Összekapott a szuperhősökön Robert Downey Jr. és Alejandro G. Inárritu

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 9.

Mikrofilm

A Vasember és az Oscar-díjas rendező egy nyolc évvel ezelőtti vitája került elő újból.

A szuperhősfilmek a mozi felvirágoztatói, vagy épp ellenkezőleg, romlásba taszítjá? A Marvel-filmek lassan két évtizede tartó regnálása óta számtalan filmes letette a garast valamelyik érv mellett. A legemlékezetesebb Martin Scorsese volt, akinek álláspontjáról már a The New York Timesban megjelent esszéjének címe is árulkodik: „Azt mondtam, hogy a Marvel-filmek nem filmek. Hadd magyarázzam meg”. Csak hogy az ellenoldal is szót kapjon, minderről megkérdeztük a Sylvester Stallonének szuperhősmozit író Bragi F. Scutot is, vele készült interjúnk itt olvasható.

A képregényfilm-háború azonban nem Scorsesevel kezdődött: még 2014-ben Alejandro G. Inárritu is vaskos véleményt fogalmazott meg. Ne feledjük, ekkor még csak nyolc Marvel-filmet mutattak be a mozik, míg mára a harmincat közelíti a számláló. A mexikói rendező épp Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című moziját promotálta, amely épp egy olyan színészről szól, akit szuperhősszerepével vált ismertté. A mozi 3 Oscar hozott Inárritunak, aki azóta még egyet nyert A visszatérővel.

A rendező kulturális népirtásnak bélyegezte a szuperhősfilmeket, melynek karakterei semmilyen hatással nincsenek rá.

„Ezek mind mérgek, a közönség pedig túlzottan ki van téve a cselekménynek, a robbanásnak és a többi szarságnak, ami semmit nem mond arról, milyen élmény embernek lenni” – tette hozzá.

A Marvel berkein belül dolgozó színészeknek persze nem tetszett Inárritu megjegyzése. Egyikük, a Vasembert alakító Robert Downey Jr. válaszolt is neki. Mint mondta, fenemód tiszteli a rendezőt, de „az, hogy egy olyan ember, akinek spanyol az anyanyelve, össze tudta tenni a »kulturális népirtás« kifejezést, sokat elárul arról, milyen fényes elme is valójában”. A színész sajtósa annak idején igyekezett elejét venni a felháborodásnak azzal, hogy Downey szavait kivették a kontextusból, és hogy valójában mindezt csak dicséretnek szánta.

Az üzengetés óta eltelt nyolc év, Inárritu jelenleg épp Bardo című filmjével vesz részt a Cannes-i filmfesztiválon, ahol egy interjúban ismét előkerült az eset. „Úgy voltam vele, hogy »Ó, ti, a kis banánországotokból«. Ha Svédországból vagy Dániából származnék, talán tűnhetnék filozofikusnak, de mivel mexikói vagyok, egyből hatásvadásznak tűnök” – magyarázta. Az interjúban többek között arról is beszámolt, hogy hiába napjaink egyik legünnepeltebb és legdíjazottabb rendezője, sokszor gyökértelennek érzi magát, hiszen az amerikaiaknak túl mexikói, a mexikóiaknak pedig túl amerikai.

(Címlapképünkön: Robert Downey Jr.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.