Először vetítik le Almási Tamás teljes Ózd-sorozatát

  • narancs.hu
  • 2024. március 7.

Mikrofilm

8+1 film két nap alatt  - az Ózdi Kohászati Üzemeket és munkásait így még egészen biztosan nem láthattuk.

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Almási Tamás a magyar dokumentumfilmezés talán legnagyobb alakja, a kortárs magyar film nemzetközileg is egyik legismertebb és -elismertebb alkotója. Három játékfilmet és negyvennél is több dokumentumfilmet készített, közük Puskás Ferencről, az Edda Művekről, a kistarcsai internálótáborról, egy szívátültetésre váró férfiról, vagy épp a mesterséges megtermékenyítéssel kálváriájáról.

Almási 1987-ben kezdett forgatni Ózdon azzal a céllal, hogy játékfilmet készítsen a városról, ahol már ekkor látni lehetett, hogy a vas- és acélgyár megszűnésével rengeteg munkás kerül majd nehéz helyzetbe. A figyelmét egy újsághír keltette fel, amely arról számolt be, hogy Szeppelfeld Sándor, a diósgyőri kohászati művek igazgatója 1982-ben öngyilkos lett, mert kilátástalannak látta a gyár helyzetét. Kertész Ákos íróval együtt dolgozva, a Szeppelfeld-ügyben nyomozva jutott el Ózdra, ahol észrevette, hogy az egykori igazgató által elmondott leépülés már meg is valósult. A rendező végül tizenegy éven át követte egy-egy szereplőn keresztül a város sorsának alakulását, emblematikus lenyomatot teremtve a rendszerváltásban elbukó közösségek, lecsúszásáról, széteséséről; a szocializmus, a tervgazdálkodás kódolt gazdasági hibáiról, majd az azt követő privatizáció visszásságairól.

Az ózdi filmsorozatot a magyar dokumentumfilmezés egyik legnagyobb vállalkozásának tartják.

Március 14-15-én (csütörtökön és pénteken) a Blinken OSA Archivum és az ELTE TÁTK egyedülálló módon levetíti a teljes, nyolc részből álló Ózd-sorozatot, amely korábban soha nem volt egyben látható. A program március 14-én 16 órakor kezdődik a Szorításban című filmmel, amelyet Az első száz év és a Lassítás követ. Másnap, 15-én 10 órakor folytatódik a vetítéssorozat a Miénk a gyár két részével, amit az Acélkapocs, majd a Meddő követ. Ezt követően Stőhr Lóránt filmtörténész beszélget majd a rendező Almási Tamással, majd a Petrenkó és A mi kis Európánk vetítésével folytatódik a program. Ráadásként levetítik majd az Almási-tanítvány Debre Zsuzsa Elmúlt, oszt jól van című kisfilmjét is, amely női szemszögből vizsgálja meg, milyen emlékeket, nosztalgiát hagyott az Ózdi Kohászati Üzemek a városon. Ez 34 évvel az Ózd-sorozat után készült, és a 19. Verzión egyszer már láthatta a közönség.

A programon a részvétel ingyenes, akár egy-egy filmre is beülhet bárki, de a szervezők arra biztatják az érdeklődőket, szakítsanak időt a teljes, kétnapos sorozatra – aki megteheti, az valóban életreszóló filmélménnyel gazdagodhat. Regisztrálni ide kattintva lehet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.