Tom Cruise újra megmentené a mozikat

Mikrofilm

Újabb év, amikor a Mission: Impossible sztárjától várják a csodát.

A koronavírus-járvány után éledező moziszezont tavaly gyakorlatilag Tom Cruise mentette meg a Top Gun: Maverickkel. A korlátozások és a karantén ugyan már a múlté, a számok azonban azt mutatják, valami megváltozott: egy-egy szuperhősmozi, vagy épp a Super Mario Bros.: A Film még képes tömegeket megmozgatni, de ma már egy Marvel-, vagy Pixar-mozi is simán megbukhat. Sőt: a Halálos irambantól kezdve A kis hableányig sorra fürödnek be a nagy dobásoknak szánt darabok, miközben egy jobboldali közönségnek szánt keresztény gyerekrablós mozi képes meglepetéssikert aratni. Ismét Tom Cruise-ra várt tehát a világ, hogy a hatvanon túl újra kihúzza a pácból a mozikat.

Ő pedig meg is tett minden tőle telhetőt: a Mission: Impossible - Leszámolás - Első Rész természetesen első helyen nyitott a bevételi listákon, nyitóhétvégéjén 56,2 millió dollárt ősszegyűjtve. Ez önmagában ugyan nem rossz szám, de még így is elmarad a 60 milliós várakozásokról, vagy épp a 2018-as Utóhatástól (61 millió), sőt, a 2000-es második résztől (57,8 millió) is. Ha azonban az ötnapos bevételeket nézzük (a Leszámolás csütörtök vagy péntek helyett szerdán nyitott), már jóval kedvezőbb a kép: az új rész 80 milliót kaszírozott, míg  az Utóhatás 77,5-öt, a második epizód pedig 78,8-at. A franchise három napos bevételi rekordját tehát még mindig a 2018-as felvonás tartja, az új eresztés viszont öt napot nézve minden elődjét felülmúlta.

Cruise-nak mégsincs oka túlzott örömködésre. Összehasonlításként: az év egyik legnagyobb buktájának számító Indiana Jones 5 ugyancsak 60 milliót kaszált első hétvégéjén és 80 millió fölé jutott öt nap alatt; a 300 milliós büdzsé és a hasonlóan gigantikus marketingköltségekhez képest azonban ez még mindig édeskevés. Ugyanez okozhatja a Mission:Impossible vesztét is: költségei a reklámokat nem számolva is a 300 milliót súrolják, azaz az ökölszabály szerint minimum ennek kétszeresét kellene összeszednie, hogy kijöjjön nullszaldóra. Ami viszont Cruise mellett szól, hogy Indiana Jonesszal ellentétben a közönség és a kritika is szereti, az ilyen filmek pedig jellemzően hosszabb ideig futnak; a régészprofesszor kalandjainak jegyeladásai például máris meredeken zuhanni kezdtek. „Ez a bevétel nagyjából átlagosnak számít egy akcióthriller számára a sorozatnak ezen a pontján” – hívta fel a figyelmet a box office-számokkal foglalkozó David A. Gross producer, hozzátéve: az akciófilmeknél kiemelten fontosak a külföldi bevételek.

A Mission:Impossible pedig pont ebben tűnik erősnek: Amerikán kívül máris 155 milliónál tart a számláló (még ha a kínai közönség a 25,4 milliós jegyeladások szerint nem is igazán kapott rá), ami 235 milliós világszintű bevételt jelent. Cruise-nak a továbbiakban főleg arra van szüksége, hogy a nézők és kritikák széles körben jó hírét vigyék a filmnek: ez volt a tavalyi Maverick sikerének a titka, és a jó visszajelzések miatt tudott maga a sorozat is eljutni egyáltalán a hetedik részig. Nem lesz azonban könnyű dolga: a bemutatót követő második héten máris az év legjobban várt mozis eseményével, a „Barbenheimerrel” kell szembenéznie.

A Mission: Impossible - Leszámolás - Első Részben a Cruise alakította Ethan Hunt eddigi legveszélyesebb küldetésébe vág bele: meg kell találnia egy mesterséges intelligenciával (AI) felszerelt fegyvert, ami az egész emberiséget veszélyezteti. Mint az elemzések felhívják a figyelmet, Hunthoz hasonlóan a színész is pont ugyanezt teszi:

igyekszik megmenteni a hagyományos moziélményt, mielőtt az algoritmusokkal felszerelt streamingplatformok teljesen felzabálják azt.

Mindez ráadásul tökéletesen rímel arra a nagyon is valós veszélyre, amivel a színészek szembesülnek: nemrég elindult sztájkjuk egyik fő oka, hogy a stúdiók szeretnék beszkennelni a háttérszínészeket és a statisztákat, hogy aztán örök életre rendelkezzenek digitális másuk felett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.