Jön, jön: a Hello Kitty mozifilm
8091129650_5db8c2236d_b.jpg

Jön, jön: a Hello Kitty mozifilm

  • narancs.hu
  • 2019. március 6.

Mikrofilm

Csoda, hogy eddig nem volt mozi a világ egyik legnépszerűbb figurájáról.

A New Line Cinema kedden bejelentette, hogy megvásárolta a Hello Kitty filmes jogait annak korábbi, japán tulajdonosától, írja a Variety.

Noha az idén 45 éves a figura, és világszerte nagy népszerűségnek örvend, eddig még nem szerepelt a moziban, talán azért mert nincs szája sem. A filmben mindenesetre szerepelni fognak Hello Kitty barátai is, Gudetama a tojás, My Melody a nyuszi és a Little Twin Stars párosa is. A forgatókönyvet hamarosan elkezdik írni, ám azt nem tudni, hogy rajzfilm, élőszereplős vagy a kettő keveréke lesz-e.

A New Line azt is közölte, öt éve küzdenek azért, hogy megszerezzék a jogokat.

Hello Kitty 1974-ben született, és először egy pénztárcára került rá, azóta töretlen a karrier, 130 országban több mint 50 ezer különféle ajándéktárgyról köszön vissza. Kitty valójában egy 3. osztályba járó kislány, aki London mellett él, és egy japán csonkafarkú macska és egy ember keveréke.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.