Tévésorozat

Hollywood

  • SzSz
  • 2020. június 21.

Mikrofilm

 

A filmfőváros csillogása csak látszat, valójában mocskos kis játszmák, galád érdekek és mindenekfelett a pénz mozgatja – mindez a Nagykörúton is nyílt titok, nem kell elmenni érte a Sunset Boulevardig. Talán kevesebben tudják, hogy George Czukor partijain pucér férfiak ugrottak seggest a medencébe, és mindenki utat engedhetett legféltettebb szexuális vágyainak is.
A Hollywood hasonló közhelyek és filmtörténeti érdekességek mentén szerveződik. A háború utáni Los Angelesben járunk, ahol mindenki csillaggá akar válni, ám egy főszerepre áhítozó színésznő vagy egy forgatókönyvíró nem lehet fekete, egy sztárságra vágyó színész nem lehet meleg, egy stúdióvezető nem lehet nő, egy rendező pedig nem lehet szociálisan érzékeny. Egy csapatnyi kívülálló azonban összefog, és elkészítenek egy történelmi jelentőségű filmet, amely az egész filmipart megváltoztatja.
Ryan Murphy a Glee – Sztárok leszünk! óta utazik az ilyen maszkabálos, a valóságot csak laza alapnak tekintő sorozatokban, de a Hollywood még egy szépen lekerekített tanmese is szeretne lenni a mának címezve. Így a korabeli kosztümöt viselő szereplők olyanok, mint akik most érkeztek egy #mee­too tüntetésről – mind egyenjogúságot, szabadságot és Harvey Weinstein lecsukatását követeli. A hétrészes minisorozat valódi személyeket (Rock Hudson, Henry Wilson) és pletykákat (benzinkútnak álcázott bordély) vegyít a színtiszta mesével, mindenről és mindenkiről pont annyit hazudva, hogy még beleférjen a képletbe – ez így pont olyan steril és kiszámított, mint azok a mozik, amelyek ellen felszólal.
Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.