rés a présen

Filmelágazás előtt

Liszka Tamás, Anilogue Nemzetközi Filmfesztivál

  • rés a présen
  • 2019. december 21.

Mikrofilm

rés a présen: Mikor hoztad létre a fesztivált?

Liszka Tamás: 2003-ban a Szimpla alapítóival egy animációra szakosodott mozit akartunk létrehozni, mert megfigyeltük, hogy mennyi zseniális mű születik az unalomig ismert, szórakoztató családi rajzfilmeken túl. Ez a mozibezárások korszaka volt, úgyhogy végül filmfesztiválnak álcáztuk a tervet, ebben a formában gyorsan fel is virágzott, idén jövünk ki a 17. évaddal.

rap: Milyen változások történtek az évek során?

LT: Nagyon hamar az Uránia Nemzeti Filmszínház lett a bázisa, sőt otthona a fesztiválnak, így lényegében az eredeti, mélyen idealista elképzelésünk is valóra vált. Közben volt öt olyan évadunk, amikor az Anilogue párhuzamosan zajlott Budapesten és Bécsben, ami nagyon érdekes, lelkesítő és egyben sikeres kísérlet volt arra, hogy valóban vizuális világnyelvnek számít-e az animáció. A válasz: igen.

rap: Mitől különleges számodra még mindig ez a munka?

LT: Vácz Péter, a kiváló filmrendező egyszer elárulta, hogy ő eredetileg grafikusnak készült, amíg az Anilogue egyik vetítésén rá nem ébredt, hogy neki az animáció a hivatása. Hoszoda Mamoru első filmes japán rendezőként nálunk, Budapesten tapasztalta meg a nemzetközi siker ízét, azóta az Oscar-jelölésen is túl van, és Japánban a legismertebb rendezők közé tartozik. A holland Hisko Hulsing a diplomafilmjével életében először nálunk kapott fesztiváldíjat, most az Amazon Prime sztárrendezője. Szuper érzés.

rap: Hogyan áll össze a műsor?

LT: Két előválogató iskola létezik: van, ahol külsős szakértők, előzsűrik válogatnak, és van – ilyen például a Sundance –, ahol maguk a fesztivál vezetői. Mi az utóbbit követjük, abból a célból, hogy a műsorra tűzött filmeknek és így a fesztiválnak is határozott karakterük és autonóm esztétikai világképük legyen.

rap: Milyen szerkezetű lesz az idei fesztivál?

LT: A 17. Anilogue Nemzetközi Filmfesztivál november 27. és december 1. között zajlik. Három versenykategóriánk van: az egész estés animációk és a rövidfilmek mellett mostantól a kifejezetten gyerekeknek készült animációkat is külön zsűri nézi végig. Tehát háromféleképpen is lehet fődíjat kapni. A versenybe 5 nagyfilm, 24 rövidfilm és 19 gyerekfilm került be.

rap: Milyen kiemelt programok lesznek?

LT: Bristolból, az Aardman stúdióból érkezett a nyitófilmünk: Shaun, a bárány és a farmonkívüli. Kicsit idekapcsolódik, hogy ugyanez a filmes műhely egy animációs áldokumentumfilmmel, a Creature Comfortsszal vált világhírűvé harminc éve. Az idén nálunk – és a világ számos más fesztiválján – az animációs dokumentumfilm műfaja kerül reflektorfénybe, ami végtelenül izgalmas, mégis kevéssé ismert ága a szakmánknak.

rap: Melyik animációs film volt a gyerekkori favoritod?

LT: Az olasz Menő Manó a szombat esti filmkoktélból! Képtelenség megunni. Nemrég fel is hívtam a jogörököst, hogy az idei fesztiválon szeretnék egy binge watchingot tartani belőle. November 30-án, szombaton délután lesz a Magvető Caféban. A felnőttkori mániám pedig az elágazó, vagyis interaktív film – én nyitott filmnek hívom –, erről a teljesen új mozgóképes formáról írom a doktori disszertációmat is. De persze csak az Anilogue után.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.