Felszólalt az egyik áldozat családja a Netflix sorozatgyilkosos műsora ellen

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 28.

Mikrofilm

Nem mindenki örül, hogy sorozat készült Jeffrey Dahmer történetéből.

A valós történeten alapuló bűnügyi sorozatok korát éljük, ebből pedig a Netflix is jócskán kiveszi a részét: elég csak olyan true crime dokumentumsorozatokra gondolnunk, mint a Making a Murderer vagy a Tigrisvilág. Az őrület persze nem pusztán dokukra korlátozódik: reneszánszokat élik a drámai hangvételű krimik is. Ezek közül az egyik legújabb belépő Ryan Murphy sorozatkirály (Glee – Sztárok leszünk!; Póz, Amerikai Horror Story) Jeffrey Dahmerről szóló műsora, ami szeptember végén debütált a Netflixen

A Dahmer–Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori a rendőrök és áldozatok szemszögéből igyekszik bemutatni minden idők egyik legismertebb sorozatgyilkosát, akit Evan Peters alakít. Vannak azonban olyanok, akik nem pusztán egy borzongató, esti szórakozást látnak a sorozatban. „Senkinek nem mondom meg, mit nézzen, tudom hogy a bűnügyi műsorok nagyot mennek most, de ha igazából kíváncsi vagy az áldozatokra, a családom (Isbellék) nagyon mérgesek a sorozat miatt. Újraalkotni, amint az unokatestvérem érzelmi összeomlást kap a bíróságon annak a szeme előtt, aki megkínozta és meggyilkolta a testvérét, őrület” – írta Twitteren Eric Perry, aki Errol Lindsey, Dahmer egyik áldozata unokatestvére.

Amint azt Perry kifejti, mivel a gyilkossággal kapcsolatos adatok nyilvánosnak számítanak, a valós bűnügyeken alapuló sorozatok alkotóinak nem kell engedélyt kérniük az áldozatok családjától ahhoz, hogy a vásznon vagy a tévében megjelenítsék őket. Pont ezt történt a Dahmer–Szörnyeteggel is – Perryéket senki nem kereste fel a stábból. „Szóval amikor azt mondják, hogy »az áldozatok iránti tiszteletből«, vagy »a családok méltóságának tiszteletben tartásával« cselekedtek, akkor valójában senki nem értesítette őket” – írta, hozzátéve: unokatestvére pár havonta kap egy csomó hívást és üzenetet, innen tudja, hogy ismét készült egy műsor Dahmerről.

A sorozat producereit amiatt is támadták, hogy a műsor humanizálni igyekszik Dahmert. Ez ellen pont azzal védekeztek, hogy ők csak igyekeztek a másik oldalról, az áldozatok szemszögéből bemutatni őt. Ehhez képest arra mégsem vették a fáradságot, hogy felvegyék a kapcsolatot például Perry családjával. „Ez nem más, mint retraumatizálás újra és újra – és miért? Hány mozira/sorozatra/dokumentumfilmra van még szükség?” – tette fel a költői kérdést Eric Perry.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.