Marlon Brando rákérdezett Michael Jacksonnál, hogy molesztált-e gyerekeket

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 31.

Mikrofilm

„Félt attól, hogy válaszoljon nekem” – mondta a színész még a kilencvenes években egy minap napvilágot látott ügyészségi dokumentum szerint.

Érdekes beszélgetést szellőztetett meg a Variety: állítólag Marlon Brando a 90-es években rákérdezett Michael Jacksonnál, hogy molesztált-e gyermekeket. Mindez az énekes 1994-es eljárása során történt, ugyanis az ügyben érintett ügyészek kihallgatták a színészt is.

„Megkérdeztem tőle, hogy szűz-e még. Csak nevetett és kuncogott” – mondta Brando, majd hozzátette, Jackson kényelmetlenül érezte magát, amikor az „f-world” („ef betűs szó” – a szerk.) elhangzott. „Túlságosan zavarban volt ahhoz, hogy nyíltan beszéljen a szexuális éltéről” – tette hozzá a színész.

Marlon nem hagyta ennyiben, és rákérdezett az akkor gyermekmolesztálással vádolt popsztárnál, hogy igazak-e a vádak, ami miatt Jackson sírni kezdett, és annyit felelt: „Gyűlölöm az apámat.”

„Ebből nem nehéz arra következtetni, hogy valóban zaklathatott gyerekeket. Úgy éreztem, hogy kerülte a témát, félt attól, hogy válaszoljon a kérdésre” – szögezte le Brando.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.