II. Erzsébet a filmvásznon is ikonná vált

Mikrofilm

Készültek róla paródiák, de emlékezetes színészi alakítások során is megformálták – viszont senki nem játszotta olyan jól az uralkodót, mint ő maga.

96 éves korában elhunyt II. Erzsébet brit királynő, aki nemcsak az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő monarchája (és a világ második leghosszabb ideig regnáló uralkodója) volt, de az első brit uralkodó, akiből még a trónon ülve film- és tévékarakter vált. Egy olyan, régóta halott történelmi alakról, mint VIII. Henrik vagy I. Erzsébet egészen más filmet készíteni, mint az ország fejéről, aki még mindig hatalmon van. Gondoljunk csak napjaink két legjelentősebb történelmi sorozatára, mekkora hatalmas a különbség köztük: a Nagy Katalin – A kezdetek hősei a 18. században éltek, míg A korona főhőse csak a napokban hunyt el.

Bár hivatalosan a királyi család nem is nézi a sorozatot, 2020-ban a brit kulturális államtitkár arra kérte a Netflixet, az egyes epizódok elé illesszenek be egy figyelemfelkeltő feliratot, mely szerint a műsor valójában nem dokumentumfilm. A sorozat ötödik évada idén novemberben érkezik, II. Erzsébetet Claire Foy és Olivia Colman után most Imelda Staunton fogja megformálni. A több epizódért is felelős rendező és producer, Stephen Daldry már 2016-ban kijelentette, hogy ha a királynő meghalna, szüneteltetnék a forgatást. Most épp ez történt: a 6. évad munkálatait az uralkodó iránti tiszteletből egy időre leállították.

A királynőt az elmúlt évtizedekben a vásznon és a tévében is számtalan formában rengeteg színésznő játszotta el, alakja több mint 100 filmben és sorozatban tűnt fel. Két, a bőrébe bújó színésznőt ő maga ütött lovaggá – a Dame címet Helen Mirren és Emma Thompson is megkapta, előbbi a II. Erzsébetről szóló A királynőben nyújtott alakításáért el is nyerte érte az Oscar-díjat. Stephen Frears filmje a királynő-ábrázolások szempontjából is kiemelkedőnek számít: úgy mutatta be a címek és előkelőségek mögötti embert és annak drámáját, hogy nem akarta tabudöntögető módon felrúgni a tradíciókat vagy paródiát kreálni. Megőrizte a királynő jól ismert, rideg arculatát, csak épp betekintett a nagyközönségnek szánt viaszbábu-figura mögé – mindehhez persze kellett Mirren zseniális alakítása, aki ezt követően is eljátszotta II. Erzsébetet A korona alapjául szolgáló The Audience című darabban is, amiért 2015-ben Tony-díjat kapott.

A másik Dame címet viselő színésznő, Emma Thompson királynői alakítása kevésbé ismert: a 2012-es rövidfilm, a Walking the Dogs a Playhouse Presents tévéfilm-sorozatán belül készült, és azt a híres esetet mutatta be, amikor egy Michael Fagan (Eddie Marsan) nevű férfi betört a Buckingham-palotába, ahol a legendák szerint még a királynővel is elbeszélgetett. Természetesen ez is bekerült A koronába, a negyedik évad ötödik epizódjába, itt Olivia Colman alakította az uralkodónőt, Tom Brooke pedig a betörőt.

Míg A királynő igyekezett egy összetett II. Erzsébet-képet bemutatni Diana hercegnő tragédiájának árnyékában, Pablo Larrain inkább a közmondásosan gonosz és elnyomó uralkodónőt mutatta be a tavalyi Spencer című filmjében. Ennek középpontjában persze az előkelőségektől megundorodó Diana áll egy zseniális Kristen Stewart-játékkal – alakja el is homályosítja a királynőt, akinek a szerepében Stella Gonet látható.

II. Erzsébet a többség szemében ma már az idős uralkodó képében jelenik meg, de a filmekből és sorozatokból megismerhetjük fiatal alakját is – vagy legalábbis azt, milyennek képzelték el őt. A legemlékezetesebb persze ebből a szempontból is a már sokszor citált A korona, melyben először Claire Foy játszotta őt. Alakításában a királynő szép lassan vedlett át csillogó szemű, határozatlan lányból eltökélt és céltudatos uralkodóvá, aki kénytelen addigi életét és vágyait félretenni, mert hirtelen a történelmi forgószél közepén találja magát. Ráadásul azt is láthatjuk, miként ölti fel egyfajta önvédelemként azt a rideg királyi maszkot, ami – legalábbis a nagyközönség előtt – szabályosan ráégett az elmúlt évtizedekben.

Egy sokkal romantikusabb megközelítést láthatunk a Hercegnők éjszakája című filmben, mely nem sikerült túl jól, ám abban kuriózumnak számít, hogy a királynő itt egyfajta Római vakáció-stílusú romantikus hősnő képében jelenik meg. Julian Jarrold 2015-ös mozija valós események tág értelmezése: azt mutatja be, amikor 1945-ben, a szövetségesek győzelmének napján Erzsébet és Margit hercegnők egy éjszakára elszöknek, hogy csatlakozzanak az ünneplő tömeghez – közben pedig mindenféle kalandba és románcba bonyolódnak. II. Erzsébetet Sarah Gadon alakítja, a tőle telhető leghűbb Audrey Hepburn-utánérzéssel.

Ha egy ennél is fiatalabb II. Erzsébet-ábrázolásra vagyunk kíváncsiak, akkor ott a sokszoros Oscar-győztes 2010-es A király beszéde, mely a királynő apjára, VI. Györgyre (Colin Firth), illetve az ő beszédhibájára fókuszál.  Erzsébet itt még a gyermek Lilibet, akit Freya Wilson alakít – neki azóta is ez a legjelentősebb szerepe, pedig a későbbiekben is maradt a kosztümös drámáknál, játszott a Mr. Selfridge sorozatban, és a Jane Eyre 2011-es feldolgozásában is.

Két lábon járó történelmi alakként az uralkodónőt persze számtalan paródiában is megformálták. A legemlékezetesebb talán a Csupasz pisztolyban volt, ahol Jeannette Charles játszotta – ő közel 50 évig dolgozott hivatásos II. Erzsébet-megszemélyesítőként, többek között az Európai vakációban, vagy az Austin Powers – Aranyszerszámban is feltűnt ilyen formában. A színésznő egy, a The Guardiannak adott interjújában elmondta: nagyon sok kritikát kapott, amiért befeketíti a királyi családot, pedig valójában soha nem tett olyat, ami a királynőt, vagy őt magát megszégyenítené. Hozzátette: előtte nem volt példa arra, hogy valaki egy híres ember megszemélyesítéséből éljen, ma már viszont egy teljes iparág épült erre.

Egy-egy különleges esetben arra is volt példa, hogy a királynő játszotta el önmagát. A 2012-es londoni olimpia nyitóceremóniájának kisfilmjében (melyet Danny Boyle rendezett) például Daniel Craig James Bondként érkezett a Buckingham-palotába, ahol szépen kivárta, amíg az uralkodónő befejezte egy levelét, majd együtt áthelikoptereztek az olimpiai pompába öltözött Londonon. Az Olimpiai Stadion fölött mindkettőjük dublőre kiugrott, hogy a nemzeti zászlót ábrázoló ejtőernyőjükkel megérkezzenek az ünnepségre – ahol már természetesen maga II. Erzsébet köszöntötte a tömeget.

A királynő idén ünnepelte 70. jubileumát a trónon, ez alkalomból pedig mindenki kedvenc medvéje, a kétbalkezes Paddington is köszöntötte őt: mint a kisfilmből kiderült, mindketten rajonganak a teáért és a marmaládos szendvicsért.

Akit pedig ez sem győz meg arról, hogy II. Erzsébetnek nagyon is volt humorérzéke, az nézze meg a The Guardian összeállítását az uralkodónő néhány elkapott, felvételen kívüli elszólásával.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.