Egy képregény kedvéért újra összeáll a Forrest Gump csapata

  • narancs.hu
  • 2022. február 23.

Mikrofilm

Richard McGuire Here című, formabontó graphic noveljét adaptálják vászonra.

A Forrest Gump minden idők legkedveltebb filmje, amit egyedül talán a Ponyvaregény feketeöves rajongói gyűlölnek. Az 1995-ös Oscaron ugyanis minden jelentősebb díjat elvitt Tarantino opusza elől: 6 aranyszobrocskával ment haza, többek között győzött Tom Hanks a férfi főszereplők, Robert Zemeckis a rendezők és Eric Roth az adaptált forgatókönyvek között. A legendás trió a hírek szerint ismét összeáll: együtt adaptálják vászonra Richard McGuire forradalmi, 2014-es képregényét, a Here-t.

A művet sokan csak egy képregénynek álcázott művészkönyvnek nevezik, jelentsen a kifejezés bármit. A Here eredetileg egy hatoldalas képregényként indult a Raw magazinban 1989-ben. Az újságot a legendás holokauszt-egérmese, a Maus alkotója, Art Spiegelman szerkesztette Francoise Moulyval karöltve, és a műfaj underground vonulatának megkerülhetetlen darabjává vált.

McGuire alkotása lényegében egy interaktív képregény, amely egymásba illesztett panelek segítségével meséli el az egész bolygó történetét Kr. e. 500 000-től kezdve egészen a távoli jövőig. Így például láthatjuk, hogy ahol egykor egy dinoszaurusz pihent, pár ezer évvel később emberek ügyködnek, majd még egy ugrás, és egy tinédzser alszik a földön. A mű már megjelenésekor hatalmas sikert aratott; amellett ugyanis hogy a képregény műfaját is újrafogalmazza, azt is megkérdőjelezi, hogyan gondolkodunk térről és időről. „Szülinapok, halálok, dinók. Az univerzum harminchat képkockában” – fogalmazott a The Guardian kritikusa. „Állítólag a világ legunalmasabb dolga azt figyelni, hogyan szárad a festék a falon, de Richard McGuire képregénye sikeresen cáfolja ezt a közhelyet. Az egész csak azon múlik, hogy mettől meddig nézzük azt a falat, megvárhatom-e, amíg magától ledől, és a nézésbe beleszámítanak-e azok a falak, amelyek korábban itt álltak és később itt fognak állni ezen a szent helyen” – írtuk a Here-ről cikkünkben, amelyben többek között Terrence Malick Az élet fája című filmjéhez hasonlítottuk a képregényt.

Kérdés, mindebből mit és hogyan tud vászonra adaptálni a Forrest Gump mögött álló filmes csapat. Egy biztos: Robert Zemeckis folyamatosan feszegeti a filmes vizuális ábrázolásmód határait, még ha mindehhez sokszor nem is társul hasonlóan ambíciózus történet. Már a Forrest Gump is előremutató volt vizuális effektjei miatt, melyek a főhőst a történelem meghatározó jelenetei közé helyezték; de saját idejében a Polar Expressz és a Roger Nyúl a pácban is a leglátványosabb filmek közé tartoztak. Eric Roth épp tavaly bizonyította be a Dűnével, hogy megfilmesíthetetlennek hitt könyvek adaptációja is lehetséges – Tom Hanks pedig még mindig a világ legkedvesebb színésze, mindezek pedig némi reményre adnak okot.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.