A Heimatfilm eredetileg a második világháború utáni időszaktól a korai hatvanas évekig népszerű műfaj Ausztriában, Svájcban és Németországban. Gyökerei a 19. század végi, frissen egyesült Németország „népies” irodalmi irányzatából, a Heimatkunstból erednek. A zsáner eredetét tekintve erősen helyhez kötött, Németország emblematikus tájaiban leli meg táptalaját: Lüneburger Heide, Fekete-erdő, az Alpok. A Heimatfilmeket általában külső helyszíneken forgatták, ahol az egyszerű, tiszta erkölcsök és a szentimentális hangnem szervesen kapcsolódtak az érintetlen, szemet gyönyörködtető tájhoz.
A magyarra nehezen fordítható Heimat-fogalom ezer szállal kapcsolódik a német romantikához és ébredő nacionalizmushoz. Hazát, anyaföldet (vagy németül apaföldet) jelent, de nemcsak az egyesült németséget, hanem a számos regionális identitást és tájegységet is magában foglalja (ezeket a „vérrel és vassal” egyesítő és poroszosító bismarcki politika sem tudta elfojtani). A Heimat nem feltétlenül létező, fizikai tér, inkább nosztalgia tárgya, ami sosem létezett érintetlen, eredeti formájában, és így nem is visszanyerhető. Szorosan kapcsolódik a honvágyhoz (Heimweh) – amelyet betegségként először svájci zsoldosokkal kapcsolatban írtak le, akiket harcképtelenné tett bénító honvágyuk – és a hiányhoz.
Hegyek lánya
A háború után berobbanó Heimatfilm filmtörténeti előzményének tekinthetők Arnold Fanck 30-as években készített hegyi filmjei (Bergfilme). A fiatal táncosnőt, Leni Riefenstahlt például annyira megihlették Fanck lenyűgöző, a hegyeket isteni jegyekkel felruházó filmjei, hogy bekönyörögte magát a Szent hegy (1926) főszerepébe. Az együttműködést továbbiak követték (Piz Palü fehér pokla, Vihar a Mont Blanc felett, S.O.S.! Jéghegy, A nagy ugrás, Fehér téboly). Fanck példáját követve aztán Riefenstahl elkészítette a maga misztikus hegyi románcát is Kék fény (1932) címmel, amelynek egyik írója Balázs Béla. Juntát, a vad, ördöngös hegymászó készségekkel rendelkező lányt vonzza a falujához közel eső hegyek teliholdkor áradó kék fénye. Csak ő éri el az értékes kék kristályokat rejtő titkos barlangot, a falusi férfiak mind odavesznek. A boszorkánynak tartott lány veszte a szerelem lesz, festő kedvese árulja el. Hitlernek állítólag annyira tetszett a folklorisztikus film, hogy ezután kérte fel Riefenstahlt propagandafilmesének. A Kék fény érezhetően rezonált a természetet, a német folklórt és a fizikai rátermettséget dicsőítő náci ideológiával.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
