Chilei ökotragédia, Insta-dráma és iszlám felnövéstörténet – átadták a Verzió Filmfesztivál díjait

  • narancs.hu
  • 2021. november 15.

Mikrofilm

Véget ért a 18. Verzió Filmfesztivál – de csak a mozikban, ahol egy év kihagyás után rendezték meg a seregszemlét. Szombaton több kategóriában díjazták a legjobbakat, de a dokumentumfilmek ünnepének ezzel még nincs vége: kezdődik az online Verzió, november 21-ig kölcsönözhetőek a filmek.

35 ország 64 filmjével rendezték meg idén a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Filmfesztivált, melynek mozis vetítéseit november 9-14. között tartották. Az eseményről szóló beharangozónk, benne az egyes kategóriákkal ezen a linken olvasható. A filmek mellett 40 külföldi vendég is érkezett a fesztiválra, akikkel vetítések után izgalmas beszélgetéseket rendeztek, ezek a fesztivál honlapján nézhetőek vissza. November 13-án, szombaton végül átadták a fesztivál díjait is.

A legjobb emberi jogi film az Arica lett, amely a címbeli chilei kikötőváros tragédiáját örökíti meg: közel negyven éve egy svéd vállalat húszezer tonna szennyezett hulladékot rakott le a település közelében. A legalapvetőbb természetvédelmi szabályokat sem tartották be, amelynek következtében helyiek tucatjai haltak meg rákos megbetegedésekben, de az sem volt ritka, hogy a szennyezés miatt csecsemők születtek rendellenességgel. Lars Edman és William Johansson Kalén 15 éven keresztül követték Arica tragédiáját;

a film is hozzájárult ahhoz, hogy mára nemzetközi per indult az ügyben.

A kategória díját a Verzió felhívására jelentkezett, verseny alapon kiválasztott nemzetközi Diákzsűri, Horányi Péter, Nurizzaman Khan, Sebők Marcell, Szabó Sára és Szikszay Benjámin vitatta meg és értékelte.

A Diák- és elsőfilmes versenyt szintén nemzetközi zsűri bírálta. Tagjai Hajnal Molnár-Szakács, a Sundance Intézet támogatásokért felelős igazgatója, Julie Nederkoorn, a Movies that Matter holland filmfesztivál koordinátora és Schwechtje Mihály filmrendező voltak. A zsűri a szakmai kiválóságot és a választott téma kreatív megközelítését tartotta szem előtt. A legjobbnak az orosz Ugorj be hozzánk, mama című alkotást választották. A 12 perces dokumentumfilm egy anyát és hároméves kislányát mutatja be, akik vízumprobléma miatt csak videócseten tarthatják a kapcsolatot egymással, azonban minden nap arról álmodnak, hogy ismét találkozhassanak.

A legjobb magyar film Bakony Alexa Tobi színei című alkotása lett. Ennek főszereplője egy tizenéves fiatal, aki transzneműként igyekszik érvényesülni az egyre konzervatívabb vidéki magyar közegben, miközben családja a nehézségek ellenére támogatja őt (kritikánk; interjúnk a rendezővel). A fesztivál történetében idén először a Fővárosi Önkormányzat támogatásával adták át a szervezők a kategória díját. A zsűri tagjai Libor Anita (a főváros képviseletében), Viktoria Lescsenko, a Docudays UA fesztiváligazgatója és Nebojša Slijepčević horvát rendező voltak. Két további filmet különdíjjal ismertek el: az egyik Chilton Flóra Még emlékszem című filmje, melyben fiatalok beszélgetnek olyan idős emberekkel, akiknek még saját emlékeik vannak a második világháború idejéről.

A másik magyar különdíjat a Mesék a zárkából kapta; Visky Ábel filmje börtönben levő apák és otthon maradt gyerekeik kapcsolatát vizsgálja három, börtönben ülő apa történetén keresztül.

Kiosztottak egy különdíjat a nemzetközi versenyben is, ezt a Fivérek alkotói kapták. A bosnyák doku három testvér felnövéstörténetét vizsgálja az iszlám radikalizmus árnyékában: Jabir, Usama és Useir magára marad, miután hitszónok apjuk terrorizmus vádjával börtönbe kerül. Nemcsak a hirtelen rájuk szakadt szabadsággal kell megküzdeniük, de addigi neveltetésükkel és azzal a kihívással, amit a férfivá válás jelent.

A közönségdíjat egy magyar film, Kőrösi Máté Dívákja kapta;

ebben három, influenszer-életet élő lányt követhetünk nyomon, akik a hashtegeken és filtereken túl próbálnak boldogulni a nagybetűs életben. A rendező az érettségiig követi Szanit, Tinát és Emesét, akiknek a tökéletes smink megtalálása mellett egyre sürgetőbb kérdéssé válik az életében, hogy merre tovább.

A november 21-ig tartó online Verzió során nemcsak a fenti, díjazott filmek, hanem valamennyi alkotás, valamint a fesztivál alatt felvett beszélgetések is elérhetőek. A magyar, diák- és elsőfilmes szekció filmjei ingyenesek, míg a többi filmet egyenként vagy tematikus bérletek formájában is ki lehet kölcsönözni. A külföldről nézhető filmek listája az online platformon elérhető. További részletek a Verzió honlapján.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.