„Amint legyőzi valaki a felirat jelentette kétcentis akadályt, rengeteg csodálatos filmmel találkozhat" - nyilatkozta az Élősködők Golden Globe-győzelme után Bong Dzsun Ho rendező, stílusosan koreaiul. A film végül hatalmas meglepetésre az Oscart is elnyerte, most pedig, amikor a Netflix bejelentése szerint a szintén dél-koreai Nyerd meg az életed a platform történetének legsikeresebb sorozatává vált, hajlamosak vagyunk a két szenzáció között párhuzamot vonni.
Ebben persze van is ráció: a származási ország mellett a téma is közös bennük, hiszen mindkettő a társadalmi egyenlőtlenségekről szól, vagyis arról, hogy miközben a prosperáló országban egy réteg egyre jobban él, addig a szegények egyre szegényebbé válnak, az ebből fakadó elkeseredés pedig elképesztő, brutális vagy épp groteszk tettekre sarkallja a partvonalon kívül rekedteket.
A film és a sorozat is komoly drámát mutat be, miközben megtartották fanyar dél-koreai humorukat is. Az amerikai társaik dramaturgiáját idézik, ám mindkettőben van valami csavar:
a fordulatok nem pont úgy és akkor történnek, amikor várnánk őket, és a legtöbb esetben a máskor egyértelmű jó-rossz szerepek is elmosódnak.
Míg azonban az Élősködőknél a kétcentis felirat valódi akadályt jelentett – a tengerentúlon nem igazán szokás ilyen mozikat nézni, a feliratos filmek pedig úgy általában „művészfilmekként” élnek a köztudatban – a Nyerd meg az életednél már nincs ilyen akadály, a Netflix beállításainak köszönhetően pedig Amerikában a nézők többsége elé angol szinkronnal került a show.
A szinkron-felirat kérdés ugyanakkor forró vitákat váltott ki a sorozattal kapcsolatban: egyesek szerint olyan távol áll egymástól az eredeti szöveg és annak fordítása, hogy olyan, mintha két teljesen különböző show-t néznénk. A legtöbb probléma ráadásul a különböző angol feliratok között van: az egyik az eredeti koreai felirat alapján készült, a másik azonban az angol szinkron szerint. Mivel a szinkronizálással rengeteg finomság és árnyalat eltűnt, nem csoda, ha ennek leirata már csak távolról emlékeztet az eredetire. Ezen a linken böngészhető is néhány példa a különbségekre.
A koreaiul nem beszélők nagy része ráadásul egy rakás apróságról marad le a szereplők származását és társadalmi helyzetét, vagy épp a többértelmű, már nevükben is beszédes játékokat illetően. Bár egy fordítás minden igyekezet ellenére sem képes 100 százalékig átadni az eredeti összes valódi és rejtett jelentését, a kritikák szerint a Netflix nem is szentel túl nagy figyelmet a feliratok művészi értékének.
A feliratok megjelenését szigorú szabályok kötik: nem lehetnek két sornál és 42 karakternél hosszabbak, és maximum 7 másodpercig maradhatnak a képernyőn, így nehéz összetett háttérrel rendelkező ételeket, szokásokat, kifejezéseket egy-egy szóba sűríteni. Ráadásul az egyes nemzetek feliratozási szokásai is eltérőek, mert míg a skandináv országok a hosszú, sokáig képernyőn maradó feliratokat kedvelik, máshol a minél rövidebb, zanzásított szövegek az elfogadottak.
A Netflix is utóbbit részesíti előnyben: a cél, hogy a show minél pörgősebb legyen, a nézőnek ne kelljen visszatekernie azért, mert nem értette, vagy nem tudta elolvasni a feliratot, mert a lényeg a minél több fogyasztás, a binge-watching, vagyis a darálás. A Nyerd meg az életed pedig elképesztően jól teljesít ebben.
A sorozatot a bemutatója utáni 28 napban 111 millióan nézték meg
– legalábbis hivatalosan ennyien kezdtek bele és néztek belőle 2 percet, a platform ugyanis ennyi idő után számít valakit nézőnek –, amivel megdöntötte A Bridgerton család 82 milliós eredményét. Emellett 94 országban hódította el a Netflix toplistájának első helyét, köztük Magyarországon is, ahol jelen sorok írása közben már több mint 20 napja letaszíthatatlan a trónról.
De miért kattant rá az egész világ a koreai túlélődrámára, melyben egy fura valóságshow-szerű versenyben élet-halál harcot vívnak a versenyzők egymással a mesés pénzdíjért?
A siker oka összetett, a sorozat alkotója, Hvang Dong Hjuk sztorija pedig az a fajta hollywoodi történet, amelyből pár éven belül tuti, hogy a Netflix újabb filmet vagy sorozatot csinál.
A fáma szerint 2008 környékén Dong Hjuk elkeseredetten igyekezett pénzt verbuválni filmötleteire, de nem járt sikerrel, így gyakorlatilag tönkrement, és mangakávézókban ütötte el az időt, ahol a Battle Royale-hoz hasonló történeteket olvasgatott.
Így született meg a Nyerd meg az életed ötlete, melynek szereplői az alkotóhoz hasonló pénzügyi helyzetben próbálnak túlélni.
Az ötlettel akkor több koreai stúdiót és színészt is megkeresett, de mindenki túl bizarrnak találta a történetet. Időközben beindult a karrierje, 2007 és 2017 között 5 forgatókönyvéből készült mozifilm, négyet ráadásul ő maga rendezett. Az ötletét pedig végül a Netflix karolta fel, nagyot szakítva az adósságcsapdába keveredett szereplők brutális történetével.
Dél-Koreában jól ismert jelenség a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a megélhetésért vívott harc a munkahelyeken, és az is, hogy nem csak hajléktalanok kerülhetnek kilátástalan helyzetbe, hanem öltönyös-nyakkendős polgárok is hamar elképesztő adósságspirálba verhetik magukat. Egy New York Times-nak nyilatkozó dél-koreai férfi például úgy fogalmazott, hogy
Szöulban szinte lehetetlen kényelmesen megélni egy egyszerű, havi fizetésből.
Ez pedig nemcsak nekünk, magyaroknak lehet ismerős: az elszálló lakás- és élelmiszerárak emberek millióinak életét nehezítik meg, a koronavírus-járvány pedig minderre rátett egy lapáttal. Ahogy írtuk, a Netflix másik idegennyelvű szenzációjának, A nagy pénzrablásnak a sikere mögött is ott lapult a nézők elitellenessége, az uralkodó osztályok iránt érzett ellenszenv és a jelenlegi gazdasági helyzet okozta frusztráció és kétségbeesés.
Ugyanez működik a Nyerd meg az életedben is: nem nehéz együttérezni a karakterekkel, melyek között akad hatalmas adósságot maga előtt görgető diplomás üzletember; felelőtlen szerencsejátékos, aki mindig is egyik napról a másikra élt; Észak-Koreából szökött fiatal lány; és riválisai elől menekülő maffiózó is. Egy a közös bennük: egyszerűen nincs más választásuk, mint részt venni az őrült és halálos játékban, amelynek fordulatai sem szokványosak.
A sorozatban ráadásul benne vannak a hasonló, életre-halálra menő vetélkedést tematizáló könyvek és filmek is mint az Éhezők viadala, vagy épp Az útvesztő, és persze nem feledkezhetünk el a japán elődről, a Battle Royale-ról sem, mely regényként, mangaként és filmként is nagy sikert aratott. Ezek a Young Adult-sztorik főleg a 2010-es évek első felében mentek nagyot, a koreai show viszont bebizonyította, hogy a műfaj nem csak tinikre építve arathat sikert. A élet-halál harcon alapuló vetélkedők bizarr világa a társadalmi egyenlőtlenségeket megcélzó üzenettel és a koreai filmekre jellemző különös fordulatokkal pedig világsikert eredményez.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
