Képregényt ír figurájáról a Rébuszt alakító színész

  • narancs.hu
  • 2022. március 24.

Mikrofilm

Paul Dano egyelőre még nem végzett a Batman-gonosszal.

Minisorozatot kap az új Batman-film Pingvinje – írtuk meg mi is nemrég. Nem Pingvin azonban az egyetlen, aki profitál Matt Reeves legújabb szuperhőseposzának világsikeréből: a másik főgonoszt alakító Paul Dano képregényes minisorozatban folytatja karakterének történetét.

A színész írja ugyanis DC Comics égisze alatt októberben megjelenő Rébusz: Első év című hatrészes képregényt. A füzetek az új Batman-film előzményeként azt mutatják be, hogyan vált az Edward Nashton nevű könyvelő egy egyszerű senkiből Rébusszá, azaz Gotham City és a denevérember esküdt ellenségévé. Dano Steven Subic illusztrátorral dolgozik majd, aki olyan legendás figurákon dolgozott korábban, mint Conan, Tarzan vagy Sherlock Holmes.

A képregény címe egyértelműen Frank Miller 1987-es művére, a Batman: Első évre utal, amely a filmet rendező Matt Reeves egyik fő inspirációjául is szolgált. Maga Dano egy másik füzetet jelölt meg kedvencének: a denevérember 2011-es rebootját, amelyben feltűnik a Baglyok Bírósága nevű bűnözőszervezet. A színészt jó ideje generációja legtehetségesebb tagjai között tartják számon olyan filmeknek köszönhetően, mint A család kicsi kincse, a Vérző olaj vagy a Fogságban, de kipróbálta már magát író-rendezőként (Vadon), és van egy Mook nevű bandája is, melynek ő az énekese. Moziban legközelebb Steven Spielberg önéletrajzi ihletésű filmjében, a The Fabelmansben láthatjuk. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.