmje, a Világpolgárok megjelenésünk napján kerül Pesten a mozikba. A helyben utazó nyugdíjasokról szóló komédia alkotójával öregségről, helyhez kötöttségről és szolidaritásról beszélgettünk telefonon.
Legfrissebb filmje, melynek Cannes-ban volt a premierje, Szex és pszichoanalízis címmel került a hazai mozikba. A rendezővel is ezekről a témákról beszélgettünk.