Először készülhet színházi adaptáció Stanley Kubrick művéből

  • narancs.hu
  • 2023. július 20.

Mikrofilm

A Dr. Strangelove-ból a Sztálin halála alkotója készíthet színdarabot.

A Ragyogás, a 2001: Űrodüsszeia és a Mechanikus narancs rendezőjének több ötlete is talonban maradt, mikor 1999-ben 70 évesen álmában szívrohamot kapott és elhunyt. Az A.I. – Mesterséges értelemből Steven Spielberg rendezett filmet, és szintén Spielberg vállalkozott arra, hogy befejezi Kubrick nagyívű tervét, a Napóleont is.

Arra azonban nem volt még példa, hogy a rendezőzseni valamelyik alkotását színpadra adaptálták volna – egészen eddig.

A rendező özvegye és jogainak örököse, Christiana Kubrick ugyanis jóváhagyta, hogy Armandi Iannucci a színházban álmodja újra 1964-es politikai szatíráját, a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni címűt.

A Peter Sellers főszereplésével készült klasszikus az atomháború-para talán legemlékezetesebb filmje: egy őrült amerikai parancsnok nukleáris háborút indít el, amikor elrendeli a Szovjetunió lebombázását, amely beindítja az ellenfél automatikus válaszcsapását. A mozit négy Oscarra jelölték; ez Kubrick talán leginkább hozzáférhető, de mindenképpen legviccesebb filmje, melynek maró szatírája ma ugyanolyan hatásos, mint annak idején – főleg az orosz-ukrán háború miatt ismét az ajtónkon kopogtató nukleáris veszély, na és persze Christopher Nolan Oppenheimerjének idején.

Nem csoda, hogy az adaptációt készítő Iannucci meglátta benne a lehetőséget, hiszen ő is hasonló politikai szatírákkal robbant be: 2009-es Egy kis gubanc című filmjének forgatókönyvét Oscarra is jelölték. De ő áll az elmúlt évek egyik legfontosabb vígjátéksorozata, a 2012-2019 között futó Az alelnök, vagy épp a 2017-es pusztító feketekomédia, a Sztálin halála mögött is. Legutóbb négy éve rendezett filmet, ez volt a David Copperfield rendkívüli élete (kritikánk).

„Mindig vonakodtunk attól, hogy bárki Stanley munkáját adaptálta, és nem is tettük ezt lehetővé. Nagyon fontos volt ugyanis számára, hogy művei úgy maradjanak, ahogy befejezte őket. De nem tudtunk ellenállni ennek a projektnek: az időzítése kiváló, az emberek, akik dolgoznak rajta fantasztikusak, a Strangelove-ot pedig az újabb és fiatalabb közönségnek is meg kell ismernie. Biztos vagyok benne, hogy Stanley is jóváhagyná” – fogallmazott a rendező özvegye.

A darab ugyan a filmhez hasonlóan a 60-as években játszódik majd, de Iannucci a jelenre tervez reflektálni benne. „A sztori fura módon aktuálisabb mint valaha. Épp itt az ideje hogy emlékeztessük az embereket arra az őrült logikára, amit ezeket a veszélyes játékot birtokló szuperhatalmak űznek” – emelte ki a rendező, megemlítve, hogy nem csak az Ukrajna elleni háború, de a globális felmelegedés is apokaliptikus jövőt tartogathat az emberiség számára. „Mi pedig jelenleg semmit nem teszünk ezek ellen. Nem túl jók tehát a kilátások. De ha ezzel az üzenettel és egy mosollyal távozunk a moziból, talán egy picit minden jobb lesz” – tette hozzá.

Iannucci a West Enden jól ismert színpadi szerzővel, Sean Foley-val közösen dolgozik majd az adaptáción, akihez olyan darabok fűződnek, mint a Betörő az albérlőm színpadi változata, vagy az I Can’t Sing! The X Factor Musical. Azt egyelőre nem tudni, melyik színházban fut majd a 2024 őszén debütáló előadás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.