Barbie és Oppenheimer esnek egymásnak a nyár mozicsatájában

Mikrofilm

A rózsaszín plasztikvilág az előrejelzések szerint több embert érdekel majd, mint az atomtudós aggodalmai.

Ugyan hivatalosan már bőven benne járunk a nyári moziszezonban, a stúdiók kedélye eddig a szokásosnál jóval hűvösebb: alig-alig akadt kiugróan jól teljesítő film az elmúlt hónapokban, annál több azonban a bukás. A Halálos iramban 10. része közel sem hasít olyan jól mint elődei; A kis hableány szintén küszködik; a Marvel sem a régi; míg a Pixar története legnagyobb zakóját szenvedte el; a DC pedig a Shazam! Az istenek haragja után a Flash – A villámmal is befürödni lászik. Az idei termésből alig egy maroknyi film akad, amely tartotta magát az elvárásokhoz, netán felül is múlta azokat, ezek egy része viszont még a nyári szezon előtt lecsengett. Ilyen a Super Mario Bros.: A film, a Creed III, a John Wick: 4. felvonás vagy épp A galaxis őrzői 3; míg a Pókember: A pókverzumon át továbbra is bőszen gyűjtögeti a millióit. Előzetesen a stúdiók 4 milliárd dolláros összbevételű nyárban reménykedtek, ami 18 százalékos emelkedést jelentett volna a tavalyi 3,4 milliárdos eredményhez képest. Jelenleg azonban a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek a jegyeladások, és valószínűbbnek tűnik egy 3,5 milliárdos nyári moziszezon. Persze ez is csak akkor, ha minden a várakozások szerint alakul, és a jelenleg még be nem mutatott filmek hozzák is a számokat.

A nyár csúcspontja tehát még hátravan, a szakértők szerint azonban nem kell már sokat várnunk rá:

július végén egy napon érkezik a mozikba két film is az év legjobban várt alkotásai közül: Greta Gerwig Barbie-ja és Christopher Nolan-féle Oppenheimer.

Az egyik könnyed, vicces-ironikus kikacsintás a világ egyik legismertebb játékfigurájának rózsaszín szemüvegén keresztül, a másik háromórás, fajsúlyos dráma az atombomba feltalálójáról napjaink talán legfelkapottabb rendezőjétől, aki még Batman történetéből is véres moralitásdrámát faragott. A két film tehát mintha egymás szöges ellentéte lenne – ezért is érdekes, melyik kerekedik majd felül a bevételi listákon. A social mediában máris Barbenheimerként emlegetik az epikusnak ígérkező összecsapást, amely egyesek szerint több, mint két film vetélkedése a nézőkért: a tét a mozi lelke, azaz hogy a mai, streamingekkel és mesterséges intelligenciával bonyolított, bizonytalan helyzetben mit is kíván jobban a nép. Mindenki számára befogadható, könnyed mozit, amitől jól érezzük magunkat, vagy egy auteur (tkp. szerzői film) kompromisszummentes alkotását, igazi agyeldobós mozit, amit nem elég nézni, el is kell rajta gondolkodni.

Plasztikbomba vs. atombomba

A Barbie ötletét hosszú ideig forró krumpliként dobálták egymás között a fejesek és az alkotók. Sokáig úgy tűnt, Amy Schumer főszereplésével készülhet film a játékból, ám az a hírek szerint nem volt elég feminista, sem elég menő – jelentsen ez bármit is. Végül a Lady Birddel és a Kisasszonyokkal rendezőként is berobbanó színész, Greta Gerwig ölébe hullott a projekt, amihez Margot Robbie és Ryan Gosling csatlakoztak főszereplőkként. Az úthenger pedig beindult. Hamar kiderült, hogy Gerwig nem olcsó és lusta adaptációt, de nem is egyszerű paródiát álmodott a vászonra, a rajongók pedig az első rózsaszín fotók kiszivárgása óta tűkön ülve várják a filmet. A Warner Bros. nem kevés marketinget folytatott a Barbie felfuttatása érdekében, és ehhez mért eredményt is vár el a mozitól. A nyitóhétvégét illető 60 millió dolláros becslésük azonban sokak szerint még így is konzervatívnak számít, sokkal valószínűbb egy 80 milliós kezdés, sőt, egyesek egy 100 milliós nyitányt sem tartanak elképzelhetetlennek. Az Emlékezet napját is magába foglaló háromnapos nyitóhétvégéjén (május 27-én) A kis hableány például 95,5 milliót gyűjtött össze. Ennél is ékesebb példa lehet azonban a Mamma Mia! vagy épp a Szex és New York: mindkettőt „női” filmként reklámozták és nyárra időzítették, és be is váltották a reményeket.

Míg a Barbie elsősorban a nőket és fiatal nézőket akarja megszólítani, az Oppenheimer inkább a férfiakra és az idősekre hajt – legalábbis papíron. Nem kizárt ugyanis, hogy valójában ugyanaz a két film közönsége: miért ne érdekelhetné a nőket például Nolan drámája, és miért tartózkodnának a férfiak a Barbietól, amikor annak plasztik látványa hangsúlyozottan szarkasztikus? A szakértők az Oppenheimer nyitányát jelenleg 40-50 millióra taksálják. Nolan legutóbbi dobása, a Tenet mozis karrierjét a koronavírus-járvány pecsételte meg. Előtte a 2017-es Dunkirk viszont 50,5 millió dollárral nyitott és a tengerentúlon meg sem állt 189,8 millióig. Nem lenne ördögtől való tehát, ha a Barbie mögött az Oppenheimer második helyen nyitna a pénztáraknál: Nolan 2014-es Csillagok közöttje szintén ezüstérmes volt a Hős6os mögött a maga 47,5 millió dolláros nyitányával. Végül azonban a 700 milliót is meghaladta az összbevétele.

Az Oppenheimer Nolan első filmje, a Memento óta, amit a Universal berkein belül készített el. A rendező azután hagyta ott a Warner Bros.-t, hogy a stúdió a pandémia idején, az alkotókkal sem egyeztetve úgy döntött, minden filmjüket online mutatják be, hogy így turbózzák fel az előfizetői számot a frissen indult HBO Max (azóta már csak MAX) platformjuknál. A sors iróniája, hogy most épp egykori stúdiójával csap össze: ők állnak ugyanis a Barbie mögött.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban azokról a versenyzőkről sem, amelyek korábban érkeznek a mozikba: ott van például a Mission: Impossible – Leszámolás – Első rész, mely egy héttel korábban debütál, és még második hetében is jócskán szipkázhat el nézőket a friss bemutatók elől. A várakozások szerint ugyanis Tom Cruise a Top Gun: Maverick után ismét nagyot megy majd: ez lehet a sorozat legtöbbet fialó része. Ha így lesz, könnyen elképzelhető, hogy az Oppenheimer a Barbie és a Mission: Impossible  mögött csak a harmadik helyen nyit majd. Akárhogy történik is, a mozik abban reménykednek, hogy mindhárom film (és persze a most startoló, nem túl acélos számokat hozó Indiana Jones és a végzet tárcsája) megmozgatja a nézőket, és minél többen vetemednek arra, hogy akár mindegyik mozira jegyet váltanak. Erre biztat mindenkit maga Tom Cruise is, aki szokatlan módon nem csak a saját filmje mellett kampányolt: megkérte a rajongóit, hogy saját filmje mellett a riválisokat is nézzék meg a nagyvásznon. A Redditten máris nagyot megy a kérdés, ki milyen sorrendben nézi meg a Barbie-Oppenheimer párost. legnépszerűbbnek tűnő válasz szerint a sorrend a következő: feketekávé és cigi, majd 11 óra körül jöhet a háromórás Oppenheimer; amit mimózakoktél és brunch követ. Este 6-7 óra fele a Barbie, a napot pedig vacsora, italok és partizás zárja, ezt a moziünnepet ugyanis meg kell ünnepelni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.