A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Almási Tamás a magyar dokumentumfilmezés talán legnagyobb alakja, a kortárs magyar film nemzetközileg is egyik legismertebb és -elismertebb alkotója. Három játékfilmet és negyvennél is több dokumentumfilmet készített, közük Puskás Ferencről, az Edda Művekről, a kistarcsai internálótáborról, egy szívátültetésre váró férfiról, vagy épp a mesterséges megtermékenyítéssel kálváriájáról.
Almási 1987-ben kezdett forgatni Ózdon azzal a céllal, hogy játékfilmet készítsen a városról, ahol már ekkor látni lehetett, hogy a vas- és acélgyár megszűnésével rengeteg munkás kerül majd nehéz helyzetbe. A figyelmét egy újsághír keltette fel, amely arról számolt be, hogy Szeppelfeld Sándor, a diósgyőri kohászati művek igazgatója 1982-ben öngyilkos lett, mert kilátástalannak látta a gyár helyzetét. Kertész Ákos íróval együtt dolgozva, a Szeppelfeld-ügyben nyomozva jutott el Ózdra, ahol észrevette, hogy az egykori igazgató által elmondott leépülés már meg is valósult. A rendező végül tizenegy éven át követte egy-egy szereplőn keresztül a város sorsának alakulását, emblematikus lenyomatot teremtve a rendszerváltásban elbukó közösségek, lecsúszásáról, széteséséről; a szocializmus, a tervgazdálkodás kódolt gazdasági hibáiról, majd az azt követő privatizáció visszásságairól.
Az ózdi filmsorozatot a magyar dokumentumfilmezés egyik legnagyobb vállalkozásának tartják.
Március 14-15-én (csütörtökön és pénteken) a Blinken OSA Archivum és az ELTE TÁTK egyedülálló módon levetíti a teljes, nyolc részből álló Ózd-sorozatot, amely korábban soha nem volt egyben látható. A program március 14-én 16 órakor kezdődik a Szorításban című filmmel, amelyet Az első száz év és a Lassítás követ. Másnap, 15-én 10 órakor folytatódik a vetítéssorozat a Miénk a gyár két részével, amit az Acélkapocs, majd a Meddő követ. Ezt követően Stőhr Lóránt filmtörténész beszélget majd a rendező Almási Tamással, majd a Petrenkó és A mi kis Európánk vetítésével folytatódik a program. Ráadásként levetítik majd az Almási-tanítvány Debre Zsuzsa Elmúlt, oszt jól van című kisfilmjét is, amely női szemszögből vizsgálja meg, milyen emlékeket, nosztalgiát hagyott az Ózdi Kohászati Üzemek a városon. Ez 34 évvel az Ózd-sorozat után készült, és a 19. Verzión egyszer már láthatta a közönség.
A programon a részvétel ingyenes, akár egy-egy filmre is beülhet bárki, de a szervezők arra biztatják az érdeklődőket, szakítsanak időt a teljes, kétnapos sorozatra – aki megteheti, az valóban életreszóló filmélménnyel gazdagodhat. Regisztrálni ide kattintva lehet.
