Letarolta a brutális koreai túlélődráma a Netflixet, de miért?

Mikrofilm

A Nyerd meg az életed hamar minden idők legnézettebb sorozatává vált a platformon – utánajártunk, mi állhat a sikere mögött.

„Amint legyőzi valaki a felirat jelentette kétcentis akadályt, rengeteg csodálatos filmmel találkozhat" - nyilatkozta az Élősködők Golden Globe-győzelme után Bong Dzsun Ho rendező, stílusosan koreaiul. A film végül hatalmas meglepetésre az Oscart is elnyerte, most pedig, amikor a Netflix bejelentése szerint a szintén dél-koreai Nyerd meg az életed a platform történetének legsikeresebb sorozatává vált, hajlamosak vagyunk a két szenzáció között párhuzamot vonni.

Ebben persze van is ráció: a származási ország mellett a téma is közös bennük, hiszen mindkettő a társadalmi egyenlőtlenségekről szól, vagyis arról, hogy miközben a prosperáló országban egy réteg egyre jobban él, addig a szegények egyre szegényebbé válnak, az ebből fakadó elkeseredés pedig elképesztő, brutális vagy épp groteszk tettekre sarkallja a partvonalon kívül rekedteket.

A film és a sorozat is komoly drámát mutat be, miközben megtartották fanyar dél-koreai humorukat is. Az amerikai társaik dramaturgiáját idézik, ám mindkettőben van valami csavar:

a fordulatok nem pont úgy és akkor történnek, amikor várnánk őket, és a legtöbb esetben a máskor egyértelmű jó-rossz szerepek is elmosódnak.

Míg azonban az Élősködőknél a kétcentis felirat valódi akadályt jelentett – a tengerentúlon nem igazán szokás ilyen mozikat nézni, a feliratos filmek pedig úgy általában „művészfilmekként” élnek a köztudatban – a Nyerd meg az életednél már nincs ilyen akadály, a Netflix beállításainak köszönhetően pedig Amerikában a nézők többsége elé angol szinkronnal került a show.

A szinkron-felirat kérdés ugyanakkor forró vitákat váltott ki a sorozattal kapcsolatban: egyesek szerint olyan távol áll egymástól az eredeti szöveg és annak fordítása, hogy olyan, mintha két teljesen különböző show-t néznénk. A legtöbb probléma ráadásul a különböző angol feliratok között van: az egyik az eredeti koreai felirat alapján készült, a másik azonban az angol szinkron szerint. Mivel a szinkronizálással rengeteg finomság és árnyalat eltűnt, nem csoda, ha ennek leirata már csak távolról emlékeztet az eredetire. Ezen a linken böngészhető is néhány példa a különbségekre.

A koreaiul nem beszélők nagy része ráadásul egy rakás apróságról marad le a szereplők származását és társadalmi helyzetét, vagy épp a többértelmű, már nevükben is beszédes játékokat illetően. Bár egy fordítás minden igyekezet ellenére sem képes 100 százalékig átadni az eredeti összes valódi és rejtett jelentését, a kritikák szerint a Netflix nem is szentel túl nagy figyelmet a feliratok művészi értékének.

A feliratok megjelenését szigorú szabályok kötik: nem lehetnek két sornál és 42 karakternél hosszabbak, és maximum 7 másodpercig maradhatnak a képernyőn, így nehéz összetett háttérrel rendelkező ételeket, szokásokat, kifejezéseket egy-egy szóba sűríteni. Ráadásul az egyes nemzetek feliratozási szokásai is eltérőek, mert míg a skandináv országok a hosszú, sokáig képernyőn maradó feliratokat kedvelik, máshol a minél rövidebb, zanzásított szövegek az elfogadottak.

A Netflix is utóbbit részesíti előnyben: a cél, hogy a show minél pörgősebb legyen, a nézőnek ne kelljen visszatekernie azért, mert nem értette, vagy nem tudta elolvasni a feliratot, mert a lényeg a minél több fogyasztás, a binge-watching, vagyis a darálás. A Nyerd meg az életed pedig elképesztően jól teljesít ebben.

A sorozatot a bemutatója utáni 28 napban 111 millióan nézték meg

– legalábbis hivatalosan ennyien kezdtek bele és néztek belőle 2 percet, a platform ugyanis ennyi idő után számít valakit nézőnek –, amivel megdöntötte A Bridgerton család 82 milliós eredményét. Emellett 94 országban hódította el a Netflix toplistájának első helyét, köztük Magyarországon is, ahol jelen sorok írása közben már több mint 20 napja letaszíthatatlan a trónról.

De miért kattant rá az egész világ a koreai túlélődrámára, melyben egy fura valóságshow-szerű versenyben élet-halál harcot vívnak a versenyzők egymással a mesés pénzdíjért?

A siker oka összetett, a sorozat alkotója, Hvang Dong Hjuk sztorija pedig az a fajta hollywoodi történet, amelyből pár éven belül tuti, hogy a Netflix újabb filmet vagy sorozatot csinál.

A fáma szerint 2008 környékén Dong Hjuk elkeseredetten igyekezett pénzt verbuválni filmötleteire, de nem járt sikerrel, így gyakorlatilag tönkrement, és mangakávézókban ütötte el az időt, ahol a Battle Royale-hoz hasonló történeteket olvasgatott.

Így született meg a Nyerd meg az életed ötlete, melynek szereplői az alkotóhoz hasonló pénzügyi helyzetben próbálnak túlélni.

Az ötlettel akkor több koreai stúdiót és színészt is megkeresett, de mindenki túl bizarrnak találta a történetet. Időközben beindult a karrierje, 2007 és 2017 között 5 forgatókönyvéből készült mozifilm, négyet ráadásul ő maga rendezett. Az ötletét pedig végül a Netflix karolta fel, nagyot szakítva az adósságcsapdába keveredett szereplők brutális történetével. 

Dél-Koreában jól ismert jelenség a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a megélhetésért vívott harc a munkahelyeken, és az is, hogy nem csak hajléktalanok kerülhetnek kilátástalan helyzetbe, hanem öltönyös-nyakkendős polgárok is hamar elképesztő adósságspirálba verhetik magukat. Egy New York Times-nak nyilatkozó dél-koreai férfi például úgy fogalmazott, hogy

Szöulban szinte lehetetlen kényelmesen megélni egy egyszerű, havi fizetésből.

Ez pedig nemcsak nekünk, magyaroknak lehet ismerős: az elszálló lakás- és élelmiszerárak emberek millióinak életét nehezítik meg, a koronavírus-járvány pedig minderre rátett egy lapáttal. Ahogy írtuk, a Netflix másik idegennyelvű szenzációjának, A nagy pénzrablásnak a sikere mögött is ott lapult a nézők elitellenessége, az uralkodó osztályok iránt érzett ellenszenv és a jelenlegi gazdasági helyzet okozta frusztráció és kétségbeesés.

Ugyanez működik a Nyerd meg az életedben is: nem nehéz együttérezni a karakterekkel, melyek között akad hatalmas adósságot maga előtt görgető diplomás üzletember; felelőtlen szerencsejátékos, aki mindig is egyik napról a másikra élt; Észak-Koreából szökött fiatal lány; és riválisai elől menekülő maffiózó is. Egy a közös bennük: egyszerűen nincs más választásuk, mint részt venni az őrült és halálos játékban, amelynek fordulatai sem szokványosak. 

A sorozatban ráadásul benne vannak a hasonló, életre-halálra menő vetélkedést tematizáló könyvek és filmek is mint az Éhezők viadala, vagy épp Az útvesztő, és persze nem feledkezhetünk el a japán elődről, a Battle Royale-ról sem, mely regényként, mangaként és filmként is nagy sikert aratott. Ezek a Young Adult-sztorik főleg a 2010-es évek első felében mentek nagyot, a koreai show viszont bebizonyította, hogy a műfaj nem csak tinikre építve arathat sikert. A élet-halál harcon alapuló vetélkedők bizarr világa a társadalmi egyenlőtlenségeket megcélzó üzenettel és a koreai filmekre jellemző különös fordulatokkal pedig világsikert eredményez. 

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.