rés a présen

Filmelágazás előtt

Liszka Tamás, Anilogue Nemzetközi Filmfesztivál

  • rés a présen
  • 2019. december 21.

Mikrofilm

rés a présen: Mikor hoztad létre a fesztivált?

Liszka Tamás: 2003-ban a Szimpla alapítóival egy animációra szakosodott mozit akartunk létrehozni, mert megfigyeltük, hogy mennyi zseniális mű születik az unalomig ismert, szórakoztató családi rajzfilmeken túl. Ez a mozibezárások korszaka volt, úgyhogy végül filmfesztiválnak álcáztuk a tervet, ebben a formában gyorsan fel is virágzott, idén jövünk ki a 17. évaddal.

rap: Milyen változások történtek az évek során?

LT: Nagyon hamar az Uránia Nemzeti Filmszínház lett a bázisa, sőt otthona a fesztiválnak, így lényegében az eredeti, mélyen idealista elképzelésünk is valóra vált. Közben volt öt olyan évadunk, amikor az Anilogue párhuzamosan zajlott Budapesten és Bécsben, ami nagyon érdekes, lelkesítő és egyben sikeres kísérlet volt arra, hogy valóban vizuális világnyelvnek számít-e az animáció. A válasz: igen.

rap: Mitől különleges számodra még mindig ez a munka?

LT: Vácz Péter, a kiváló filmrendező egyszer elárulta, hogy ő eredetileg grafikusnak készült, amíg az Anilogue egyik vetítésén rá nem ébredt, hogy neki az animáció a hivatása. Hoszoda Mamoru első filmes japán rendezőként nálunk, Budapesten tapasztalta meg a nemzetközi siker ízét, azóta az Oscar-jelölésen is túl van, és Japánban a legismertebb rendezők közé tartozik. A holland Hisko Hulsing a diplomafilmjével életében először nálunk kapott fesztiváldíjat, most az Amazon Prime sztárrendezője. Szuper érzés.

rap: Hogyan áll össze a műsor?

LT: Két előválogató iskola létezik: van, ahol külsős szakértők, előzsűrik válogatnak, és van – ilyen például a Sundance –, ahol maguk a fesztivál vezetői. Mi az utóbbit követjük, abból a célból, hogy a műsorra tűzött filmeknek és így a fesztiválnak is határozott karakterük és autonóm esztétikai világképük legyen.

rap: Milyen szerkezetű lesz az idei fesztivál?

LT: A 17. Anilogue Nemzetközi Filmfesztivál november 27. és december 1. között zajlik. Három versenykategóriánk van: az egész estés animációk és a rövidfilmek mellett mostantól a kifejezetten gyerekeknek készült animációkat is külön zsűri nézi végig. Tehát háromféleképpen is lehet fődíjat kapni. A versenybe 5 nagyfilm, 24 rövidfilm és 19 gyerekfilm került be.

rap: Milyen kiemelt programok lesznek?

LT: Bristolból, az Aardman stúdióból érkezett a nyitófilmünk: Shaun, a bárány és a farmonkívüli. Kicsit idekapcsolódik, hogy ugyanez a filmes műhely egy animációs áldokumentumfilmmel, a Creature Comfortsszal vált világhírűvé harminc éve. Az idén nálunk – és a világ számos más fesztiválján – az animációs dokumentumfilm műfaja kerül reflektorfénybe, ami végtelenül izgalmas, mégis kevéssé ismert ága a szakmánknak.

rap: Melyik animációs film volt a gyerekkori favoritod?

LT: Az olasz Menő Manó a szombat esti filmkoktélból! Képtelenség megunni. Nemrég fel is hívtam a jogörököst, hogy az idei fesztiválon szeretnék egy binge watchingot tartani belőle. November 30-án, szombaton délután lesz a Magvető Caféban. A felnőttkori mániám pedig az elágazó, vagyis interaktív film – én nyitott filmnek hívom –, erről a teljesen új mozgóképes formáról írom a doktori disszertációmat is. De persze csak az Anilogue után.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.