John Lennon Gollam, Paul McCartney Frodo lett volna a Beatles A Gyűrűk Ura-adaptációjában

  • narancs.hu
  • 2021. december 16.

Mikrofilm

George Harrison Gandalf bőrébe bújt volta, Ringo Starr pedig Samunak készült. Az egészet pedig akár Stanley Kubrick is rendezhette volna.

A jól menő, régóta működő zenekaroknál gyakran felvetődik, hogy a filmezés terén is kipróbálnák magukat, elvégre a videóklipeket jó eséllyel már a kisujjukból is ki tudják rázni. Legutóbb a Foo Fighters döntött úgy, hogy meghódítják a mozivásznat. De ők is csak a Beatlest próbálják utánozni, akik nemcsak a világ valaha volt legsikeresebb zenekara, de a filmezés terén is leginkább előremutató banda volt: egyéb kisebb-nagyobb projektek mellett öt mozit is készítettek, melyek többsége nem is sikerült rosszul.

A legjobb kétségtelenül az 1964-es Egy nehéz nap éjszakája, mely azóta is állandó szereplője mindenféle legjobb film vagy legjobb vígjáték listáknak. Richard Lester mozijának – na meg az egy évvel később érkező Help!-nek – köszönhetően a zenekar tagjai még inkább kedvet kaptak a színészkedéshez: addig csak magukat alakították a vásznon, így szerettek volna végre kitalált karaktereket alakítani. Megbízták az Apple Films fejesét, Denis O’Dellt, hogy kerítsen számukra egy projektet:

ő végül azzal állt elő, hogy készítsenek adaptációt A Gyűrűk Urából.

„Elküldte a könyveket a The Beatles tagjainak. Azt hiszem, mivel három van belőlük, a banda tagjai egyet-egyet kaptak – kivéve Ringót. John, Paul és George viszont kézhez kapta a regényeket, hogy elolvassák őket Indiában. Nagyon izgatottak lettek az ötlettől” – magyarázta Peter Jackson a BBC-nek.

O’Dell eredetileg musicalt szeretett volna, amihez természetesen a zenekar írta volna a dalokat. A tervek szerint a nyúlánk John Lennon alakította volna Gollamot, Paul McCartney, a csapat szépfiúja Frodót, a legnagyobb szakállú George Harrison Gandalfot, Ringo Starr pedig Samut. Megpróbálták rávenni Stanley Kubricket, hogy rendezze meg a filmet, ő azonban visszautasította a lehetőséget azzal, hogy a regényt egyszerűen nem lehet megfilmesíteni. Ezután felvetődött még Michelangelo Antonioni, David Lean és Richard Lester neve is, de egyikükkel sem jött össze a közös munka.

A projektet végül mégsem ez állította meg, hanem maga J. R. R. Tolkien: egyszerűen nem adta hozzájárulását az adaptációhoz.

„Nem tudták megszerezni a jogokat Tolkientől, mert nem tetszett neki az ötlet, hogy egy popcsapat nyúl hozzá a történetéhez. Elkaszálta az egészet – pedig a banda tényleg megpróbálkozott vele, semmi kétség” – magyarázta Peter Jackson, aki végül nemcsak Frodó kalandjait készíthette el, de a Beatles történetét is: nemrég mutatták be Get Back című dokumentumfilm-sorozatát a bandáról.

Ami A Gyűrűk Urát illeti, a regény jogait 1969-ben a United Artist stúdió vásárolta meg, rendezőnek pedig John Boormant (Gyilkos túra) szemelték ki – végül azonban ez is kútba esett. 1977-ben animációs film készült A hobbitból, majd A Gyűrűk Urából is, miután a könyv jogai az MGM-hez kerültek. Végül a 90-es évek végén a Mennyei teremtmények sikere után Peter Jackson kapott lehetőséget, hogy három részben álmodja vászonra minden idők egyik legismertebb fantasyjét. A többi már filmtörténelem.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.