A Heimatfilmek útja a hegymászó Leni Riefenstahltól a sellőkig

Honvágy és elvágyódás

Mikrofilm

Havasi gyopár, zergetollas kalapok, pompás bércek és szőke leánykák. A Heimatfilm első ránézésre megtévesztően egyszerűnek és bárgyúnak tűnik, de rejtett szorongások és frusztrációk munkálnak benne. Bár a snájdig vadászok és a dirndlis leányok mára visszaszorultak, a haza és az otthon kérdései változatlanul foglalkoztatják a német rendezőket.

A Heimatfilm eredetileg a második világháború utáni időszaktól a korai hatvanas évekig népszerű műfaj Ausztriában, Svájcban és Németországban. Gyökerei a 19. század végi, frissen egyesült Németország „népies” irodalmi irányzatából, a Heimatkunstból erednek. A zsáner eredetét tekintve erősen helyhez kötött, Németország emblematikus tájaiban leli meg táptalaját: Lüneburger Heide, Fekete-erdő, az Alpok. A Heimatfilmeket általában külső helyszíneken forgatták, ahol az egyszerű, tiszta erkölcsök és a szentimentális hangnem szervesen kapcsolódtak az érintetlen, szemet gyönyörködtető tájhoz.

A magyarra nehezen fordítható Heimat-fogalom ezer szállal kapcsolódik a német romantikához és ébredő nacionalizmushoz. Hazát, anyaföldet (vagy németül apaföldet) jelent, de nemcsak az egyesült németséget, hanem a számos regionális identitást és táj­egységet is magában foglalja (ezeket a „vérrel és vassal” egyesítő és poroszosító bismarcki politika sem tudta elfojtani). A Heimat nem feltétlenül létező, fizikai tér, inkább nosztalgia tárgya, ami sosem létezett érintetlen, eredeti formájában, és így nem is visszanyerhető. Szorosan kapcsolódik a honvágyhoz (Heimweh) – amelyet betegségként először svájci zsoldosokkal kapcsolatban írtak le, akiket harcképtelenné tett bénító honvágyuk – és a hiányhoz.

 
Maria Braun házassága 

Hegyek lánya

A háború után berobbanó Heimatfilm filmtörténeti előzményének tekinthetők Arnold Fanck 30-as években készített hegyi filmjei (Bergfilme). A fiatal táncosnőt, Leni Riefen­stahlt például annyira megihlették Fanck lenyűgöző, a hegyeket isteni jegyekkel felruházó filmjei, hogy bekönyörögte magát a Szent hegy (1926) főszerepébe. Az együttműködést továbbiak követték (Piz Palü fehér pokla, Vihar a Mont Blanc felett, S.O.S.! Jéghegy, A nagy ugrás, Fehér téboly). Fanck példáját követve aztán Riefenstahl elkészítette a maga misztikus hegyi románcát is Kék fény (1932) címmel, amelynek egyik írója Balázs Béla. Juntát, a vad, ördöngös hegymászó készségekkel rendelkező lányt vonzza a falujához közel eső hegyek teliholdkor áradó kék fénye. Csak ő éri el az értékes kék kristályokat rejtő titkos barlangot, a falusi férfiak mind odavesznek. A boszorkánynak tartott lány veszte a szerelem lesz, festő kedvese árulja el. Hitlernek állítólag annyira tetszett a folklorisztikus film, hogy ezután kérte fel Riefenstahlt propagandafilmesének. A Kék fény érezhetően rezonált a természetet, a német folklórt és a fizikai rátermettséget dicsőítő náci ideológiával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.