Összekapott a szuperhősökön Robert Downey Jr. és Alejandro G. Inárritu

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 9.

Mikrofilm

A Vasember és az Oscar-díjas rendező egy nyolc évvel ezelőtti vitája került elő újból.

A szuperhősfilmek a mozi felvirágoztatói, vagy épp ellenkezőleg, romlásba taszítjá? A Marvel-filmek lassan két évtizede tartó regnálása óta számtalan filmes letette a garast valamelyik érv mellett. A legemlékezetesebb Martin Scorsese volt, akinek álláspontjáról már a The New York Timesban megjelent esszéjének címe is árulkodik: „Azt mondtam, hogy a Marvel-filmek nem filmek. Hadd magyarázzam meg”. Csak hogy az ellenoldal is szót kapjon, minderről megkérdeztük a Sylvester Stallonének szuperhősmozit író Bragi F. Scutot is, vele készült interjúnk itt olvasható.

A képregényfilm-háború azonban nem Scorsesevel kezdődött: még 2014-ben Alejandro G. Inárritu is vaskos véleményt fogalmazott meg. Ne feledjük, ekkor még csak nyolc Marvel-filmet mutattak be a mozik, míg mára a harmincat közelíti a számláló. A mexikói rendező épp Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című moziját promotálta, amely épp egy olyan színészről szól, akit szuperhősszerepével vált ismertté. A mozi 3 Oscar hozott Inárritunak, aki azóta még egyet nyert A visszatérővel.

A rendező kulturális népirtásnak bélyegezte a szuperhősfilmeket, melynek karakterei semmilyen hatással nincsenek rá.

„Ezek mind mérgek, a közönség pedig túlzottan ki van téve a cselekménynek, a robbanásnak és a többi szarságnak, ami semmit nem mond arról, milyen élmény embernek lenni” – tette hozzá.

A Marvel berkein belül dolgozó színészeknek persze nem tetszett Inárritu megjegyzése. Egyikük, a Vasembert alakító Robert Downey Jr. válaszolt is neki. Mint mondta, fenemód tiszteli a rendezőt, de „az, hogy egy olyan ember, akinek spanyol az anyanyelve, össze tudta tenni a »kulturális népirtás« kifejezést, sokat elárul arról, milyen fényes elme is valójában”. A színész sajtósa annak idején igyekezett elejét venni a felháborodásnak azzal, hogy Downey szavait kivették a kontextusból, és hogy valójában mindezt csak dicséretnek szánta.

Az üzengetés óta eltelt nyolc év, Inárritu jelenleg épp Bardo című filmjével vesz részt a Cannes-i filmfesztiválon, ahol egy interjúban ismét előkerült az eset. „Úgy voltam vele, hogy »Ó, ti, a kis banánországotokból«. Ha Svédországból vagy Dániából származnék, talán tűnhetnék filozofikusnak, de mivel mexikói vagyok, egyből hatásvadásznak tűnök” – magyarázta. Az interjúban többek között arról is beszámolt, hogy hiába napjaink egyik legünnepeltebb és legdíjazottabb rendezője, sokszor gyökértelennek érzi magát, hiszen az amerikaiaknak túl mexikói, a mexikóiaknak pedig túl amerikai.

(Címlapképünkön: Robert Downey Jr.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.