Először készülhet színházi adaptáció Stanley Kubrick művéből

  • narancs.hu
  • 2023. július 20.

Mikrofilm

A Dr. Strangelove-ból a Sztálin halála alkotója készíthet színdarabot.

A Ragyogás, a 2001: Űrodüsszeia és a Mechanikus narancs rendezőjének több ötlete is talonban maradt, mikor 1999-ben 70 évesen álmában szívrohamot kapott és elhunyt. Az A.I. – Mesterséges értelemből Steven Spielberg rendezett filmet, és szintén Spielberg vállalkozott arra, hogy befejezi Kubrick nagyívű tervét, a Napóleont is.

Arra azonban nem volt még példa, hogy a rendezőzseni valamelyik alkotását színpadra adaptálták volna – egészen eddig.

A rendező özvegye és jogainak örököse, Christiana Kubrick ugyanis jóváhagyta, hogy Armandi Iannucci a színházban álmodja újra 1964-es politikai szatíráját, a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni címűt.

A Peter Sellers főszereplésével készült klasszikus az atomháború-para talán legemlékezetesebb filmje: egy őrült amerikai parancsnok nukleáris háborút indít el, amikor elrendeli a Szovjetunió lebombázását, amely beindítja az ellenfél automatikus válaszcsapását. A mozit négy Oscarra jelölték; ez Kubrick talán leginkább hozzáférhető, de mindenképpen legviccesebb filmje, melynek maró szatírája ma ugyanolyan hatásos, mint annak idején – főleg az orosz-ukrán háború miatt ismét az ajtónkon kopogtató nukleáris veszély, na és persze Christopher Nolan Oppenheimerjének idején.

Nem csoda, hogy az adaptációt készítő Iannucci meglátta benne a lehetőséget, hiszen ő is hasonló politikai szatírákkal robbant be: 2009-es Egy kis gubanc című filmjének forgatókönyvét Oscarra is jelölték. De ő áll az elmúlt évek egyik legfontosabb vígjátéksorozata, a 2012-2019 között futó Az alelnök, vagy épp a 2017-es pusztító feketekomédia, a Sztálin halála mögött is. Legutóbb négy éve rendezett filmet, ez volt a David Copperfield rendkívüli élete (kritikánk).

„Mindig vonakodtunk attól, hogy bárki Stanley munkáját adaptálta, és nem is tettük ezt lehetővé. Nagyon fontos volt ugyanis számára, hogy művei úgy maradjanak, ahogy befejezte őket. De nem tudtunk ellenállni ennek a projektnek: az időzítése kiváló, az emberek, akik dolgoznak rajta fantasztikusak, a Strangelove-ot pedig az újabb és fiatalabb közönségnek is meg kell ismernie. Biztos vagyok benne, hogy Stanley is jóváhagyná” – fogallmazott a rendező özvegye.

A darab ugyan a filmhez hasonlóan a 60-as években játszódik majd, de Iannucci a jelenre tervez reflektálni benne. „A sztori fura módon aktuálisabb mint valaha. Épp itt az ideje hogy emlékeztessük az embereket arra az őrült logikára, amit ezeket a veszélyes játékot birtokló szuperhatalmak űznek” – emelte ki a rendező, megemlítve, hogy nem csak az Ukrajna elleni háború, de a globális felmelegedés is apokaliptikus jövőt tartogathat az emberiség számára. „Mi pedig jelenleg semmit nem teszünk ezek ellen. Nem túl jók tehát a kilátások. De ha ezzel az üzenettel és egy mosollyal távozunk a moziból, talán egy picit minden jobb lesz” – tette hozzá.

Iannucci a West Enden jól ismert színpadi szerzővel, Sean Foley-val közösen dolgozik majd az adaptáción, akihez olyan darabok fűződnek, mint a Betörő az albérlőm színpadi változata, vagy az I Can’t Sing! The X Factor Musical. Azt egyelőre nem tudni, melyik színházban fut majd a 2024 őszén debütáló előadás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.