Összekapott a szuperhősökön Robert Downey Jr. és Alejandro G. Inárritu

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 9.

Mikrofilm

A Vasember és az Oscar-díjas rendező egy nyolc évvel ezelőtti vitája került elő újból.

A szuperhősfilmek a mozi felvirágoztatói, vagy épp ellenkezőleg, romlásba taszítjá? A Marvel-filmek lassan két évtizede tartó regnálása óta számtalan filmes letette a garast valamelyik érv mellett. A legemlékezetesebb Martin Scorsese volt, akinek álláspontjáról már a The New York Timesban megjelent esszéjének címe is árulkodik: „Azt mondtam, hogy a Marvel-filmek nem filmek. Hadd magyarázzam meg”. Csak hogy az ellenoldal is szót kapjon, minderről megkérdeztük a Sylvester Stallonének szuperhősmozit író Bragi F. Scutot is, vele készült interjúnk itt olvasható.

A képregényfilm-háború azonban nem Scorsesevel kezdődött: még 2014-ben Alejandro G. Inárritu is vaskos véleményt fogalmazott meg. Ne feledjük, ekkor még csak nyolc Marvel-filmet mutattak be a mozik, míg mára a harmincat közelíti a számláló. A mexikói rendező épp Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című moziját promotálta, amely épp egy olyan színészről szól, akit szuperhősszerepével vált ismertté. A mozi 3 Oscar hozott Inárritunak, aki azóta még egyet nyert A visszatérővel.

A rendező kulturális népirtásnak bélyegezte a szuperhősfilmeket, melynek karakterei semmilyen hatással nincsenek rá.

„Ezek mind mérgek, a közönség pedig túlzottan ki van téve a cselekménynek, a robbanásnak és a többi szarságnak, ami semmit nem mond arról, milyen élmény embernek lenni” – tette hozzá.

A Marvel berkein belül dolgozó színészeknek persze nem tetszett Inárritu megjegyzése. Egyikük, a Vasembert alakító Robert Downey Jr. válaszolt is neki. Mint mondta, fenemód tiszteli a rendezőt, de „az, hogy egy olyan ember, akinek spanyol az anyanyelve, össze tudta tenni a »kulturális népirtás« kifejezést, sokat elárul arról, milyen fényes elme is valójában”. A színész sajtósa annak idején igyekezett elejét venni a felháborodásnak azzal, hogy Downey szavait kivették a kontextusból, és hogy valójában mindezt csak dicséretnek szánta.

Az üzengetés óta eltelt nyolc év, Inárritu jelenleg épp Bardo című filmjével vesz részt a Cannes-i filmfesztiválon, ahol egy interjúban ismét előkerült az eset. „Úgy voltam vele, hogy »Ó, ti, a kis banánországotokból«. Ha Svédországból vagy Dániából származnék, talán tűnhetnék filozofikusnak, de mivel mexikói vagyok, egyből hatásvadásznak tűnök” – magyarázta. Az interjúban többek között arról is beszámolt, hogy hiába napjaink egyik legünnepeltebb és legdíjazottabb rendezője, sokszor gyökértelennek érzi magát, hiszen az amerikaiaknak túl mexikói, a mexikóiaknak pedig túl amerikai.

(Címlapképünkön: Robert Downey Jr.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."