Döntő változás előtt a világ legrangosabb tévés díja

  • Szabó Ádám
  • 2019. január 20.

Mikrofilm

A régi szokások lassan halnak, de a tervek szerint 2020-ban az Emmy is átlép végre a 21. századba.

Átlagember utoljára talán a 2000-es években nézett DVD-ről sorozatokat. Azóta, a streaming szolgáltatók korában már csak ott van szükség lemezekre, ahol az internet még mindig túl drága vagy lassú a platformhoz – például Alaszkában. Ennek ellenére az Emmy szabályainak értelmében a stúdióknak még mindig úgynevezett screenereket, vagyis megtekintő DVD-ket kell küldeni sorozataiból a szavazóknak.

Néhány éve talán még ez sem jelentett problémát,

a peak TV korszakában viszont, amikor már a kenyérpirító márkák is sorozatokkal állnak elő, egyszerűen nincs értelme több száz lemezt kiküldeni.

A Variety cikke szerint a változást ezúttal is a Netflix hozta el: három éve közel 10 kilós csomagokat postáztak a Tévéakadémia tagjainak, benne saját sorozataikkal. Mindez nekik közel 4 millió dollárba, a 25 ezres szavazótábornak pedig logisztikai problémákba került, hiszen nemhogy megnézni, de tárolni sem tudták a stúdióktól érkező hatalmas pakkokat. A Tévéakadémia pár éve hasonló okokból már változtatott szabályain: standardizálta a kiküldhető screenerek méretét, kinézetét és mennyiségét – a dinamikusan fejlődő tévéipar miatt viszont most ismét szabálymódosításra van szükség.

Az Emmy a legkézenfekvőbb megoldást választotta:

mivel a legtöbben már most is online néznek filmeket, ezután minden nevezett sorozatot az Akadémia erre a célra létrehozott oldalán, vagy a saját streamingplatformján lehet majd megnézni. Ez nemcsak kényelmesebb megoldás, de arra is lehetőséget ad, hogy követni tudják, valójában kik és hányan néznek meg egy-egy sorozatot. A módosítás azért csak egy év múlva lép életbe, hogy a cégeknek legyen idejük áttérni az új rendszerre, az idősebb Emmy-szavazók pedig hozzászokhassanak a streamingelt tartalomhoz. Biztos, ami biztos, az Akadémia a főhadiszállásán biztosít számítógépeket és internetet a megtekintéshez, és a letöltést is elérhetővé teszi; így aki ragaszkodik hozzá, még mindig kiírhatja DVD-re a Rólunk szól vagy a Stranger Things epizódjait.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.