Egy képregény kedvéért újra összeáll a Forrest Gump csapata

Richard McGuire Here című, formabontó graphic noveljét adaptálják vászonra.

A Forrest Gump minden idők legkedveltebb filmje, amit egyedül talán a Ponyvaregény feketeöves rajongói gyűlölnek. Az 1995-ös Oscaron ugyanis minden jelentősebb díjat elvitt Tarantino opusza elől: 6 aranyszobrocskával ment haza, többek között győzött Tom Hanks a férfi főszereplők, Robert Zemeckis a rendezők és Eric Roth az adaptált forgatókönyvek között. A legendás trió a hírek szerint ismét összeáll: együtt adaptálják vászonra Richard McGuire forradalmi, 2014-es képregényét, a Here-t.

A művet sokan csak egy képregénynek álcázott művészkönyvnek nevezik, jelentsen a kifejezés bármit. A Here eredetileg egy hatoldalas képregényként indult a Raw magazinban 1989-ben. Az újságot a legendás holokauszt-egérmese, a Maus alkotója, Art Spiegelman szerkesztette Francoise Moulyval karöltve, és a műfaj underground vonulatának megkerülhetetlen darabjává vált.

McGuire alkotása lényegében egy interaktív képregény, amely egymásba illesztett panelek segítségével meséli el az egész bolygó történetét Kr. e. 500 000-től kezdve egészen a távoli jövőig. Így például láthatjuk, hogy ahol egykor egy dinoszaurusz pihent, pár ezer évvel később emberek ügyködnek, majd még egy ugrás, és egy tinédzser alszik a földön. A mű már megjelenésekor hatalmas sikert aratott; amellett ugyanis hogy a képregény műfaját is újrafogalmazza, azt is megkérdőjelezi, hogyan gondolkodunk térről és időről. „Szülinapok, halálok, dinók. Az univerzum harminchat képkockában” – fogalmazott a The Guardian kritikusa. „Állítólag a világ legunalmasabb dolga azt figyelni, hogyan szárad a festék a falon, de Richard McGuire képregénye sikeresen cáfolja ezt a közhelyet. Az egész csak azon múlik, hogy mettől meddig nézzük azt a falat, megvárhatom-e, amíg magától ledől, és a nézésbe beleszámítanak-e azok a falak, amelyek korábban itt álltak és később itt fognak állni ezen a szent helyen” – írtuk a Here-ről cikkünkben, amelyben többek között Terrence Malick Az élet fája című filmjéhez hasonlítottuk a képregényt.

Kérdés, mindebből mit és hogyan tud vászonra adaptálni a Forrest Gump mögött álló filmes csapat. Egy biztos: Robert Zemeckis folyamatosan feszegeti a filmes vizuális ábrázolásmód határait, még ha mindehhez sokszor nem is társul hasonlóan ambíciózus történet. Már a Forrest Gump is előremutató volt vizuális effektjei miatt, melyek a főhőst a történelem meghatározó jelenetei közé helyezték; de saját idejében a Polar Expressz és a Roger Nyúl a pácban is a leglátványosabb filmek közé tartoztak. Eric Roth épp tavaly bizonyította be a Dűnével, hogy megfilmesíthetetlennek hitt könyvek adaptációja is lehetséges – Tom Hanks pedig még mindig a világ legkedvesebb színésze, mindezek pedig némi reményre adnak okot.