Bár februárban a HVG még úgy értesült, hogy maga Orbán Viktor biztosította Havas Ágnest, a Filmalap vezérigazgatóját bizalmáról, és úgy tűnt, hogy nem is keresik Andy Vajna filmügyi kormánybiztos utódját, szeptember 1-jén már a kormány egyik bizalmi embere, a Művészetek Palotája igazgatója kapott megbízást „a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztésére”.
Káel Csaba feladata egy új intézmény, a Magyar Nemzeti Film Intézet létrehozása, a Filmalap és „a Film kollégiumok” munkájának összehangolása, az állami tulajdonú filmstúdiók és filmgyártási infrastruktúra hasznosítása, s persze javaslattétel a képzési rendszer átalakítására. Hogy ez pontosan mit jelent, s hogy mik az új kormánybiztos szándékai, egyelőre nem tudni, Káeltől pedig hiába kértünk interjút.
| ||
Lapunk információi szerint a kormánybiztos célja egy csúcsintézmény felállítása, ahol – hasonlóan a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz – külön kuratórium felelne a játékfilmek mellett a dokumentumfilmekért, kisfilmekért, tévéfilmekért, s e centralizált rendszerben úgymond nagyobb átjárás nyílna az egyes mozgóképes formák között. Úgy tudjuk, október közepén több neves filmrendező is járt Káelnál, s a nem hivatalos egyeztetésük pozitívan zárult.
Az új rendszer, vagyis a Magyar Nemzeti Film Intézet struktúrájának kidolgozása még jó pár hónapig eltarthat ugyan, de addig is ideiglenes működésre állították a Filmalapot. Az intézményben nagy a bizonytalanság, egyelőre a Filmszakmai Döntőbizottság szinte teljes lecserélésén túl az új vezetés nem kezdett tisztogatásba, sőt inkább azt kommunikálják, hogy fenn akarják tartani a folytonosságot.
Káel Csaba, aki kormánybiztosi feladatai mellett megtartja a Müpa igazgatói székét is, egyetlen interjút adott kinevezése óta. Konkrétumokat nem mondott, de szavaiból az kiolvasható, hogy nem érdekli Hollywood és a tengerentúli piac, ehelyett a kelet-közép-európai régió „150 milliós piacát” akarja elérni: „mi itt értjük egymás humorát, Hrabalt például nem értik Amerikában”, s ezenfelül „a történelem nagy korszakainak személyes megközelítése” is „fontos lenne, mert az emberek így értik meg őket”.
A fesztiválsikereknél pedig nemesebb cél, hogy „minél több érdekes, az életünkről szóló film készüljön”, ráadásul Káel szerint hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy „Magyarországon rengeteg élmény érheti az embert”: valami történik Budapesten, Magyarországon, mutassuk be, milyen érdekes a korunk, milyen jó benne élni, lelkendezett a kormánybiztos.
Havas az interjú másnapján nyolc és fél év munka után távozott a Filmalaptól, a hivatalos közlemény szerint azért, hogy átadja a helyét „azoknak, akik új tervekkel, új elképzelésekkel dolgoznak majd a magyar film hírének öregbítése érdekében, és minden bizonnyal tovább segítik az alkotói kreativitás szárnyalását”.
A vad banda
Október 14-én állt fel az új döntőbizottság, és ekkor derült fény arra is, hogy új vezérigazgató áll a Filmalap élén. A Filmszakmai Döntőbizottság a Filmalap 2011-es felállása óta a szervezet legfontosabb döntéshozó testülete: ez az ötfős grémium dönt titkos szavazáson sima többséggel a beadott filmtervekről, forgatókönyvekről, gyártási támogatásokról. Nemcsak arról, hogy egy ötlet támogatható-e, de arról is, hogy mikor engednek egy könyvet, produkciót gyártásba.
| ||
A bizottság tagja volt a kezdetektől Andy Vajna, valamint Havas Ágnes és Kovács András Bálint egyetemi tanár, az ELTE filmtudomány tanszékének vezetője, mellettük a feloszlatáskor tag volt Divinyi Réka, a Csak szex és más semmi, a Kaméleon, a Valami Amerika 2–3 forgatókönyvírója, illetve a Bolse Vitát, az Anyám és más futóbolondok a családbólt jegyző Fekete Ibolya filmrendező, helyettes tagként pedig Zágoni Bálint dokumentumfilmes.
Az új testületben ott van maga a kormánybiztos, a 2002-es Bánk bán operafilm és a 2015-ös, Kárpáti György vízilabdázóról szóló dokumentumfilm, „a Szent Korona országházba költöztetésének”, illetve a 2017-es vizes vb nyitó- és záróünnepségének rendezője. Szintén tag lett a Filmalap új vezérigazgatója, Pál Ákos. Ő „közel 7 évet dolgozott a Filmalap tulajdonosi joggyakorlója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfólióért felelős területén vezető pozícióban”, vagyis figyelemmel kísérte a Filmalap döntéseit és gazdálkodását.
Pál Ákos operatív vezetőnek látszik, legfőbb célja „a társaság további növekedésének elősegítése” Káel irányelvei szerint. Nem világos, hogy a közgazdásznak miért kell ehhez a döntőbizottságban filmtervekről szavaznia, de az biztos, hogy formálisan saját magát nevezte ki bizottsági taggá, ugyanis a Filmalap struktúrájában a mindenkori vezérigazgató bízza meg a döntnököket.
A póttag Lukácsy György a régi Heti Válasz filmkritikusa, akinek – és itt a hivatalos Filmalap-közleményt idézzük – „írásai jelentek meg a Magyar Konyha gasztronómiai és a Szív jezsuita magazinban, valamint tanulmányai a Kommentár folyóiratban”. De ő a Duna tévé és az M5 kulturális csatorna „filmes szakértője”, valamint a Nemzeti Színház „irodalmi munkatársa” is.
A folytonosságot Kálmán András jogász, médiaszociológus, filmforgalmazási szakember jelenti. Új tag Pesti Ákos producer, gyártásvezető, reklámfilmes – Káel korábbi location managere, aki gyártásvezetőként dolgozott a Megdönteni Hajnal Tímeátban –, valamint a leginkább Harrison Fawcett álnéven alkotó Fonyódi Tibor sci-fi- és forgatókönyvíró. Nála időzzünk el egy kicsit!
Egervár újabb ostroma
Fonyódit a 90-es években leginkább az okkult tudományok foglalkoztatták, de Circulus Vitiosus című összegző műve fiókban maradt. Első sci-fi-írói sikere A katedrális harcosai című, az ókori Rómában játszódó misztikus történet. Későbbi szériájában, a Mysterious Universe-regényekben A katedrális világa keveredett Szélesi Sándor space-fantasy világával, de A Hadak útja c. történelmi kalandregény sorozatának első darabja már a hun birodalom korába kalauzolja olvasóját.
A Filmalap hivatalos közleménye szerint „a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon”. A Wikipédia ehhez képest 9 tételről tud, ezek között szerepel a Szörényi Levente-féle Árpád népe c. opera, illetve a Metamorfózis című, Hódi Jenő rendezte, csak DVD-n megjelent, vámpíros trash horror Christopher Lamberttel és Ganxsta Zoleeval, no meg a Géniusz, az alkimista című háromrészes tévésorozat, továbbá majd’ hetven Tűzvonalban- és harminc Hacktion-epizód meg a Szabadság-tér ’56 című dokumentumfilm-sorozat.
Fonyódi írta az Usztics Mátyás megálmodta zöldfülű rendőrökről szóló sorozatot is, a Végzős kezdőket, de abból csak két epizódot forgattak le, és azokat sem mutatták be soha a nagyközönségnek.
Fonyódi írta Bereményi Gézával közösen Szőcs Géza évekig dédelgetett szerelemprojektje, a Kincsem forgatókönyvét. 2014-ben pár hónapig nagyon úgy tűnt, a Filmalaptól független ellen-Kincsem valóban elkészül, és maga Roger Christian, a minden idők legrosszabb sci-fijének mondott, a szcientológus L. Ron Hubbard regényét feldolgozó Háború a Földön rendezője fogja dirigálni.
| ||
A furcsa projektnek még egy sajtótájékoztatója is volt, ott az Origo tudósítása szerint kiderült, hogy a „természetfeletti elemekkel dúsított drámai thriller-kalandfilmre” az oroszok is adnának pénzt; az egyik orosz szereplő állítása szerint „az elnöki adminisztráció” támogatásáról biztosította a művet. A sajtótájékoztatón egy bizonyos Kásler Miklós a projekt „történész szakértőjeként” azt mondta, hogy a film szerinte a „legyőzhetetlenség” és a „kitartás mítoszáról” szól. A projekt nem jutott el a forgatásig.
A Hegedűs Bálint írta és Herendi Gábor rendezte másik, Filmalap-féle Kincsem viszont a Vajna-éra legdrágább filmje és legnagyobb közönségsikere lett. Mindez azért érdekes, mert Hegedűs Bálint döntőbizottsági tagként, majd a forgatókönyv-fejlesztési osztály vezetőjeként a Filmalap egyik alapemberévé vált. Úgy tudjuk, Hegedűs a Káel-éra első bizottsági ülése után közös megegyezéssel távozott a Filmalaptól, és a forgatókönyv-fejlesztési részleget, mely vagy fél tucat fejlesztőt és további fél tucat megbízásos „readert”, vagyis „első véleményezőt” jelent, Fonyódi vezetheti tovább.
Fonyódi egy korábbi interjújában egyébként hangot adott elégedetlenségének a „nem eléggé nemzeti” Filmalappal kapcsolatban: „Magyarországon nem nemzeti, hanem az éppen aktuális nemzetközi trendnek megfelelő professzionális filmgyártás van”, vagyis „jelen pillanatban a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés. Tény. És amíg a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés, addig felejtsük el Egervár újabb ostromát.”
2017 végén Fonyódit Dúró Dóra még a Jobbik „értelmiségi holdudvarához” tartozó íróként mutathatta be egy sajtótájékoztatón – így állhatott elő az a helyzet, hogy a kormánypropaganda egyik szeglete által hevesen követelt történelmi filmeposzokat most az az ember szállíthatja le, akire a kormánypropaganda másik szeglete „kilóra megvett piti sci-fi-íróként” hivatkozott nem is olyan régen.
| Hunyadi és a komcsik A Filmalap teljesítményét és a Vajna-éra mérlegét 2017 végén készítettük el (lásd: Papa csak egy van, Magyar Narancs, 2017. december 21.). Akkor némi elemzés és számos háttérbeszélgetés után arra jutottunk, hogy a magyar filmgyártás működőképes, s hogy az azt irányító, ugyancsak jól működő intézményt nagy munkabírású és párbeszédre kész személy vezeti (Havas Ágnes), aki jól egészíti ki a politikailag kikezdhető, de ugyancsak szakmabeli kormánybiztos személyét. Mindennek a hátterében egy szétzilált és megalázott filmszakma képe rajzolódott ki, melynek szereplői lemondtak arról, hogy párbeszédet folytassanak egymással. A Filmalap valamelyest átláthatóan is működött, leginkább azon dolgoztak, hogy minden támogatott film közönség- vagy fesztiválsiker legyen. És a kezdeti passzív évek után hoztak is eredményeket. A Filmalapot 2018-ban több ízben és hevesen támadta a kormánysajtó: egyrészt azzal, hogy a támogatott filmek valójában magyarságellenesek, másrészt azzal, hogy nem készül elég történelmi film. „Soha nem készült még épkézláb történelmi film a pozsonyi csatáról, Trianon traumájáról, Szigetvárról, Nándorfehérvárról, a dicsőséges tavaszi hadjáratról, Bem apóról, Tisza Istvánról” – hangzott el például egy Magyar Idők-interjúban. Ekkoriban arról pletykáltak, inog Vajna széke, s Havas Ágnes nem sokkal később be is jelentette a Filmalap külön történelmi filmekre koncentráló pályázatát. 2018 végén került nyilvánosságra a Hunyadi János-film terve Szász János rendezésében. A Pesti Srácok egy hét múlva már tüzet okádott egy „kiszivárgott forgatókönyvrészlet” miatt, mondván, a „Filmalap posztkomcsi káderei bohózatot” csinálhatnak a „Hunyadi-filmből is”. A forgatókönyvet nem mellesleg az a Hegedűs Bálint írta, akit Fonyódi váltott a Filmalapnál október közepén. Ráadásul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy módosító indítványt a filmtörvényhez, amely lehetővé tette egy, a Filmalaptól független „történelmi tévéfilmeket támogató mecenatúra” létrehozását mintegy 7 milliárd forintból. Igaz, erről azóta sem lehet semmit tudni. Mindenesetre Gajdics Ottó és Koltay Gábor jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa alá tartozó mecenatúraprogram testületeiben. A Gajdics-féle bizottság szavazott tévéfilmként bizalmat például Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró olyan, a Filmalapból mozifilmként kiszorult projektjeinek, mint A berni követ vagy a Félvilág. |
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=46216843f5486aa5c6fd10420e8a4045)
