Mi marad Vajna örökségéből? Döntő változások a magyar filmgyártásban

Mikrofilm

Alig tíz hónappal Andy Vajna halála után teljes rendszerváltás körvonalazódik a Filmalapnál: távozott Havas Ágnes, az új vezetés máris lecserélte a magyar filmgyártás legfontosabb döntéshozó testületét, a helyükre egy sci-fi-ponyvaíró és a Heti Válasz filmkritikusa is befutott.

Bár februárban a HVG még úgy értesült, hogy maga Orbán Viktor biztosította Havas Ágnest, a Filmalap vezérigazgatóját bizalmáról, és úgy tűnt, hogy nem is keresik Andy Vajna filmügyi kormánybiztos utódját, szeptember 1-jén már a kormány egyik bizalmi embere, a Művészetek Palotája igazgatója kapott megbízást „a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztésére”.

Káel Csaba feladata egy új intézmény, a Magyar Nemzeti Film Intézet létrehozása, a Filmalap és „a Film kollégiumok” munkájának összehangolása, az állami tulajdonú filmstúdiók és filmgyártási infrastruktúra hasznosítása, s persze javaslattétel a képzési rendszer átalakítására. Hogy ez pontosan mit jelent, s hogy mik az új kormánybiztos szándékai, egyelőre nem tudni, Káeltől pedig hiába kértünk interjút.

Káel Csaba

Káel Csaba

Fotó: Sióréti Gábor

Lapunk információi szerint a kormánybiztos célja egy csúcsintézmény felállítása, ahol – hasonlóan a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz – külön kuratórium felelne a játékfilmek mellett a dokumentumfilmekért, kisfilmekért, tévéfilmekért, s e centralizált rendszerben úgymond nagyobb átjárás nyílna az egyes mozgóképes formák között. Úgy tudjuk, október közepén több neves filmrendező is járt Káelnál, s a nem hivatalos egyeztetésük pozitívan zárult.

Az új rendszer, vagyis a Magyar Nemzeti Film Intézet struktúrájának kidolgozása még jó pár hónapig eltarthat ugyan, de addig is ideiglenes működésre állították a Filmalapot. Az intézményben nagy a bizonytalanság, egyelőre a Filmszakmai Döntőbizottság szinte teljes lecserélésén túl az új vezetés nem kezdett tisztogatásba, sőt inkább azt kommunikálják, hogy fenn akarják tartani a folytonosságot.

Káel Csaba, aki kormánybiztosi feladatai mellett megtartja a Müpa igazgatói székét is, egyetlen interjút adott kinevezése óta. Konkrétumokat nem mondott, de szavaiból az kiolvasható, hogy nem érdekli Hollywood és a tengerentúli piac, ehelyett a kelet-közép-európai régió „150 milliós piacát” akarja elérni: „mi itt értjük egymás humorát, Hrabalt például nem értik Amerikában”, s ezenfelül „a történelem nagy korszakainak személyes megközelítése” is „fontos lenne, mert az emberek így értik meg őket”.

A fesztiválsikereknél pedig nemesebb cél, hogy „minél több érdekes, az életünkről szóló film készüljön”, ráadásul Káel szerint hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy „Magyarországon rengeteg élmény érheti az embert”: valami történik Budapesten, Magyarországon, mutassuk be, milyen érdekes a korunk, milyen jó benne élni, lelkendezett a kormánybiztos.

Havas az interjú másnapján nyolc és fél év munka után távozott a Filmalaptól, a hivatalos közlemény szerint azért, hogy átadja a helyét „azoknak, akik új tervekkel, új elképzelésekkel dolgoznak majd a magyar film hírének öregbítése érdekében, és minden bizonnyal tovább segítik az alkotói kreativitás szárnyalását”.

A vad banda

Október 14-én állt fel az új döntőbizottság, és ekkor derült fény arra is, hogy új vezérigazgató áll a Filmalap élén. A Filmszakmai Döntőbizottság a Filmalap 2011-es felállása óta a szervezet legfontosabb döntéshozó testülete: ez az ötfős grémium dönt titkos szavazáson sima többséggel a beadott filmtervekről, forgatókönyvekről, gyártási támogatásokról. Nemcsak arról, hogy egy ötlet támogatható-e, de arról is, hogy mikor engednek egy könyvet, produkciót gyártásba.

Havas Ágnes és Andy Vajna

Havas Ágnes és Andy Vajna

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A bizottság tagja volt a kezdetektől Andy Vajna, valamint Havas Ágnes és Kovács András Bálint egyetemi tanár, az ELTE filmtudomány tanszékének vezetője, mellettük a feloszlatáskor tag volt Divinyi Réka, a Csak szex és más semmi, a Kaméleon, a Valami Amerika 2–3 forgatókönyv­írója, illetve a Bolse Vitát, az Anyám és más futóbolondok a családbólt jegyző Fekete Ibolya filmrendező, helyettes tagként pedig Zágoni Bálint dokumentumfilmes.

Az új testületben ott van maga a kormánybiztos, a 2002-es Bánk bán operafilm és a 2015-ös, Kárpáti György vízilabdázóról szóló dokumentumfilm, „a Szent Korona országházba költöztetésének”, illetve a 2017-es vizes vb nyitó- és záróünnepségének rendezője. Szintén tag lett a Filmalap új vezérigazgatója, Pál Ákos. Ő „közel 7 évet dolgozott a Filmalap tulajdonosi joggyakorlója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfólióért felelős területén vezető pozícióban”, vagyis figyelemmel kísérte a Filmalap döntéseit és gazdálkodását.

Pál Ákos operatív vezetőnek látszik, legfőbb célja „a társaság további növekedésének elősegítése” Káel irányelvei szerint. Nem világos, hogy a közgazdásznak miért kell ehhez a döntőbizottságban filmtervekről szavaznia, de az biztos, hogy formálisan saját magát nevezte ki bizottsági taggá, ugyanis a Filmalap struktúrájában a mindenkori vezérigazgató bízza meg a döntnököket.

A póttag Lukácsy György a régi Heti Válasz filmkritikusa, akinek – és itt a hivatalos Filmalap-közleményt idézzük – „írásai jelentek meg a Magyar Konyha gasztronómiai és a Szív jezsuita magazinban, valamint tanulmányai a Kommentár folyóiratban”. De ő a Duna tévé és az M5 kulturális csatorna „filmes szakértője”, valamint a Nemzeti Színház „irodalmi munkatársa” is.

A folytonosságot Kálmán András jogász, médiaszociológus, filmforgalmazási szakember jelenti. Új tag Pesti Ákos producer, gyártásvezető, reklámfilmes – Káel korábbi location managere, aki gyártásvezetőként dolgozott a Megdönteni Hajnal Tímeátban –, valamint a leginkább Harrison Fawcett álnéven alkotó Fonyódi Tibor sci-fi- és forgatókönyvíró. Nála időzzünk el egy kicsit!

Egervár újabb ostroma

Fonyódit a 90-es években leginkább az okkult tudományok foglalkoztatták, de Circulus Vitiosus című összegző műve fiókban maradt. Első sci-fi-írói sikere A katedrális harcosai című, az ókori Rómában játszódó misztikus történet. Későbbi szériájában, a Mysterious Universe-regényekben A katedrális világa keveredett Szélesi Sándor space-fantasy világával, de A Hadak útja c. történelmi kalandregény sorozatának első darabja már a hun birodalom korába kalauzolja olvasóját.

A Filmalap hivatalos közleménye szerint „a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon”. A Wikipédia ehhez képest 9 tételről tud, ezek között szerepel a Szörényi Levente-féle Árpád népe c. opera, illetve a Metamorfózis című, Hódi Jenő rendezte, csak DVD-n megjelent, vámpíros trash horror Christopher Lamberttel és Ganxsta Zoleeval, no meg a Géniusz, az alkimista című háromrészes tévésorozat, továbbá majd’ hetven Tűzvonalban- és harminc Hacktion-epizód meg a Szabadság-tér ’56 című dokumentumfilm-sorozat.

Fonyódi írta az Usztics Mátyás megálmodta zöldfülű rendőrökről szóló sorozatot is, a Végzős kezdőket, de abból csak két epizódot forgattak le, és azokat sem mutatták be soha a nagyközönségnek.

Fonyódi írta Bereményi Gézával közösen Szőcs Géza évekig dédelgetett szerelemprojektje, a Kincsem forgatókönyvét. 2014-ben pár hónapig nagyon úgy tűnt, a Filmalaptól független ellen-Kincsem valóban elkészül, és maga Roger Christian, a minden idők legrosszabb sci-fijének mondott, a szcientológus L. Ron Hubbard regényét feldolgozó Háború a Földön rendezője fogja dirigálni.

A filmesek 2011-ben, balról kezd Fonyódi Tibor

A filmesek 2011-ben, balról kezd Fonyódi Tibor

Fotó: MTI/Kallos Bea

A furcsa projektnek még egy sajtótájékoztatója is volt, ott az Origo tudósítása szerint kiderült, hogy a „természetfeletti elemekkel dúsított drámai thriller-kalandfilmre” az oroszok is adnának pénzt; az egyik orosz szereplő állítása szerint „az elnöki adminisztráció” támogatásáról biztosította a művet. A sajtótájékoztatón egy bizonyos Kásler Miklós a projekt „történész szakértőjeként” azt mondta, hogy a film szerinte a „legyőzhetetlenség” és a „kitartás mítoszáról” szól. A projekt nem jutott el a forgatásig.

A Hegedűs Bálint írta és Herendi Gábor rendezte másik, Filmalap-féle Kincsem viszont a Vajna-éra legdrágább filmje és legnagyobb közönségsikere lett. Mindez azért érdekes, mert Hegedűs Bálint döntőbizottsági tagként, majd a forgatókönyv-fejlesztési osztály vezetőjeként a Filmalap egyik alapemberévé vált. Úgy tudjuk, Hegedűs a Káel-éra első bizottsági ülése után közös megegyezéssel távozott a Filmalaptól, és a forgatókönyv-fejlesztési részleget, mely vagy fél tucat fejlesztőt és további fél tucat megbízásos „readert”, vagyis „első véleményezőt” jelent, Fonyódi vezetheti tovább.

Fonyódi egy korábbi interjújában egyébként hangot adott elégedetlenségének a „nem eléggé nemzeti” Filmalappal kapcsolatban: „Magyarországon nem nemzeti, hanem az éppen aktuális nemzetközi trendnek megfelelő professzionális filmgyártás van”, vagyis „jelen pillanatban a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés. Tény. És amíg a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés, addig felejtsük el Egervár újabb ostromát.”

2017 végén Fonyódit Dúró Dóra még a Jobbik „értelmiségi holdudvarához” tartozó íróként mutathatta be egy sajtótájékoztatón – így állhatott elő az a helyzet, hogy a kormánypropaganda egyik szeglete által hevesen követelt történelmi filmeposzokat most az az ember szállíthatja le, akire a kormánypropaganda másik szeglete „kilóra megvett piti sci-fi-íróként” hivatkozott nem is olyan régen.

Hunyadi és a komcsik

A Filmalap teljesítményét és a Vajna-éra mérlegét 2017 végén készítettük el (lásd: Papa csak egy van, Magyar Narancs, 2017. december 21.). Akkor némi elemzés és számos háttérbeszélgetés után arra jutottunk, hogy a magyar filmgyártás működőképes, s hogy az azt irányító, ugyancsak jól működő intézményt nagy munkabírású és párbeszédre kész személy vezeti (Havas Ágnes), aki jól egészíti ki a politikailag kikezdhető, de ugyancsak szakmabeli kormánybiztos személyét.

Mindennek a hátterében egy szétzilált és megalázott filmszakma képe rajzolódott ki, melynek szereplői lemondtak arról, hogy párbeszédet folytassanak egymással. A Filmalap valamelyest átláthatóan is működött, leginkább azon dolgoztak, hogy minden támogatott film közönség- vagy fesztiválsiker legyen. És a kezdeti passzív évek után hoztak is eredményeket.

A Filmalapot 2018-ban több ízben és hevesen támadta a kormánysajtó: egyrészt azzal, hogy a támogatott filmek valójában magyarságellenesek, másrészt azzal, hogy nem készül elég történelmi film. „Soha nem készült még épkézláb történelmi film a pozsonyi csatáról, Trianon traumájáról, Szigetvárról, Nándorfehérvárról, a dicsőséges tavaszi hadjáratról, Bem apóról, Tisza Istvánról” – hangzott el például egy Magyar Idők-interjúban. Ekkoriban arról pletykáltak, inog Vajna széke, s Havas Ágnes nem sokkal később be is jelentette a Filmalap külön történelmi filmekre koncentráló pályázatát.

2018 végén került nyilvánosságra a Hunyadi János-film terve Szász János rendezésében. A Pesti Srácok egy hét múlva már tüzet okádott egy „kiszivárgott forgatókönyvrészlet” miatt, mondván, a „Filmalap posztkomcsi káderei bohózatot” csinálhatnak a „Hunyadi-filmből is”. A forgatókönyvet nem mellesleg az a Hegedűs Bálint írta, akit Fonyódi váltott a Filmalapnál október közepén.

Ráadásul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy módosító indítványt a filmtörvényhez, amely lehetővé tette egy, a Filmalaptól független „történelmi tévéfilmeket támogató mecenatúra” létrehozását mint­egy 7 milliárd forintból. Igaz, erről azóta sem lehet semmit tudni.

Mindenesetre Gajdics Ottó és Koltay Gábor jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa alá tartozó mecenatúraprogram testületeiben. A Gajdics-féle bizottság szavazott tévéfilmként bizalmat például Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró olyan, a Filmalapból mozifilmként kiszorult projektjeinek, mint A berni követ vagy a Félvilág.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.