II. Erzsébet a filmvásznon is ikonná vált

Mikrofilm

Készültek róla paródiák, de emlékezetes színészi alakítások során is megformálták – viszont senki nem játszotta olyan jól az uralkodót, mint ő maga.

96 éves korában elhunyt II. Erzsébet brit királynő, aki nemcsak az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő monarchája (és a világ második leghosszabb ideig regnáló uralkodója) volt, de az első brit uralkodó, akiből még a trónon ülve film- és tévékarakter vált. Egy olyan, régóta halott történelmi alakról, mint VIII. Henrik vagy I. Erzsébet egészen más filmet készíteni, mint az ország fejéről, aki még mindig hatalmon van. Gondoljunk csak napjaink két legjelentősebb történelmi sorozatára, mekkora hatalmas a különbség köztük: a Nagy Katalin – A kezdetek hősei a 18. században éltek, míg A korona főhőse csak a napokban hunyt el.

Bár hivatalosan a királyi család nem is nézi a sorozatot, 2020-ban a brit kulturális államtitkár arra kérte a Netflixet, az egyes epizódok elé illesszenek be egy figyelemfelkeltő feliratot, mely szerint a műsor valójában nem dokumentumfilm. A sorozat ötödik évada idén novemberben érkezik, II. Erzsébetet Claire Foy és Olivia Colman után most Imelda Staunton fogja megformálni. A több epizódért is felelős rendező és producer, Stephen Daldry már 2016-ban kijelentette, hogy ha a királynő meghalna, szüneteltetnék a forgatást. Most épp ez történt: a 6. évad munkálatait az uralkodó iránti tiszteletből egy időre leállították.

A királynőt az elmúlt évtizedekben a vásznon és a tévében is számtalan formában rengeteg színésznő játszotta el, alakja több mint 100 filmben és sorozatban tűnt fel. Két, a bőrébe bújó színésznőt ő maga ütött lovaggá – a Dame címet Helen Mirren és Emma Thompson is megkapta, előbbi a II. Erzsébetről szóló A királynőben nyújtott alakításáért el is nyerte érte az Oscar-díjat. Stephen Frears filmje a királynő-ábrázolások szempontjából is kiemelkedőnek számít: úgy mutatta be a címek és előkelőségek mögötti embert és annak drámáját, hogy nem akarta tabudöntögető módon felrúgni a tradíciókat vagy paródiát kreálni. Megőrizte a királynő jól ismert, rideg arculatát, csak épp betekintett a nagyközönségnek szánt viaszbábu-figura mögé – mindehhez persze kellett Mirren zseniális alakítása, aki ezt követően is eljátszotta II. Erzsébetet A korona alapjául szolgáló The Audience című darabban is, amiért 2015-ben Tony-díjat kapott.

A másik Dame címet viselő színésznő, Emma Thompson királynői alakítása kevésbé ismert: a 2012-es rövidfilm, a Walking the Dogs a Playhouse Presents tévéfilm-sorozatán belül készült, és azt a híres esetet mutatta be, amikor egy Michael Fagan (Eddie Marsan) nevű férfi betört a Buckingham-palotába, ahol a legendák szerint még a királynővel is elbeszélgetett. Természetesen ez is bekerült A koronába, a negyedik évad ötödik epizódjába, itt Olivia Colman alakította az uralkodónőt, Tom Brooke pedig a betörőt.

Míg A királynő igyekezett egy összetett II. Erzsébet-képet bemutatni Diana hercegnő tragédiájának árnyékában, Pablo Larrain inkább a közmondásosan gonosz és elnyomó uralkodónőt mutatta be a tavalyi Spencer című filmjében. Ennek középpontjában persze az előkelőségektől megundorodó Diana áll egy zseniális Kristen Stewart-játékkal – alakja el is homályosítja a királynőt, akinek a szerepében Stella Gonet látható.

II. Erzsébet a többség szemében ma már az idős uralkodó képében jelenik meg, de a filmekből és sorozatokból megismerhetjük fiatal alakját is – vagy legalábbis azt, milyennek képzelték el őt. A legemlékezetesebb persze ebből a szempontból is a már sokszor citált A korona, melyben először Claire Foy játszotta őt. Alakításában a királynő szép lassan vedlett át csillogó szemű, határozatlan lányból eltökélt és céltudatos uralkodóvá, aki kénytelen addigi életét és vágyait félretenni, mert hirtelen a történelmi forgószél közepén találja magát. Ráadásul azt is láthatjuk, miként ölti fel egyfajta önvédelemként azt a rideg királyi maszkot, ami – legalábbis a nagyközönség előtt – szabályosan ráégett az elmúlt évtizedekben.

Egy sokkal romantikusabb megközelítést láthatunk a Hercegnők éjszakája című filmben, mely nem sikerült túl jól, ám abban kuriózumnak számít, hogy a királynő itt egyfajta Római vakáció-stílusú romantikus hősnő képében jelenik meg. Julian Jarrold 2015-ös mozija valós események tág értelmezése: azt mutatja be, amikor 1945-ben, a szövetségesek győzelmének napján Erzsébet és Margit hercegnők egy éjszakára elszöknek, hogy csatlakozzanak az ünneplő tömeghez – közben pedig mindenféle kalandba és románcba bonyolódnak. II. Erzsébetet Sarah Gadon alakítja, a tőle telhető leghűbb Audrey Hepburn-utánérzéssel.

Ha egy ennél is fiatalabb II. Erzsébet-ábrázolásra vagyunk kíváncsiak, akkor ott a sokszoros Oscar-győztes 2010-es A király beszéde, mely a királynő apjára, VI. Györgyre (Colin Firth), illetve az ő beszédhibájára fókuszál.  Erzsébet itt még a gyermek Lilibet, akit Freya Wilson alakít – neki azóta is ez a legjelentősebb szerepe, pedig a későbbiekben is maradt a kosztümös drámáknál, játszott a Mr. Selfridge sorozatban, és a Jane Eyre 2011-es feldolgozásában is.

Két lábon járó történelmi alakként az uralkodónőt persze számtalan paródiában is megformálták. A legemlékezetesebb talán a Csupasz pisztolyban volt, ahol Jeannette Charles játszotta – ő közel 50 évig dolgozott hivatásos II. Erzsébet-megszemélyesítőként, többek között az Európai vakációban, vagy az Austin Powers – Aranyszerszámban is feltűnt ilyen formában. A színésznő egy, a The Guardiannak adott interjújában elmondta: nagyon sok kritikát kapott, amiért befeketíti a királyi családot, pedig valójában soha nem tett olyat, ami a királynőt, vagy őt magát megszégyenítené. Hozzátette: előtte nem volt példa arra, hogy valaki egy híres ember megszemélyesítéséből éljen, ma már viszont egy teljes iparág épült erre.

Egy-egy különleges esetben arra is volt példa, hogy a királynő játszotta el önmagát. A 2012-es londoni olimpia nyitóceremóniájának kisfilmjében (melyet Danny Boyle rendezett) például Daniel Craig James Bondként érkezett a Buckingham-palotába, ahol szépen kivárta, amíg az uralkodónő befejezte egy levelét, majd együtt áthelikoptereztek az olimpiai pompába öltözött Londonon. Az Olimpiai Stadion fölött mindkettőjük dublőre kiugrott, hogy a nemzeti zászlót ábrázoló ejtőernyőjükkel megérkezzenek az ünnepségre – ahol már természetesen maga II. Erzsébet köszöntötte a tömeget.

A királynő idén ünnepelte 70. jubileumát a trónon, ez alkalomból pedig mindenki kedvenc medvéje, a kétbalkezes Paddington is köszöntötte őt: mint a kisfilmből kiderült, mindketten rajonganak a teáért és a marmaládos szendvicsért.

Akit pedig ez sem győz meg arról, hogy II. Erzsébetnek nagyon is volt humorérzéke, az nézze meg a The Guardian összeállítását az uralkodónő néhány elkapott, felvételen kívüli elszólásával.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.