Háló nélkül

Juris Kursietis: Oleg

Mikrofilm

A lett rendező hastájékon szorongató, de sötét humortól sem mentes filmje közeli rokonságot mutat a nyugati fesztiválokat sorra hódító naturalista iskola képviselőinek, Ken Loach-nak és a Dardenne fivéreknek a munkáival. A naiv és kellően kétségbeesett Oleg, a lett hentes Gentben esik csapdák sorába, prekariátusból a szó szoros értelmében vett rabszolgaságba – amit egyenesen lehetetlen volna végignézni, ha a borús, nyomasztó hangnemet időnként nem központozná némi keserű humor és vallási szimbolika.

A világon mindenütt otthontalan, tehetetlenül sodródó Oleg sorsa nagyon specifikus, de mégis univerzális – egyszerre kulcsfontosságú, hogy a férfi kelet-európai (a szerencsétlen bevándorlót leginkább saját földijei tudják csapdába csalni), ugyanakkor életmódja kísértetiesen hasonló a világ minden tájáról nyugatra áramló éhes és szorongatott bevándorlókéhoz. A film epizodikus, véletlen-dramaturgiára épülő szerkezete mutatja meg igazán, mennyire könnyen csúszkál egy „nem-állampolgár” a társadalom legalsóbb szintjei között – a féllegalitás és a teljes törvényenkívüliség között leheletvékony a határ, főleg, ha az ember alatt nincsen szociális háló.

Kursietis úgy tudja utánozni a teljes esetlegességet, hogy közben nagyon is átgondolt a film szerkezete és vizuális kialakítása: Bogumił Godfrejów remegős, klausztrofób alsó kameraállásokkal operaló stílusa szinte észrevétlenül beletereli a nézőt a szorongás és az állandó űzöttség érzésébe. Valentin Novopolskij egy kicsit végig eltartja a nézőtől az egyszerre gyengének és szívósnak tetsző Oleget, akinek méltó ellenpontja Dawid Ogrodnik vérbő és ördögien kiszámíthatatlan Andrzeje, aki behálózza és szolgájává teszi a férfit.

A rendező nem hagyja teljesen elnehezülni a filmet, kaján humorba hajló epizódokkal bizonyítja, hogy van érzéke az abszurdhoz (például az akkor épp hajléktalan hentes csellel ágyba visz egy értelmiségi lett nőt). Az egyetlen kissé tájidegen elem a periodikusan felbukkanó vallási szimbolika, de a film erejéből ez alig vesz el.

Elérhető az HBO GO-n

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.