Tévésorozat

Hollywood

  • SzSz
  • 2020. június 21.

Mikrofilm

 

A filmfőváros csillogása csak látszat, valójában mocskos kis játszmák, galád érdekek és mindenekfelett a pénz mozgatja – mindez a Nagykörúton is nyílt titok, nem kell elmenni érte a Sunset Boulevardig. Talán kevesebben tudják, hogy George Czukor partijain pucér férfiak ugrottak seggest a medencébe, és mindenki utat engedhetett legféltettebb szexuális vágyainak is.
A Hollywood hasonló közhelyek és filmtörténeti érdekességek mentén szerveződik. A háború utáni Los Angelesben járunk, ahol mindenki csillaggá akar válni, ám egy főszerepre áhítozó színésznő vagy egy forgatókönyvíró nem lehet fekete, egy sztárságra vágyó színész nem lehet meleg, egy stúdióvezető nem lehet nő, egy rendező pedig nem lehet szociálisan érzékeny. Egy csapatnyi kívülálló azonban összefog, és elkészítenek egy történelmi jelentőségű filmet, amely az egész filmipart megváltoztatja.
Ryan Murphy a Glee – Sztárok leszünk! óta utazik az ilyen maszkabálos, a valóságot csak laza alapnak tekintő sorozatokban, de a Hollywood még egy szépen lekerekített tanmese is szeretne lenni a mának címezve. Így a korabeli kosztümöt viselő szereplők olyanok, mint akik most érkeztek egy #mee­too tüntetésről – mind egyenjogúságot, szabadságot és Harvey Weinstein lecsukatását követeli. A hétrészes minisorozat valódi személyeket (Rock Hudson, Henry Wilson) és pletykákat (benzinkútnak álcázott bordély) vegyít a színtiszta mesével, mindenről és mindenkiről pont annyit hazudva, hogy még beleférjen a képletbe – ez így pont olyan steril és kiszámított, mint azok a mozik, amelyek ellen felszólal.
Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.