Háló nélkül

Juris Kursietis: Oleg

Mikrofilm

A lett rendező hastájékon szorongató, de sötét humortól sem mentes filmje közeli rokonságot mutat a nyugati fesztiválokat sorra hódító naturalista iskola képviselőinek, Ken Loach-nak és a Dardenne fivéreknek a munkáival. A naiv és kellően kétségbeesett Oleg, a lett hentes Gentben esik csapdák sorába, prekariátusból a szó szoros értelmében vett rabszolgaságba – amit egyenesen lehetetlen volna végignézni, ha a borús, nyomasztó hangnemet időnként nem központozná némi keserű humor és vallási szimbolika.

A világon mindenütt otthontalan, tehetetlenül sodródó Oleg sorsa nagyon specifikus, de mégis univerzális – egyszerre kulcsfontosságú, hogy a férfi kelet-európai (a szerencsétlen bevándorlót leginkább saját földijei tudják csapdába csalni), ugyanakkor életmódja kísértetiesen hasonló a világ minden tájáról nyugatra áramló éhes és szorongatott bevándorlókéhoz. A film epizodikus, véletlen-dramaturgiára épülő szerkezete mutatja meg igazán, mennyire könnyen csúszkál egy „nem-állampolgár” a társadalom legalsóbb szintjei között – a féllegalitás és a teljes törvényenkívüliség között leheletvékony a határ, főleg, ha az ember alatt nincsen szociális háló.

Kursietis úgy tudja utánozni a teljes esetlegességet, hogy közben nagyon is átgondolt a film szerkezete és vizuális kialakítása: Bogumił Godfrejów remegős, klausztrofób alsó kameraállásokkal operaló stílusa szinte észrevétlenül beletereli a nézőt a szorongás és az állandó űzöttség érzésébe. Valentin Novopolskij egy kicsit végig eltartja a nézőtől az egyszerre gyengének és szívósnak tetsző Oleget, akinek méltó ellenpontja Dawid Ogrodnik vérbő és ördögien kiszámíthatatlan Andrzeje, aki behálózza és szolgájává teszi a férfit.

A rendező nem hagyja teljesen elnehezülni a filmet, kaján humorba hajló epizódokkal bizonyítja, hogy van érzéke az abszurdhoz (például az akkor épp hajléktalan hentes csellel ágyba visz egy értelmiségi lett nőt). Az egyetlen kissé tájidegen elem a periodikusan felbukkanó vallási szimbolika, de a film erejéből ez alig vesz el.

Elérhető az HBO GO-n

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.