Európai Filmdíjat kap Ágh Márton a Természetes fény látványtervezéséért

  • narancs.hu
  • 2021. november 16.

Mikrofilm

A jelentős elismerést decemberben Berlinben veheti át az alkotó.

Nagy Dénes Természetes fény című filmjének látványtervezéséért Ágh Mártonnak ítélte oda az Európai Filmakadémia idén a legjobb látványtervező díját – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet kedden az MTI-t.

A nagy presztízsű Európai Filmdíjakért idén az európai filmtermés javából kiválasztott 53 mozifilm alkotói versenyezhettek. A díjakat 26 kategóriában adják át decemberben Berlinben – írták, emlékeztetve arra, hogy az Európai Filmakadémia korábban már nyilvánosságra hozta: ebben az évben a világ filmművészetéhez való egyedülálló hozzájárulása elismeréseként Mészáros Mártát életműdíjjal tünteti ki.

Az NFI közleménye szerint Ágh Márton több mint két évtizede dolgozik színházban és filmeken egyaránt. A Závada Pál azonos című regénye nyomán készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállt vidékein játszódik. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István, egy magyar földműves szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvédalakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögéből, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A Természes fény a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF Arte, a Novak Prod és a Proton Cinema együttműködésével a Nemzeti Filmintézet, a magyarországi filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages, a CNC - Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell.

Nagy Dénes első mozifilmjének világpremierje a Berlinálén volt, ahol a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve díjjal tüntették ki. A Természetes fényt szeptemberben mutatták be a hazai mozik.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.