Meghalt a leghíresebb CIA-ügynök, aki amerikaiakat mentett ki Iránból

  • Szabó Ádám
  • 2019. január 21.

Mikrofilm

Ben Affleck Oscar-díjas filmben formálta meg az alakját.

Tony Mendez egykori CIA műveleti tiszt volt felelős hat amerikai diplomata iráni kimentéséért 1980-ban. Visszavonulása után sikeres bestseller-szerző lett, halálát az őt képviselő könyvügynök jelentette be Twitteren – számolt be róla a Variety.

Eszerint Mendez több mint tíz éve szenvedett Parkinson-kórban, utolsó könyvét pedig még be tudta fejezni, így abban mindent elmondhatott, amit szeretett volna. Családja körében érte utol a halál.

Tony Mendez 1940. november 15-én született és művészetet tanult Coloradóban – a CIA-hoz is úgy került, hogy 1965-ben jelentkezett egy rejtélyes álláshirdetésre, amiben grafikust kerestek. Végül kémkedési feladatoknál alkalmazott művész lett az ügynökség műszaki részlegén.

Ázsia különböző részein és a Közel-Keleten is teljesített szolgálatot, mielőtt megbízást kapott az amerikai diplomaták iráni kimentésére. A kanadai csíny nevű titkos akcióban kanadai filmeseknek álcázva végül minden diplomatát sikeresen kicsempésztek az országból. Ebből született meg Mendez könyve (Argo: How the CIA and Hollywood Pulled Off the Most Audacious Rescue in History), amit Ben Affleck adaptált vászonra 2012-ben. Az Argo-akció a történtek elég szabados feldolgozása, 2013-ban három Oscar-díjat nyert, köztük a Legjobb film díját.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.