Michael Douglas lesz Reagan, Christoph Waltz pedig Gorbacsov

Mikrofilm

Jövőre várható a két szuperhatalom vezetőjének reykjavíki találkozójáról szóló minisorozat.

A Paramount stúdió minisorozatot készít Reagan elnök egykori fegyverzetellenőrzési igazgatójának és tanácsadójának, Ken Adelmannak a Reagan at Reykjavik: Forty-Eight Hours That Ended the Cold War című könyvéből. A műsor központjában az amerikai elnök és a szovjet vezető 1986-os, Reykjavíkban történt találkozója áll majd. A csúcstalálkozó eredetileg arra szolgált volna, hogy alapot teremtsen a további megbeszéléseknek – végül az eseményen nem született megegyezés a nukleáris fegyverek korlátozásáról, kevesebb mint egy év múlva viszont aláírták az INF-szerződést, ami a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szólt.

Az amerikai elnököt Michael Douglas játssza majd, aki épp a Netflix A Kominsky-módszer című komédiájában szerepel. A Gorbacsov bőrébe bújó Christoph Waltz legutóbb a kevesebb mint egy év alatt elhasaló streamingplatform, a Quibi drámájában, a Most Dangerous Game-ben tűnt fel, legközelebb Wes Anderson The French Dispatchében lesz látható, valamint az új James Bondban. Egyszer várhatóan ezeket is bemutatják.

A két színész összesen négy Oscarral rendelkezik – Douglas színészként (Tőzsdecápák) és producerként (Száll a kakukk fészkére) is nyert, Chrisoph Waltz kettő színészi díjat zsebelt be (Becstelen brigantyk; Django elszabadul). A rendező a számos Kártyavár-epizódot, Madonna-klippet, na meg két Árnyalat mamipornó-adaptáció rendező James Foley lesz.

A minisorozat jövőre várható, egyelőre még nem tudni, ki veszi meg a forgalmazási jogokat. De nem nagyon lőhetünk mellé ha azt tippeljük, egy streamingplatformon köt majd ki a projekt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.