A kettőt az különbözteti meg, hogy az utóbbiban a karácsonyfának is nekizuhan egy nem jól szeretett családtag, míg az előbbiben kisebb karcolásokkal megúszható a szeretet ünnepe. A színészből lett rendező, Clea DuVall filmjében is dől a fa, ám előtte egy festményt is szétzúznak egy mellékszereplő fején, de legalább a tortadobálás elmarad. A karácsonyi hadiállapot gyors eszkalálódását természetesen a családi titkok tarthatatlansága okozza.
Harper úgy állít haza a makulátlanságot életvitelszerűen űző családjához, hogy nem mondta el nekik: leszbikus. Viszont a barátnőjét arról tájékoztatta korábban, hogy megtörtént a coming out. Így aztán Abbyt, a hazacipelt kedvest elárvult szobatársként mutatja be otthon, és ez az árvaságpoén többször megismétlődik aztán. A film humora azonban itt nem áll meg, Abbynek egyszer a gardróbban kell elrejtőznie, és hát ezt a szobácskát történetesen closetnek nevezik. Sosem fogják kitalálni, mit jelent az „in the closet” kifejezés: a melegség eltitkolását. Hát, igen, a konyhában nem működött volna a jelenet. És hamarosan elhangzik minden párkapcsolat legvészjóslóbb mondata is: a „csak egy kis távolságra van szükségem”. A karácsonyi és a coming out filmek kereszteződésébe eddig csak kevés film merészkedett, a szándék mindenképp rokonszenves, és ezzel nagyjából mindent elmondtunk Kristen Stewart új filmjéről: hús-vér alakok helyett rokonszenves szándékok kerülgetik egymást a karácsonyfa árnyékában.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
