A Netflix szívesen mélyeszti fogait a nemzeti piacokba, és saját gyártású, de autentikus helyszíneken, helyi stábbal forgatott sorozatokkal igyekszik a nem angol ajkú nézők kedvében járni (pl. Dark, Sacred Games, Kingdom, Suburra: Blood on Rome). A Frontera Verde a latin-amerikai közönséget célozza meg: egy fiatal bogotai detektív (Juana del Río) érkezik Brazília és Kolumbia határvidékére, hogy az esőerdőben megölt misszionáriusnők ügyében nyomozzon. A sorozat eleinte hűen követi a skandináv krimik nyomvonalát a traumatizált detektívvel, aki idegen közegbe kerül. De már az első néhány epizódban bekúszik a természetfeletti is egy rejtélyes őslakos törzs képében, ami elég gyorsan erodálni kezdi a sorozat szerkezetét. Nem véletlenül juthatnak eszünkbe Ciro Guerra meditatív, természetfelettit lebegtető filmjei (A kígyó ölelése, Az átkelés madarai) – bár a forgatókönyvet nem ő írta, producerként és rendezőként közreműködik. A Frontera Verde a start után egészen lelassul, és olyan vonakodva adagolja a fordulatokat, hogy az kétségkívül próbára teszi a nézőt. Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a Netflix nem Guerra rétegzett stílusát igyekszik minisorozatba ültetni, csupán felvizezi a cselekményt a komótos, hipnotikus jelenetekkel (az ezt szolgáló buja képi világ viszont kifogástalan). Az őslakos szereplőkkel hitelesített, s az esőerdők megóvására felszólító üzenet kissé szájbarágós, de kétségtelen súlyt kap a jelenlegi tragikus események fényében – a regionális történelem és társadalom ábrázolása pedig kárpótol a hegyi beszédért.
Elérhető a Netflixen
