Összekapott a szuperhősökön Robert Downey Jr. és Alejandro G. Inárritu

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 9.

Mikrofilm

A Vasember és az Oscar-díjas rendező egy nyolc évvel ezelőtti vitája került elő újból.

A szuperhősfilmek a mozi felvirágoztatói, vagy épp ellenkezőleg, romlásba taszítjá? A Marvel-filmek lassan két évtizede tartó regnálása óta számtalan filmes letette a garast valamelyik érv mellett. A legemlékezetesebb Martin Scorsese volt, akinek álláspontjáról már a The New York Timesban megjelent esszéjének címe is árulkodik: „Azt mondtam, hogy a Marvel-filmek nem filmek. Hadd magyarázzam meg”. Csak hogy az ellenoldal is szót kapjon, minderről megkérdeztük a Sylvester Stallonének szuperhősmozit író Bragi F. Scutot is, vele készült interjúnk itt olvasható.

A képregényfilm-háború azonban nem Scorsesevel kezdődött: még 2014-ben Alejandro G. Inárritu is vaskos véleményt fogalmazott meg. Ne feledjük, ekkor még csak nyolc Marvel-filmet mutattak be a mozik, míg mára a harmincat közelíti a számláló. A mexikói rendező épp Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című moziját promotálta, amely épp egy olyan színészről szól, akit szuperhősszerepével vált ismertté. A mozi 3 Oscar hozott Inárritunak, aki azóta még egyet nyert A visszatérővel.

A rendező kulturális népirtásnak bélyegezte a szuperhősfilmeket, melynek karakterei semmilyen hatással nincsenek rá.

„Ezek mind mérgek, a közönség pedig túlzottan ki van téve a cselekménynek, a robbanásnak és a többi szarságnak, ami semmit nem mond arról, milyen élmény embernek lenni” – tette hozzá.

A Marvel berkein belül dolgozó színészeknek persze nem tetszett Inárritu megjegyzése. Egyikük, a Vasembert alakító Robert Downey Jr. válaszolt is neki. Mint mondta, fenemód tiszteli a rendezőt, de „az, hogy egy olyan ember, akinek spanyol az anyanyelve, össze tudta tenni a »kulturális népirtás« kifejezést, sokat elárul arról, milyen fényes elme is valójában”. A színész sajtósa annak idején igyekezett elejét venni a felháborodásnak azzal, hogy Downey szavait kivették a kontextusból, és hogy valójában mindezt csak dicséretnek szánta.

Az üzengetés óta eltelt nyolc év, Inárritu jelenleg épp Bardo című filmjével vesz részt a Cannes-i filmfesztiválon, ahol egy interjúban ismét előkerült az eset. „Úgy voltam vele, hogy »Ó, ti, a kis banánországotokból«. Ha Svédországból vagy Dániából származnék, talán tűnhetnék filozofikusnak, de mivel mexikói vagyok, egyből hatásvadásznak tűnök” – magyarázta. Az interjúban többek között arról is beszámolt, hogy hiába napjaink egyik legünnepeltebb és legdíjazottabb rendezője, sokszor gyökértelennek érzi magát, hiszen az amerikaiaknak túl mexikói, a mexikóiaknak pedig túl amerikai.

(Címlapképünkön: Robert Downey Jr.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.