Film

Ne érints meg!

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 14.

Mikrofilm

Nem értem, miért csinálom ezt a filmet – vallja be egy ponton Adina Pintilie rendező monitorján át a főszereplő Laurának, mi pedig csak helyeselni tudunk. A mozi tele van ilyen „nem értem”-ekkel: a szereplők nem értik a testüket és az intimitást, én nem értem, miért kell látnom a terápiás folyamataikat, a rendező pedig nem érti, mit kellene kezdenie ezzel az egésszel. Azt pedig, hogy a Ne érints meg! hogyan kapott Arany Medvét Berlinben, Tom Tykwer zsűrielnökön kívül senki nem érti.

Pedig látható, hogy Pintiliének fontos volt a téma, és nagyon is törődött főszereplőjével. Laura szexuális problémákkal küzdő, középkorú angol nő, aki nem ismeri saját testét és retteg másokétól. A rendezőnő úgy próbál segíteni neki, hogy a legkülönbözőbb alakokkal hozza össze a kvázipszichológustól kezdve a transzvesztitáig. Eközben nemcsak a főszereplő, mi is kúra alatt állunk. A téma a test mint olyan, használjuk, vagy csak kihasználjuk; egy burok, amely elválaszt másoktól vagy épp összeköt; a szexualitásunkkal élni kell vagy az él velünk. Mire viszont elindulna valami, jön egy kamerába beszélős, köldöknézős jelenet.

A forgatókönyv nélkül készült film a látottak szerint segített alanyának – a nézőknek viszont semmit nem ad, hiszen gyakorlatilag lefilmezett gyógykezelések sorozatából áll. Pintilie nem értelmez és művészileg sem tesz hozzá semmit a látottakhoz. A legrosszabb, amikor monitorja mögül kibújva a rendező is megjelenik a vásznon: szégyellősen bevallja, hogy nem is olyan könnyű kamera előtt állni, mert meztelennek érzi magát.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.