Már a bemutatója előtt botrány tört ki a Trump-film körül

Mikrofilm

A Trump-párti milliárdos befektető azt hitte, egy hízelgő portré készül az exelnökről – nem volt boldog, mikor meglátta a kész filmet.

Idén május 14-25. között rendezik meg a cannes-i filmfesztivált, amelyen mint beharangozócikkünkben mi is megírtuk, az egyik legnagyobb érdeklődés a The Apprentice című filmet kíséri: ez ugyanis egy Donald Trumpról szóló életrajzi film, amely azt mutatja be, hogy az exelnök a 70-es 80-as években hogyan vágott bele a New York-i ingatlanbizniszbe.

Magát Trumpot napjaink egyik legmenőbb színésze, Sebastian Stan (Amerika kapitány-sorozat; Pam és Tommy) alakítja, a fura színészi módszereiről ismert Jeremy Strong (Utódlás) az őt segítő simlis ügyvéd bőrébe bújik, míg Trump első nejét, Ivanát a Borat második részével berobbant Maria Bakalova játssza. A rendező, Ali Abbasi legutóbb 2022-ben járt Cannes-ban Szent pók nevű remek thrillerjével, 2018-ban a Határeset című mozijával pedig az Un Certain Regard szekció díját is elhozta – mindezek mellett pedig két részt is rendezett a tavalyi év egyik legjobb sorozatából, a The Last of Us-ból.

A Trump-film cannes-i bemutatója előtt azonban sem a rendező, sem a színészek nem nyilatkoztak semmit, ahogy a részletesebb sztori sem volt ismert – ehhez pedig valószínűleg a háttérben dübörgő botránynak is köze van. A filmbe ugyanis nagyobb összeget fektetett be a milliárdos Don Snyder, a Washington Commanders amerikaifutball-csapat tulajdonosa, aki Donald Trump egyik nagy támogatójának számít: 2016-ban egymillió dollárnál is több pénzt adományozott neki, de a 2020-as kampányára sem sajnált 100 ezer dollárt. Snyder a Kinematics nevű vállalaton keresztül pénzelte a The Apprentice-t, mégpedig azért, mert azt gondolta, egy hízelgő portré készül kedvenc elnökéről –

amikor azonban februárban elsők között látta a kész filmet, teljesen kiakadt, és támadást indított a produkció ellen, és megpróbálta megakadályozni annak bemutatóját.

A források szerint a mozi több jelenete is kiverte a biztosítékot Snydernél: ilyen volt a Trump és Ivana közötti egyik nézeteltérés is. A forgatókönyv egy korábbi változatában Trump egyenesen megerőszakolta első feleségét – a végső vágatba végül egy olyan veszekedés került be, amit a filmhez közeli források erőszakosnak és kényelmetlennek bélyegeztek. Ivana 1989-ben, válásukkor vádolta meg Trumpot azzal, hogy megerőszakolta őt, 2015-ben azonban visszavonta vádjait és azt nyilatkozta, azoknak semmi alapjuk nincs, hiszen ők ketten legjobb barátok, akik három gyereket neveltek együtt. Ivana 2022-ben hunyt el.

A Kinematics, mivel nem rendelkezhet a film felett, kinyírni sem tudta azt. A cég azzal védekezik, hogy Snydernek semmi köze nincs a vállalat és a produkció közötti kreatív nézeteltéréseknek. Nem ők azonban az egyetlenek, akik befektettek a moziba: a kanadai, az ír és a dán kormány is pénzt tett bele. Ez nem jelenti azt, hogy a The Apprentice könnyű szülés volt: közel hét évig tart, míg elkészült, az egyik támogató a 2021. január 6-i Trump-puccs, azaz a Capitolium ostroma után lépett vissza; egy másik Ivana halála után.

A film bemutatója egyébként nem nyűgözte le a közönséget, jelenleg 8 kritika alapján 63 százalékon áll a RottenTomatoeson. A The Guardian kritikája már címében is azt emelte ki, hogy a mozi Trumpot erőszaktevőként ábrázolja – emellett azonban Sebastian Stan Trump-figuráját rajzfilmszerűnek, más Trump-paródiák olcsó másolatának titulálta.

Az ismét elnöki címért küzdő Trump kampányának szóvivője, Steven Cheung máris perrel fenyegette meg a mozit:

„Ez a szemét nem más, mint kitaláció, amely olyan hazugságokból próbál szenzációt kreálni, melyeket már rég megcáfoltak”

– írta nyilatkozatában, melyben a filmet úgy értékelte, mint Hollywood újabb próbálkozását, hogy beleavatkozzon a választásokba. Mindezek ellenére a The Apprentice-t Cannes-ban nyolcperces álló óváció fogadta

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.