Egy képregény kedvéért újra összeáll a Forrest Gump csapata

  • narancs.hu
  • 2022. február 23.

Mikrofilm

Richard McGuire Here című, formabontó graphic noveljét adaptálják vászonra.

A Forrest Gump minden idők legkedveltebb filmje, amit egyedül talán a Ponyvaregény feketeöves rajongói gyűlölnek. Az 1995-ös Oscaron ugyanis minden jelentősebb díjat elvitt Tarantino opusza elől: 6 aranyszobrocskával ment haza, többek között győzött Tom Hanks a férfi főszereplők, Robert Zemeckis a rendezők és Eric Roth az adaptált forgatókönyvek között. A legendás trió a hírek szerint ismét összeáll: együtt adaptálják vászonra Richard McGuire forradalmi, 2014-es képregényét, a Here-t.

A művet sokan csak egy képregénynek álcázott művészkönyvnek nevezik, jelentsen a kifejezés bármit. A Here eredetileg egy hatoldalas képregényként indult a Raw magazinban 1989-ben. Az újságot a legendás holokauszt-egérmese, a Maus alkotója, Art Spiegelman szerkesztette Francoise Moulyval karöltve, és a műfaj underground vonulatának megkerülhetetlen darabjává vált.

McGuire alkotása lényegében egy interaktív képregény, amely egymásba illesztett panelek segítségével meséli el az egész bolygó történetét Kr. e. 500 000-től kezdve egészen a távoli jövőig. Így például láthatjuk, hogy ahol egykor egy dinoszaurusz pihent, pár ezer évvel később emberek ügyködnek, majd még egy ugrás, és egy tinédzser alszik a földön. A mű már megjelenésekor hatalmas sikert aratott; amellett ugyanis hogy a képregény műfaját is újrafogalmazza, azt is megkérdőjelezi, hogyan gondolkodunk térről és időről. „Szülinapok, halálok, dinók. Az univerzum harminchat képkockában” – fogalmazott a The Guardian kritikusa. „Állítólag a világ legunalmasabb dolga azt figyelni, hogyan szárad a festék a falon, de Richard McGuire képregénye sikeresen cáfolja ezt a közhelyet. Az egész csak azon múlik, hogy mettől meddig nézzük azt a falat, megvárhatom-e, amíg magától ledől, és a nézésbe beleszámítanak-e azok a falak, amelyek korábban itt álltak és később itt fognak állni ezen a szent helyen” – írtuk a Here-ről cikkünkben, amelyben többek között Terrence Malick Az élet fája című filmjéhez hasonlítottuk a képregényt.

Kérdés, mindebből mit és hogyan tud vászonra adaptálni a Forrest Gump mögött álló filmes csapat. Egy biztos: Robert Zemeckis folyamatosan feszegeti a filmes vizuális ábrázolásmód határait, még ha mindehhez sokszor nem is társul hasonlóan ambíciózus történet. Már a Forrest Gump is előremutató volt vizuális effektjei miatt, melyek a főhőst a történelem meghatározó jelenetei közé helyezték; de saját idejében a Polar Expressz és a Roger Nyúl a pácban is a leglátványosabb filmek közé tartoztak. Eric Roth épp tavaly bizonyította be a Dűnével, hogy megfilmesíthetetlennek hitt könyvek adaptációja is lehetséges – Tom Hanks pedig még mindig a világ legkedvesebb színésze, mindezek pedig némi reményre adnak okot.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.