Meghalt Éless Béla színész, rendező

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. december 28.

Mikrofilm

Számos filmben és sorozatban játszott, játékfilmjei mellett a közönség láthatta például a Kisváros és a Szomszédok című tévésorozatban is.

Nyolcvan éves korában elhunyt Éless Béla, az Éless-Szín alapítója, tulajdonosa, művészeti vezetője - tudatta hétfőn Facebook-oldalán a színház. Mint írják, a művészt hosszan tartó betegség után december 28-án, hétfőn hajnalban érte a halál. Búcsúztatásáról később adnak tájékoztatást.

Éless Béla 1940. április 23-án született Kassán. 1963 és 1973 között a Tatabányai Bányász Színpad tagja, a társulat alapító rendezője, 1974 és 1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője volt. A Magyar Rádió rendezője volt 1976 és 1985 között, 1986 és 1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze volt. 1987 és 1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989-től igazgató-művészeti vezetője, 1997 és 2008 között a Budaörsi Játékszín alapítója, igazgató-művészeti vezetője volt.

Éless-Szín néven magánszínházat alapított, amely 2009 óta működik. Számos filmben és sorozatban játszott, játékfilmjei mellett a közönség láthatta például a Kisváros és a Szomszédok című tévésorozatban is. Munkásságáért 2006-ban a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki, 2020-ban Gobbi Hilda-életműdíjat kapott.

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.