Barbie és Oppenheimer esnek egymásnak a nyár mozicsatájában

Mikrofilm

A rózsaszín plasztikvilág az előrejelzések szerint több embert érdekel majd, mint az atomtudós aggodalmai.

Ugyan hivatalosan már bőven benne járunk a nyári moziszezonban, a stúdiók kedélye eddig a szokásosnál jóval hűvösebb: alig-alig akadt kiugróan jól teljesítő film az elmúlt hónapokban, annál több azonban a bukás. A Halálos iramban 10. része közel sem hasít olyan jól mint elődei; A kis hableány szintén küszködik; a Marvel sem a régi; míg a Pixar története legnagyobb zakóját szenvedte el; a DC pedig a Shazam! Az istenek haragja után a Flash – A villámmal is befürödni lászik. Az idei termésből alig egy maroknyi film akad, amely tartotta magát az elvárásokhoz, netán felül is múlta azokat, ezek egy része viszont még a nyári szezon előtt lecsengett. Ilyen a Super Mario Bros.: A film, a Creed III, a John Wick: 4. felvonás vagy épp A galaxis őrzői 3; míg a Pókember: A pókverzumon át továbbra is bőszen gyűjtögeti a millióit. Előzetesen a stúdiók 4 milliárd dolláros összbevételű nyárban reménykedtek, ami 18 százalékos emelkedést jelentett volna a tavalyi 3,4 milliárdos eredményhez képest. Jelenleg azonban a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek a jegyeladások, és valószínűbbnek tűnik egy 3,5 milliárdos nyári moziszezon. Persze ez is csak akkor, ha minden a várakozások szerint alakul, és a jelenleg még be nem mutatott filmek hozzák is a számokat.

A nyár csúcspontja tehát még hátravan, a szakértők szerint azonban nem kell már sokat várnunk rá:

július végén egy napon érkezik a mozikba két film is az év legjobban várt alkotásai közül: Greta Gerwig Barbie-ja és Christopher Nolan-féle Oppenheimer.

Az egyik könnyed, vicces-ironikus kikacsintás a világ egyik legismertebb játékfigurájának rózsaszín szemüvegén keresztül, a másik háromórás, fajsúlyos dráma az atombomba feltalálójáról napjaink talán legfelkapottabb rendezőjétől, aki még Batman történetéből is véres moralitásdrámát faragott. A két film tehát mintha egymás szöges ellentéte lenne – ezért is érdekes, melyik kerekedik majd felül a bevételi listákon. A social mediában máris Barbenheimerként emlegetik az epikusnak ígérkező összecsapást, amely egyesek szerint több, mint két film vetélkedése a nézőkért: a tét a mozi lelke, azaz hogy a mai, streamingekkel és mesterséges intelligenciával bonyolított, bizonytalan helyzetben mit is kíván jobban a nép. Mindenki számára befogadható, könnyed mozit, amitől jól érezzük magunkat, vagy egy auteur (tkp. szerzői film) kompromisszummentes alkotását, igazi agyeldobós mozit, amit nem elég nézni, el is kell rajta gondolkodni.

Plasztikbomba vs. atombomba

A Barbie ötletét hosszú ideig forró krumpliként dobálták egymás között a fejesek és az alkotók. Sokáig úgy tűnt, Amy Schumer főszereplésével készülhet film a játékból, ám az a hírek szerint nem volt elég feminista, sem elég menő – jelentsen ez bármit is. Végül a Lady Birddel és a Kisasszonyokkal rendezőként is berobbanó színész, Greta Gerwig ölébe hullott a projekt, amihez Margot Robbie és Ryan Gosling csatlakoztak főszereplőkként. Az úthenger pedig beindult. Hamar kiderült, hogy Gerwig nem olcsó és lusta adaptációt, de nem is egyszerű paródiát álmodott a vászonra, a rajongók pedig az első rózsaszín fotók kiszivárgása óta tűkön ülve várják a filmet. A Warner Bros. nem kevés marketinget folytatott a Barbie felfuttatása érdekében, és ehhez mért eredményt is vár el a mozitól. A nyitóhétvégét illető 60 millió dolláros becslésük azonban sokak szerint még így is konzervatívnak számít, sokkal valószínűbb egy 80 milliós kezdés, sőt, egyesek egy 100 milliós nyitányt sem tartanak elképzelhetetlennek. Az Emlékezet napját is magába foglaló háromnapos nyitóhétvégéjén (május 27-én) A kis hableány például 95,5 milliót gyűjtött össze. Ennél is ékesebb példa lehet azonban a Mamma Mia! vagy épp a Szex és New York: mindkettőt „női” filmként reklámozták és nyárra időzítették, és be is váltották a reményeket.

Míg a Barbie elsősorban a nőket és fiatal nézőket akarja megszólítani, az Oppenheimer inkább a férfiakra és az idősekre hajt – legalábbis papíron. Nem kizárt ugyanis, hogy valójában ugyanaz a két film közönsége: miért ne érdekelhetné a nőket például Nolan drámája, és miért tartózkodnának a férfiak a Barbietól, amikor annak plasztik látványa hangsúlyozottan szarkasztikus? A szakértők az Oppenheimer nyitányát jelenleg 40-50 millióra taksálják. Nolan legutóbbi dobása, a Tenet mozis karrierjét a koronavírus-járvány pecsételte meg. Előtte a 2017-es Dunkirk viszont 50,5 millió dollárral nyitott és a tengerentúlon meg sem állt 189,8 millióig. Nem lenne ördögtől való tehát, ha a Barbie mögött az Oppenheimer második helyen nyitna a pénztáraknál: Nolan 2014-es Csillagok közöttje szintén ezüstérmes volt a Hős6os mögött a maga 47,5 millió dolláros nyitányával. Végül azonban a 700 milliót is meghaladta az összbevétele.

Az Oppenheimer Nolan első filmje, a Memento óta, amit a Universal berkein belül készített el. A rendező azután hagyta ott a Warner Bros.-t, hogy a stúdió a pandémia idején, az alkotókkal sem egyeztetve úgy döntött, minden filmjüket online mutatják be, hogy így turbózzák fel az előfizetői számot a frissen indult HBO Max (azóta már csak MAX) platformjuknál. A sors iróniája, hogy most épp egykori stúdiójával csap össze: ők állnak ugyanis a Barbie mögött.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban azokról a versenyzőkről sem, amelyek korábban érkeznek a mozikba: ott van például a Mission: Impossible – Leszámolás – Első rész, mely egy héttel korábban debütál, és még második hetében is jócskán szipkázhat el nézőket a friss bemutatók elől. A várakozások szerint ugyanis Tom Cruise a Top Gun: Maverick után ismét nagyot megy majd: ez lehet a sorozat legtöbbet fialó része. Ha így lesz, könnyen elképzelhető, hogy az Oppenheimer a Barbie és a Mission: Impossible  mögött csak a harmadik helyen nyit majd. Akárhogy történik is, a mozik abban reménykednek, hogy mindhárom film (és persze a most startoló, nem túl acélos számokat hozó Indiana Jones és a végzet tárcsája) megmozgatja a nézőket, és minél többen vetemednek arra, hogy akár mindegyik mozira jegyet váltanak. Erre biztat mindenkit maga Tom Cruise is, aki szokatlan módon nem csak a saját filmje mellett kampányolt: megkérte a rajongóit, hogy saját filmje mellett a riválisokat is nézzék meg a nagyvásznon. A Redditten máris nagyot megy a kérdés, ki milyen sorrendben nézi meg a Barbie-Oppenheimer párost. legnépszerűbbnek tűnő válasz szerint a sorrend a következő: feketekávé és cigi, majd 11 óra körül jöhet a háromórás Oppenheimer; amit mimózakoktél és brunch követ. Este 6-7 óra fele a Barbie, a napot pedig vacsora, italok és partizás zárja, ezt a moziünnepet ugyanis meg kell ünnepelni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.