Hollywoodnak kezdenie kell valamit a gigantikus büdzséjű filmekkel

  • Gábor Áron
  • 2021.10.02 18:10

Mikrofilm

A mozibevételek csökkenésével, a streamingek felfutásával nem éri már meg óriási költségvetésű szuperprodukciókat finanszírozni.

Örökre leáldozhatott a mozikban a nyári blockbusterek korszakának – írtuk a magunk mögött hagyott moziszezont kielemezve. Nem kell azonban statisztikusnak vagy filmipari szakembernek lennünk, hogy érezzük: a streamingplatformok előretörése és a koronavírus teljesen a feje tetejére állította a filmvilágot. A Slashfilm elemzése szerint mindez azonban nemcsak a nyári néznivalókra lesz hatással, hanem felszínre hoz egy sokkal nagyobb, hosszú évek óta fennálló bajt: Hollywood büdzséproblémáját – vagyis hogy elképesztő módon elszálltak a nagy stúdiófilmek gyártási költségei.

Néhány ökölszabály

A folyamatok megértéséhez nem árt tisztázni néhány alapvető, költségvetési ökölszabályt. Ezek persze erősen általánosítanak, de közelebb visznek a probléma átlátásához. Az egyik aranyszabály az, hogy egy film valódi büdzséjéhez a gyártási költség mellé még legalább annyi egyéb kiadást kell számolni. Nagy részük a PR-ra és marketingre megy el, de besorolhatunk alá minden egyéb tranzakciót, ami azt szolgálja, hogy minél többen megnézzék a mozit. Így tehát ha egy átlagos, 100 millió dolláros költségvetésű blockbustert veszünk, körülbelül még 100 millió dollárnyi egyéb költséget kell hozzáadnunk.

Így a filmnek legalább 200 millió dollárt kell elérni a jegybevételekből.

Ami a jegyeladásokat illeti, azokból részesülnek a mozik és terjesztők is. Azaz ha egy film eléri a 200 millió dolláros bevételt, annak körülbelül a fele, azaz 100 millió dollár vándorol a stúdió zsebébe. És ez egyedül a tengerentúli bevételekre igaz – nemzetközi szinten még tovább bonyolódik a képlet. Kína a világ egyik legnagyobb filmpiaca, ezért különösen fontos Hollywood számára, hogy filmjei jól szerepeljenek ott – a kínai box office-eredményeknek azonban csak mintegy 25%-a jut vissza a stúdiókhoz –, azaz ha egy amerikai mozi 200 millió dollárt fial Kínában, abból a készítők kb. 50 milliót látnak viszont.

A fentiek ellenére azonban nem ritkák a machinációk és könyvelési trükközések sem: az egyik elterjedt módszer szerint a stúdiók minden film készítésére külön cégeket állítanak fel, melyek a profitot úgy számolják ki, hogy egyszerűen kivonják a bevételekből a kiadásokat. A stúdiók azonban igyekszenek eltüntetni a lehetséges nyereséget, így hatalmas díjakat számítanak fel ezeknek az általuk létrehozott cégeknek – hogy aztán könyvelési célokból szinte minden mozi veszteségesnek minősüljön, vagyis ne legyen profit, amit szét kell osztaniuk. Így fordulhatott elő, hogy a 32 milliós költségére 475 milliós bevételt hozó A Jedi visszatér hiába volt a számok szerint az évtized egyik legnagyobb sikere, papíron 167 milliós veszteséget könyvelt el.

A hollywoodi büdzséprobléma

A fentiek szerint tehát egy 100 milliós blockbusternek cirka 300 millió dolláros bevételt kell elérnie – persze attól függően, mindezt Amerikában vagy nemzetközi szinten teszi – ahhoz, hogy kijöjjön nullszaldóra. A jegybevételekre aztán rájönnek egyéb, olyan bevételek mint a tévés vetítések, a Blu-ray/DVD-eladások (melyek mára szabad szemmel alig láthatóvá zsugorodtak), és persze a streaminges sugárzások. Összességében mégis elmondható, hogy minél sikeresebb egy film a moziban, annál több bevétele származik ezekből is – hiszen a legtöbben otthon is a sikerfilmeket szeretik nézni.

A probléma az, hogy a fenti számításhoz használt 100 milliós költségvetés ma már tényleg csak elméleti síkon létezik: egy átlagos Marvel-képregénymozi árcédulája sokkal közelebb áll a 150-200 millió dollárhoz. Vagyis ezeknek a látványos filmeknek – melyekből, mint észrevehettük, egyre több és több érkezik – muszáj a mozikban is hatalmas bevételt elérniük. Így fordulhat elő, hogy hiába volt a Fekete özvegy a nyári időszak legnagyobb bevételt elérő filmje, 200 milliós büdzséje miatt csalódást keltett, amiért világszinten a 400 millió dollárt sem érte el.

 
Fekete özvegy

A gyártási költségek egekbe emelkedése már több évtizedes folyamat, de valamikor a 2010-es évek elejére lőttek ki a büdzsék. Ekkora már gyakorlatilag minden stúdió a menetrendszerűen érkező folytatásokon, adaptációkon és franchise-okon függött, hiszen ezek hozták a legnagyobb bevételt, épp ezért a pénzt sem sajnálták rá. És ekkor kezdtek kiszorulni a mozikból az eredeti ötleten alapuló filmek, vagy épp az olyan, viszonylag alacsonyabb költségvetésű műfajok, mint a romantikus komédiák, melyek bevételei nem versenyezhettek egy képregényfilmével.

A 2011-es A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken például egészen elképesztő, 400 milliós költséggel készült el, ezzel minden idők legdrágább filmjévé vált

– mivel azonban a bevételei meghaladták az 1 milliárd dollárt, a sorozat tovább folytatódott. Az Aranyhaj és a nagy gubanc elkészítése máig érthetetlen módon 260 millió dollárba került – végül közel 600 milliót hozott, így bukás nem lett, de akkora rizikóval járt, amit ma egyetlen stúdió sem vállalna be.

A 2017-es Az Igazság Ligája költségvetése szintén elszállt. Az eredeti rendező, Zack Snyder lánya halála után kiszállt a projektből, a helyére beugró Joss Whedon pedig egy rakás, iszonyú drága pótforgatást rendelt el, így a cech végül 300 millió körül állt meg. Ezzel a mozi szintén ott van minden idők öt legdrágábbja között. Bevételfronton azonban mindössze 657 millió dollár folyt be, így a filmet mindenki egyértelműen bukásnak könyvelte el. Aztán jött a Snyder-vágat, ami további 75 millió dollárt emésztett fel. Ráadásul már be sem mutatták a mozik, egyenesen az újonnan indult HBO Max platformon mutatkozott be, melynek szüksége volt a hasonló, exkluzív címekre ahhoz, hogy bevonzza az előfizetőket. Minderre minden bizonnyal nem szántak volna újabb 300 milliót, de 75 millió még belefért nekik – mint meglátjuk, épp ez a streamingek előretörésének egyik legnagyobb tanulsága.

Minden idők 15 legköltségesebb filmjéből 14 2010 után, tehát az elmúlt 10 évben készült. Az egyetlen kivétel a 2007-es A Karib-tenger kalózai: A világ végén. Persze az inflációt is figyelembe kell venni, de sokat nem változtat a képen: ez alapján a 15 legdrágább filmből 8 készült 2010 óta. Ami régen eseményszámba ment, és legfeljebb havonta, pár havonta mutattak be ilyen méregdrága filmeket, az mára teljesen átlagossá vált:

a blockbusterek nagy része egyszerűen nem jön ki 150-200 millió dollárnál kevesebből. Ez pedig egyre kevésbé fenntartható.

És beüt a koronavírus

A pandémia teljesen a feje tetejére állította a filmipart, a mozik például még mindig nem álltak talpra. Akadnak ugyan részsikerek – Sang-Chi, Godzilla és King Kong, Free Guy – de a hatalmas költségvetésű, épp ezért hasonlóan nagy bevételekben bízó filmek vagy még mindig nem érkeztek meg, vagy a Fekete özvegyhez hasonlóan csalódást keltettek, a nézők egy része ugyanis a nyitás ellenére még mindig nem tért vissza a termekbe. Ott van például az év egyik legszórakoztatóbb mozija, ami a legtöbb rajongó szerint ott van minden idők legjobb képregényfilmjei között is: a James Gunn-féle The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag. Papíron remek ötletnek tűnhetett öt évvel a David Ayer-féle Öngyilkos osztag után kvázi rebootolni a szedett-vedett gonosztevőkből álló bandát. James Gunnt A galaxis őrzői óta hatalmas megbecsülés övezi, ráadásul ezúttal teljes kreatív szabadságot kapott; a főbb szerepekben pedig olyan sztárok láthatóak, mint Margot Robbie, Idris Elba vagy John Cena. Ahogy Az Igazság Ligája Snyder-vágata is bizonyította, a fanok akkor is ki vannak éhezve kedvenceik mozijára, ha azt már egyszer láthatták – főleg, ha ezúttal nem korlátozzák a rendezőt korhatár-besorolással sem.

 
Az Igazsag Ligaja 

Az Öngyilkos osztag mégis elhasalt a mozikban, aminek több oka is van. A film költségei 185 millió dollárra rúgtak, azaz a fentebbi ökölszabályok szerint ennek minimum a dupláját kellett volna elérnie a mozikban. Csakhogy az idei évben több stúdiónál, köztük a Warner Bros.-nál bevezetett terjesztési modell szerint a film egyszerre vált elérhetővé az HBO Maxon és az amerikai mozikban. Az emberek többsége pedig a fertőzéstől tartva, vagy épp a kényelemre szavazva inkább otthon nézte meg a filmet. Nem csoda tehát, ha a bevételek világszinten a 170 millió dollárt sem érték el, azaz még a gyártási költségeit sem hozta vissza. Persze a streamingplatformnak hozhatott előfizetőszámot – ráadásul az innen befolyó összegen osztozniuk sem kell a mozikkal –, de biztosak lehetünk benne, hogy összességében mégis negatív lett a film mutatója. Nézzük, hogy teljesített ezzel szemben a 2016-os Suicide Squad: hasonló költségvetéssel (175 millió dollár), borzalmas kritikákkal is közel 750 milliós bevétel – persze koronavírus és HBO Max nélkül –, és ami szintén lényeges lehet: olyan, univerzálisan ismert figurákkal, mint Batman és Joker, ráadásul korlátozó korhatárkarika nélkül. Hiába egyértelműen rosszabb film, sokkal sikeresebb lett, mint az új változat.

Suicide Squad 2

 
Suicide Squad 2

A streamingé a jövő

És ezt mindenki tudja, a koronavírus okozta rendhagyó időszak csak még egyértelműbbé tette a helyzetet. Ma már majdnem mindegyik stúdió saját streamingplatformmal rendelkezik. A filmek azonban máshogy viselkednek online, mint a mozikban: lehet, hogy az új Öngyilkos osztag hozott új előfizetőket, azonban akik csak ezért jöttek, közel sem biztos, hogy maradtak is. Márpedig a streamingnél ez a lényeg: a hosszú elköteleződés, az éveken keresztül fizetett előfizetési díj. Ehhez mérten kell optimalizálni a kiadásokat, amihez a csodafegyver máris ott van a Netflix és társainak kezében: az algoritmus. A platformok pontosan látják, mely címek hoznak be új előfizetőket, ahogy azt is, melyeket nézik a legtöbben. Akik otthon is blockbusterekre vágytak, vélhetően ott vannak már az előfizetők között, ha pedig egy Öngyilkos osztaggal nem lehetett bevonzani őket, egy másik, hasonló blockbusterrel sem fog menni. Ha megnézzük a nézettségi toplistákat, persze ott van néhány a legnagyobb költségvetésű mozik közül – például Scorsese Az írje is –, de a 2019-ben első helyen Adam Sandler Gyagyás gyilkosság című dilije állt. Azaz a már behúzott előfizetők nem feltétlen hatalmas költségvetésű moziélményre vágynak; inkább arra a fajta komfortélményre, amit egy jól ismert színész vagy az olyan, könnyen emészthető műfajok nyújtanak, mint a romantikus komédiák. Ezek azok, amik a blockbusterek miatt kikoptak a filmszínházakból, ám a streamingen új erőre kaptak. Nem csoda, ha a romkomok most épp a Netflixen élik sokadik virágzásukat.

Ha a mostani folyamatok folytatódnak, azaz a fókusz egyre inkább a streamingek felé tolódik, Hollywood egyszerűen nem engedheti meg, hogy továbbra is futószalagon gyártsa a hatalmas költségvetésű filmeket.

Végső soron a filmipar is ugyanolyan biznisz, mint bármi más. Ha tehát még több nagy reménnyel induló mozi jár úgy, mint az Öngyilkos osztag, minden bizonyára a stúdiók is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy igyekezzenek kordában tartani a büdzséket. Ez akár még jó hír is lehet és pozitív folyamatokat is elindíthat; egyedül attól kell tartanunk, hogy a fejesek még inkább a biztosra mennek majd, és még az eddigieknél is kevesebb rizikót (értsd: eredeti ötletet, azaz nem folytatást vagy adaptációt) vállalnak majd be.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk