Legendás színésznő az első, aki ázsiai származásúként amerikai pénzre került

Mikrofilm

Anna May Wong történelmet írt: 300 millió negyeddollárosra került fel neve és arca.

„Bátor szószóló, aki az ázsiai amerikaiak képviseletéért és sokszínűbb szerepeiért küzdött” – nyilatkozta Ventris Gibson, az Egyesült Államok pénzverdéjének vezetője Anna May Wongról, aki első ázsiai származásúként kaphatott saját amerikai pénzérmét. A pályája és jelentősége előtti tisztelgés gyanánt ugyanis több mint 300 millió negyeddollárosra kerül fel neve és arca. Jelenlegi árfolyamon egy 25 centes pénzérme több mint 105 forintot ér.

Wong az 1920-as években vált ismertté, amikor még bevett szokás volt a fehéreket feketére, vagy épp ázsiaira maszkírozni – a black- és yellowface-jelenségről, na meg a klasszikus filmek rasszizmusáról ebben a cikkünkben írtunk. A színésznőt ráadásul nemcsak ez hátráltatta: ekkor még éltek azok a keveredést tiltó törvények, melyek tiltották például a különböző bőrszínűek közti kapcsolatot. Nem beszélve az 1882-ben hozott, a kínaiak bevándorlását és az onnan érkező vendégmunkásokat korlátozó Chinese Exclusion Actról. Wong azonban a xenofóbia és rasszizmus ellenére sikeres tudott lenni: kezdetben még olyan apró szerepeket kapott, mint mongol szolga a Douglas Fairbanks-féle 1924-es A bagdadi tolvajban, vagy Tigrisliliom az ugyanebben az évben készült Pán Péterben. Később azonban az 1929-es Piccadilly című krimit vagy 1937-es Shanghai leányát már ugyanúgy az ő arcával és nevével adták el, mint a Rabszolgavásár című 1934-es Ali Baba-feldolgozást.

Wong gyakran volt alulfizetett, és mint az említett filmekből is látszik, legtöbbször sztereotip szerepeket osztottak rá: jellemzően gonosz csábítót, szolgát vagy szobalányt alakított, eposzi jelzője pedig „a színésznő, aki ezer halált halt” volt, ugyanis karakterei általában nagyjelenetben lehelték ki lelküket. A színésznőnek magának is elege volt ebből: „Belefáradtam azokba a szerepekbe, amiket el kell játszanom. Miért van az, hogy a kínaiak szinte mindig gonoszt alakítanak a vásznon, ráadásul kegyetlen gonoszokat – gyilkosokat, árulókat, igazi kígyókat. Mi nem ilyenek vagyunk” – nyilatkozta 1933-ben. Karrierje későbbi részében el is hagyta Hollywoodot és inkább Angliában és Franciaországban készített filmeket. 1961-ben, 56 évesen halt meg. Alakjáról egy szakértő így nyilatkozott: Wong szerette volna ha valódi színésznőként, látomással és ambícióval rendelkező nőként és amerikaiként tekintenek rá, abban az időszakban az amerikai társadalom azonban nem tudott túllépni a sztereotípiákon, és végig egzotikusnak, külföldinek látták.

1960-ban a színésznő saját csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán – első ázsiai származású filmesként.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.