Hétrészes retrospektív vetítéssorozattal ünneplik Tarr Bélát Los Angelesben

  • narancs.hu
  • 2023. június 2.

Mikrofilm

Az esemény Határtalan kárhozat címmel fut.

2011-es A torinói ló című filmjével ugyan Tarr Béla visszavonult a filmkészítéstől, de a Tarr-kultusz továbbra is él és virul – nemcsak Kairóban, vagy épp Franciaországban lelkesednek a rendezőért még mindig, de Los Angelesben is. Az American Cinematheque ugyanis Bleak Week programsorozata keretein belül hétrészes retrospektívben mutatja be a kultikus magyar alkotó legismertebb műveit. „Tarr egy speciális kérdezz-felelek és bemutatkozás erejéig is csatlakozik hozzánk, miközben megünnepeljük azokat az alkotásokat, amelyeket általában a valaha készült leglátnokibb és legbefolyásosabb filmek között emlegetnek” – írják honlapjukon. A programban a Családi tűzfészek, a Szabadgyalog, a Kárhozat, a Sátántangó, A londoni férfi, A torinói ló, valamint a Werckmeister harmóniák 4K-s felújított változata szerepel.

„Helló Los Angeles! Örülök hogy hosszú idő után újra itt lehetek. Érdeklődve várom, hogy vagytok és mi folyik épp a városban. Remélem, sikerül a találkozónk és jól fogjuk együtt eltölteni az időt. Ott találkozunk!” – fogalmazott Tarr az Indiewire-nek, ami úgy hirdeti az eseményt, mint Tarr ritka amerikai fellépéseinek egyikét. Ha már a tengerentúlon jár, a rendező benéz a New York-i Film at Lincoln Center moziba is, ahol négy filmjét vetítik: a korábban felújított Werckmeister harmóniák mellett az újonnan restaurált Családi tűzfészket, A londoni férfit és a Szabadgyalogot.

Az American Cinematheque Los Angeles-i független, nonprofit kulturális szervezet, melynek célja a legmaradandóbb filmek bemutatása a világ minden tájáról. 1981-ben alakult az 1971-83 között futó legendás Filmexből (The Los Angeles International Film Exposition) kinőve. A fáma szerint miután 1984-ben Sydney Pollack filmrendező (Aranyoskám; Távol Afrikától; A lovakat lelövik, ugye?) látogatást tett a párizsi Cinémathèque Française-ban, elhatározta hogy létrehoz egy egész éven át tartó filmfesztivált Los Angelesben, ahol az alkotók és filmrajongók nemcsak megnézhetik, de meg is vitathatják a legjobb filmeket. A szervezet munkájában továbbra is olyan világhírű alkotók vesznek részt, mint Martin Scorsese, Mike Nichols, Francis Ford Coppola vagy William Friedkin.

Bleak Week: Cinema of Despair (Sivár hét: A kétségbeesés mozija) című programsorozatuk tavaly indult. Az egyhetes fesztivál lényege, hogy olyan filmeket mutasson be szerte a világból, amelyek az emberiség legsötétebb oldalát, a történelem legmélyebb pontjait járják körül. Mindezt természetesen a filmtörténelem legelismertebb rendezőinek tolmácsolásában: az idei, immár második eseményen olyan alkotók filmjeit vetítik, mint Gus Van Sant, Rainer Werner Fassbinder, Kenji Mizoguchi, Ousmane Sembène, Pier Paolo Pasolini vagy Elem Klimov. Tarr Sátántangóját már a tavalyi, első Bleak Week-en játszották, a mostani rendezvénynek ő lesz az egyik díszvendége. Nem ő lesz azonban az egyedüli magyar alkotó a programban: levetítik Fehér György kultikus 1990-es Szürkület című filmjének 4K-s, felújított változatát is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.