Örökre leáldozhatott a mozikban a nyári blockbusterek korszakának

Mikrofilm

Könnyen lehet, hogy a koronavírus miatt bevezetett változásokkal és a streamingplatformok előretörésével örökre búcsút mondhatunk az eddig megszokott popcornmozik nyarának. 

Szeptemberrel véget ért az évszakot nem éppen mérnöki pontossággal követő, nagyjából májustól szeptember első hétvégéjéig tartó nyári moziszezon is. Ezek azok a hónapok, amelyek hagyományosan igazi kánaánt jelentettek a mozirajongók számára: a stúdiók ilyenkorra időzítették legdrágább, legértékesebb filmjeiket, melyek jellemzően ekkor érték el a legnagyobb bevételt. A pandémia előtti utolsó évben, azaz 2019-ben a nyári időszakban összesen 4,34 milliárd dollár bevételt hoztak a filmek – és ebben nincs is benne 474 millió dollár a Bosszúállók: Végjáték bevételeiből, hiszen az április utolsó péntekén debütált.

És hogy hogyan vizsgáztak a mozik 2021 nyarán? Bár voltak biztató eredmények,

az idei bevételeket össze sem lehet hasonlítani a korábbi eredményekkel.

A nyári moziszezonban idén 1,75 milliárd dollárnyi értékben váltottak jegyet a nézők, azaz valamivel többet, mint a 2019-es számok 40 százalékát sikerült elérni. Ráadásul már ehhez a sovány eredményhez is kellett egy nagy hajrá: a Marvel első ázsiai származású szuperhőse a szezon utolsó négy napján tett hozzá 94 millió dollárt az eredményhez, ami nem csak a poszt-COVID-érát tekintve számít jó számnak: a Sang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája megdöntötte az amerikai Labor Day (a munka ünnepe, szeptember első hétfője) box office rekordját is: ez az ünnepi hosszú hétvége hagyományosan gyenge bevételeket hoz a mozikban, hiszen a nagy nyári nyüzsgés ekkorra elmúlik, a legnagyobb filmek pedig már lecsengőben vannak. A korábbi rekordot a 2007-es Halloween-remake tartotta 30,6 millió dollárral – ezt háromszorozta meg most a Marvel mozija.

Vannak tehát egészen pozitív fejlemények is mozis-szempontból, az összeredmény azonban még mindig hervasztó – arra azonban pont elegek lehetnek a fenti számok hogy a tavalyi, borzalmas év után a filmszínházak ismét talpra álljanak, a stúdiók visszatérjenek filmjeikkel a vászonra és a befektetők bizalma is megerősödjön. Nem a pandémia azonban az egyetlen, ami féken tartotta a bevételeket.

A vírus okozta mozis leépülést Mikrofilm rovatunkban is végigkövettük: már tavaly márciusban két évtizedes negatív rekordot zártak a pénztárak; még inkább felfutottak a streamingplatformok; mire egyre több stúdió döntött úgy, hogy a korlátozások alá eső vagy épp átmenetileg zárva tartó mozik helyett felteszik filmjeiket az internetre. A filmszínházak erre először berágtak, majd az elhúzódó vírushelyzet miatt kénytelenek voltak feladni állásaikat. Először 90 napról három hétre zsugorodott a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak, majd a Tenet csalódást keltő bemutatkozása, a máig tologatott James Bond, és az ezzel padlóra küldött mozilánc esete után már a 90 napos kivételezés is a múlté: maximum 45 napot várnak a stúdiók online terjesztés előtt, leggyakrabban azonban annyit se, így az olyan blokbusterek, mint a Wonder Woman 1984 vagy a Szörnyella is egyszerre váltak elérhetővé a nagyvásznon és valamelyik streamingplatformon. A Disney Plus és az HBO Max egekbe emelkedő előfizetői számai pedig azt bizonyítják: rengetegen élnek is a lehetőséggel, és inkább otthon moziznak.

Ez tehát az első olyan nyári időszak, amikor egyik bemutatott film mozis eredményeit sem védte a szokásos ideig a kizárólagosságot biztosító mozis ablak. Ez alapján íme a május 7. – szeptember 6. közötti nyári moziszezon tíz, legnagyobb bevételt elérő mozija:

CímStúdióBevétel (millió dollár)Hány nappal a premier után vált elérhető online?
Fekete ÖzvegyDisney $182,60
Halálos iramban 9 Universal$172,9 31 nap
Hang nélkül 2 Paramount$160,145 nap
Dzsungeltúra Disney$106,90
Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendájaDisney$94,745 nap 
Free Guy Disney$94,445 nap
SzörnyellaDisney$86,10
Space Jam: Új kezdetWarner Bros.$67,10
Démonok között Warner Bros.$65,60
Bébi úr: Családi ügy Universal$57,00

A következő hetekben persze a Shang-Chi és a Free Guy további milliókat gyűjthet, a Kampókéz pedig megelőzheti a Bébi urat, a fentiek azonban így is hűen leképezik, milyen állapotban vannak a mozik 2021-ben: a 10-ből 6 cím a mozival együtt online is nézhetővé vált. (A Disney filmjeiért a Disney+ előfizetés mellett plusz árat kellett fizetni, míg a Space Jamet és a Démonok közöttet az HBO Max előfizetői különdíj nélkül láthatták, csakúgy, mint a Bébi urat a Peacock előfizetői.)

Ráadásul míg a 2019-es toplistán két eredeti film is szerepelt, addig az idein csak egy: a Free Guy. Két éve a top 10-ből hét is elérte a 200 millió dolláros bevételi határt, idén egy sem – igaz, a Fekete Özvegy és a Halálos iramban közel járt hozzá, a Shang-Chi-nak pedig még mindig összejöhet a dolog. De talán ennél is beszédesebb, hogy

2019-ben a négy legjobb eredményt elérő film közel annyi bevételt hozott, mint 2021 nyarának összes mozija együttvéve.

Persze most, hogy szinte mindegyik stúdiónak saját streamingplatformja van, az ott elért számok legalább olyan fontosak, mint a mozibevételek – ráadásul azok a dollárok egyenesen a zsebükbe vándorolnak, nem kell rajtuk osztozniuk. Arról azonban csak ritkán osztanak meg adatokat, hogyan teljesítenek a filmek online, és ha nem kérnek értük plusz díjat, nehéz is lenne kiszámolni a bevételeket. A Disney azt közölte, a Fekete özvegy világszerte 125 milliót, a Dzsungeltúra pedig 45 milliót hozott az interneten, a számokat azonban nem részletezték.

A tavalyi katasztrófa után tehát éledezik a moziipar, a streamingek előretörésével és a moziablak eltörlésével azonban könnyen lehet, hogy mindörökre búcsút mondhatunk a hagyományos nyári blockbuster-szezonnak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.