John Waters 18 év után ismét filmet készít

  • narancs.hu
  • 2022. október 12.

Mikrofilm

Szex, perverziók és zűrös alakok – a Rózsaszín flamingók rendezője ezúttal sem hazudtolja meg magát.

Úgy fest, a Rózsaszín flamingók, az eredeti Hajlakk és a Kuki rendezője, a mocsok művésze, John Waters nem vonult vissza, csak épp pihent. Legutóbbi, rendezőként jegyzett filmje a 2004-es Szégyen és gyalázat volt; egy olyan nőről szólt, aki egy baleset után teljes átalakuláson megy keresztül, és korábbi visszafogottságát levetve szexfüggővé válik, majd egy underground szexszektához is csatlakozik. Az elmúlt közel két évtizedben Waters inkább színészként volt aktív, egy rakás sorozatban bukkant fel epizódszereplőként önmagát, vagy épp egy pornófüggőt alakítja – játszott például a Feketelistában, a Search Partyban és A káprázatos Mrs. Maiselben is.

Most azonban úgy tűnik, végre rendezőként is visszatér: saját, Liarmouth című, idén megjelent regényét adaptálja vászonra. „A Liarmouth a legőrültebb dolog, amit az elmúlt időben írtam, épp megfelelőnek tűnik tehát ahhoz, hogy filmes karrieremet is újraindítsa. Izgatottan térek vissza a mozibizniszbe, remélhetőleg szerte a világon tébolyult örömöt terjeszthetek majd a kalandvágyó mozilátogatók körében” – nyilatkozta a rendező.

Waters íróként is meglehetősen termékenynek számít: eddig tíz kötete jelent meg, melyek között akad forgatókönyv, kvázi önéletrajz, a szexre koncentráló művészeti könyv, valamint a sokkolásról és a rossz ízlésről szóló értekezés is. A Liarmouth című regénye egy Marsha Sprinkle nevű nőről szól, aki bőröndlopásból és egyéb piti bűncselekményekből él. A készülő filmnek egyelőre sem premieridőpontja, sem terjesztője nincs.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.