Első filmes magyar rendezőnő filmje is ott lesz Cannes-ban

  • narancs.hu
  • 2018. április 16.

Mikrofilm

Szilágyi Zsófia alkotását a pályakezdők versenyébe hívták meg.

Az Egy nap című alkotás a Kritikusok Hete elnevezésű szekcióban versenyez, ahova mindössze hét ígéretes tehetség játékfilmje kapott meghívást – jelentették be hétfőn a szervezők Párizsban.

Szilágyi Zsófia Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. Egy nap címmel a filmalap Inkubátor Programja keretében készült el első mozifilmje, amelynek főhőse egy háromgyerekes anya. A cselekmény nagy része a hétköznapok rutinjára épül, a háttérben egy házasság válságával. A dráma a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki.

Az Egy nap női alkotócsapata, Szilágyi Zsófia forgatókönyvíró-rendező, Szamosi Zsófia főszereplő, Kenesei Edina és Pataki Ági producerek arra vállalkoztak, hogy bemutassák egy kisgyerekes anya percekre beosztott idejét. „A rutinszerű cselekvésekkel túlterhelt idő, a feladatok ideje ütközik azzal, amit nem lehet ismételni” – idézte Szilágyi Zsófiát a filmalap közleménye.

Az 1962-ben alapított Kritikusok Hete az első úgynevezett párhuzamos program volt az A kategóriás filmfesztiválok történetében. A francia filmkritikusok által életre hívott rendezvény célja új tehetségek felfedezése a nagy neveket felvonultató filmes mustrával párhuzamosan.
A válogatás versenyében hét játék- és kilenc rövidfilm szerepel. A korábbi felfedezettek között volt Jacques Audiard, Alejandro González Inárritu, Ken Loach, Francois Ozon, Jeff Nichols és Kocsis Ágnes is.


A film világpremierje Cannes-ban lesz májusban a Kritikusok Hetén, a magyar alkotás versenyben lesz a május 8-án kezdődő fesztivál legjobb első filmet illető Arany Kamera díjáért is.

Jelen tervek szerint Szilágyi Zsófia filmje ősztől lesz látható a hazai mozikban.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.