Még egy szobor ledőlt: már nem a Paddington 2. minden idők legjobb filmje

Mikrofilm

Nincs már 100 százalékos film a RottenTomatoeson.

Nemrég adtunk hírt róla, hogy egy frissen előkerült, 80 éves kritikának köszönhetően oda az Aranypolgár makulátlan kritikai átlaga a legismertebb ilyen jellegű oldalon, a RottenTomatoeson. Most egy újabb szobor dőlt le ugyanezen a honlapon: felkerült az első negatív kritika a Paddington 2. című családi filmről, melynek értékelése így 99 százalékra esett vissza. A Minden idők 100 legjobb filmjét felsoroló listán így nincs már 100 százalékos mozi. Az első helyezett Ez történt egy éjszaka 99-en, a második Modern idők 98-on, a harmadik Fekete párduc pedig 96 százalékon áll. A nemrég trónfosztott Aranypolgár 99 százalékkal az ötödik, a Paddington 2. pedig 99-cel a 78. pozíciót foglalja el. Nem érdemes tehát rációt keresni, a súlyozásnak köszönhetően a kritikák száma és egy rakás egyéb tényező befolyásolja a sorrendet.

A trónfosztástól függetlenül a Paddington megmaradt az elmúlt évek egyik legimádottabb filmjének. A Michael Bond könyveiből készült első részt 2014-ben mutatták be, és meglepetésre óriási sikert aratott. Amerikában futószalagon gyártják a hasonló, jól ismert animált karaktereket élő szereplőkkel keverő filmeket, melyek leginkább hasraesős poénokkal és vicces állathangokkal operálnak (az Alvin és a mókusokból már négy rész készült, de ide sorolható az épp most a magyar mozikban futó Tom és Jerry is). A Paddigton akár ilyen is lehetett volna, ám ennek épp az ellentéte: vicces, bájos és melegszívű családi film, mely nemcsak a kasszáknál aratott sikert, de a kritikusok is odáig voltak érte. A már emlegetett RottenTomatoes oldalon 97 százalékos értékeléssel áll.

2017-ben meg is érkezett a Paddington 2., ismét Paul King rendezésében és a főszereplő macinak hangot kölcsönző Ben Whishaw-val. A folytatás gyakorlatilag ott folytatta, ahol az első rész abbahagyta, ráadásul a főszereplő báját még egy teljesen valószerűtlen, mégis működő börtönhelyszínnel is megfejelte. Bevételeit tekintve körülbelül hasonlóan teljesített, mint az első felvonás,

a kritikusok azonban a vállukra vették a filmet, amely fel is kúszott a RottenTomatoes listájának csúcsára.

Hogy a Paddington 2. jobb lenne az Aranypolgárnál, a Szédülésnél vagy A keresztapánál, azt persze kevés kritikus gondolja így. Egyszerűen ez az a film, amely a legjobban járt a kritikaösszesítő oldal rendszerével: a RottenTomatoes ugyanis a feltöltött kritikákat egyszerűen besorolja a pozitív (friss paradicsom) vagy negatív (romlott paradicsom) értékelések közé, és ezek arányából számítja ki egy film átlagát. A Paddington 2.-t tehát nem kötelező minden kritikusnak imádnia a jó eredményért (bár elég néhány írást elolvasnunk hogy lássuk: a legtöbben igenis imádják), elég, ha senki nem utálja – és pontosan ez történt. A figura és maga a film is van olyan szórakoztató és elbűvölő, hogy még a legszőrösebb szívű firkászok sem húzzák le.

A most az oldalra felkerült kritikus mégis így tett: a Film Authoritynak író Eddie Harrison mesterkéltnek és nevetségesnek bélyegezte a mozit. „Negatívan kritizáltam a Paddington 2.-t a BBC rádióban a 2017-es megjelenésekor és azóta még számtalan alkalommal – a kritikám minden egyes szava mellett kiállok” – mondta a kritikus, aki szerint a főszereplő medvét minimum az űrbe kellene lőni, vagy atomot kellene dobni rá. Harrison tehát valójában, szívből gyűlöli a filmet, és nem csak azért publikálta a lehúzó írását hogy 15 perces hírnevet szerezve magának direkt rontsa a mozi értékelését. Erre is volt ugyanis példa: a 2017-es Lady Bird sokáig 100 százalékon állt, egy Cole Smithey nevű kritikus pedig csak azért posztolt elmarasztaló írást, hogy rontsa az átlagát.

Negatív kritika ide vagy oda, a Paddington harmadik része máris előkészület alatt áll. Lapunk második részről írt kritikája itt olvasható.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.