Habár a koronavírus miatti szigorításokon lazítottak, a mozik egyelőre továbbra sem üzemelnek - kérdés, ha el is indulnak a vetítések, mikor fogunk ismét a megszokott körülmények között (maszk nélkül, a közvetlen mellettünk ülő csámcsogását hallgatva) mozizni.
Szerencsére azonban egyre több az otthonunkból is elérhető streamingszolgáltató, a helyzetre való tekintettel pedig sokan ingyen elérhetővé teszik videótékájukat. Ha unjuk már a Netflixet és társait, itt van például a Goethe-Institut kezdeményezése, a Goethe on Demand, melyet a Filmgalerie 451-el együttműködve hoztak tető alá. A platformon található 22 film most június 30-ig ingyenesen megnézhető eredeti német nyelven, angol - és részben egyéb nyelvű - felirattal.
A Things I don't get (Fünf Dinge, die ich nicht verstehe) című coming of age sztorit például bátran ajánljuk. Ebben egy ruhr-vidéki német kisvárosban élő srác kallódását követhetjük nyomon, aki a vidék-város, barátok-család, hagyományok-fejlődés ellentétpárok között gyötrődik. A fiatal rendező, Henning Beckhoff alkotás során saját élményeiből táplálkozott, és helyi, amatőr szereplőkkel dolgozott - így próbálta autentikusan megragadni az olyan élményeket, mint az első csók, az első pia vagy cigi, vagy épp az első elsütött fegyver.
A Music and Apocalypse (Weitermachen Sanssouci) különleges szatíra, amely azt mutatja be, hogyan kell egy egyetemnek a kor kívánalmainak megfelelően átalakulnia turbó-kapitalista kutatógéppé, ha életben akar maradni. Mikor ugyanis a Kibernetikai és Szimulációs Kutató Intézetet bezárás fenyegeti, annak vezetője kénytelen egy külső projektet elvállalni - a helyébe pedig egy klímakutató érkezik.
Míg ők az intézet megmentésén fáradoznak, a diákok fellázadnak és beveszik az egyetem könyvtárát: lázadnak az egyetemet elfoglaló kapitalista szemlélet ellen. Mindehhez a hátteret Európa egyik legprogresszívebb városa, Berlin nyújtja - a musicalbe átcsapó film jól szemlélteti, hogyan kerültek válságba az elméleti tudományok ma, amikor mindent skálázunk és mérünk, a közösségi oldalaknak és álhíreknek köszönhetően pedig bárki önjelölt tudóssá válhat.
Berlin a háttere Irene von Alberto drámájának is: a The Long Summer of Theory (Der Lange Sommer der Theorie) három, művészeti és kreatív területen dolgozó nőrre fókuszál, akik a berlini Hauptbahnhof közelében bérelnek közös albérletet egy ősrégi épületben. Lakásuk sorsa szorosan összefonódik magánéletük és karrierjük útvesztőivel: a házuk az egyik utolsó régi épület, amit még nem ért el a modernizáció.
Úgy döntenek, amint a nagyszabású építkezés eléri otthonukat, ők is új életet kezdenek. A film jól illeszkedik a német mozit az elmúlt években meghatározó trendekhez: az országban egyre több filmkészítő fókuszál a fiatalok identitásválságára. Olyan kérdéseket feszeget, hogyan határozzák meg magukat szüleikkel, nagyszüleikkel szemben, hogyan illeszkedik be generációjuk a többi közé?
Szintén ingyen nézhető Robert Schwentke háborús drámája, a The Captain (Der Hauptmann). A rendező az elmúlt években Hollywoodban ténykedett, 2017-ben olyan filmek után tért vissza hazájában, mint a Red, vagy A beavatott-sorozat. Legújabb mozijával a II. világháború utolsó napjait idézi meg, amikor a német hadseregben is bomlásnak indult a fegyelem - a dezertőröket azonban kegyetlenül kivégezték.
Ez a sors várna Willi Heroldra is, aki az életéért küzdve menekül el csapatától. A megpróbáltatások után azonban úgy tűnik, rámosolyog a szerencse, amikor rábukkan egy Luftwaffe kapitány egyenruhájára. A megtörtént események alapján készült film olyan rangos seregszemléken futott, mint a Torontói, a San Sebastián vagy a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál.
Az elmúlt évek filmjei mellett régebbi klasszikusok is elérhetőek az oldalon - például Roland Klick két alkotása, valamint a róla szóló dokumentumfilm is. Klick a német filmművészet egészen egyedi figurája: filmográfiája mindössze 6 alkotásból áll, ez is elég volt azonban ahhoz, hogy az elmúlt évtizedekben kultstátuszt alakuljon ki körülötte.
Műveinek általában ő írta a forgatókönyvét, ő volt a producer, a vágó és nem egy esetben a zenét is maga szerezte - mikor azonban úgy érezte, a Német Filmintézet cserbenhagyta őt, egyszerűen abbahagyta a filmezést. Talán ezért van, hogy német "újfilmről" beszélve ma már legtöbbeknek Herzog, Fassbinder vagy Wenders neve ugrik be - Klick-re azonban olyan alkotók néztek fel, mint Jodorowsky, Tarantino vagy Spielberg.
Ő volt ugyanis, aki az Antonioni-szerű filmes érézkenységet brutalitással és felkavaró képsorokkal vegyítette. Ezt mutatja be a róla szóló Roland Klick - The Heart is a Hungry Hunter című dokumentumfilm - ha azonban konkrét filmjei segítségével merülnénk el művészetében, elérhető tőle a Ludwig és a Supermarkt is. Előbbi egy rövidfilm, mely a 2013-ban elhunyt ikonikus német színész, Otto Sander (A tengeralattjáró, Berlin felett az ég) első filmszerepe - egy fiatal fiút alakít, aki a falu bolondja címében tetszeleg. Utóbbit úgy jellemzik, mint A francia kapcsolat és a Haragban a világgal keverékét: ebben egy Willi nevű kisstílű bűnöző igyekszik boldogulni Hamburg utcáin.
