Az Amazon új sorozata Simon Stålenhag képeinek hangulatát adaptálja mozgóképre. A svéd művész a borongósan csendes, vidéki svéd tájba csempész futurisztikus elemeket, lassan darabjaira hulló hatalmas szerkezeteket, robotokat és hipnotikusan pislákoló géptornyokat, s nem ad magyarázatot semmiféle anakronizmusra. Ezt a nehezen megragadható, illékony ellentmondást a Mesék a Hurokból is megtartja, de az antológia történeteit Ohióba helyezi.
A középnyugati városka, Mercer alatt egy titokzatos kutatóközpont működik, belsejében egy hatalmas fekete gömbbel, a „dobogó szívként” funkcionáló Eclipse-szel. A városlakók szinte kivétel nélkül a központban dolgoznak, de annak működését senki sem érti pontosan. Életüket azonban egytől egyig befolyásolja: az erdőkben kisebb-nagyobb robotok kószálnak, a kombájnok a szántóföldek felett lebegnek és fekete lyukakat szaggatnak, a tó pedig az idő megállítására alkalmas szerkezeteket rejt. A sorozat epizódjai egymástól függetlenül is működnek, de szereplőik rendszeresen keresztezik egymás útját.
Nathaniel Halpern sorozata csak annyit kér, hogy fogadjuk el a megmagyarázhatatlan jelenlétét a mindennapokban. Mercer lakói mind magányosak, csalódottak, vágynak a kötődésre és félnek a haláltól, s ezen semmilyen technológia és dimenzióugrás nem változtat (vagyis inkább csak ront). Minden epizód egy-egy alapvető emberi félelmet vagy vágyat helyez a középpontba, és ezeket nagyon lassan és elmerengve bontogatja ki. Néha talán túl lassan és giccsbe csúszva is, de a különleges hangulat megéri a türelmet.
Magyar felirat: feliratok.info
