Film

Ne érints meg!

  • Szabó Ádám
  • 2019. március 14.

Mikrofilm

Nem értem, miért csinálom ezt a filmet – vallja be egy ponton Adina Pintilie rendező monitorján át a főszereplő Laurának, mi pedig csak helyeselni tudunk. A mozi tele van ilyen „nem értem”-ekkel: a szereplők nem értik a testüket és az intimitást, én nem értem, miért kell látnom a terápiás folyamataikat, a rendező pedig nem érti, mit kellene kezdenie ezzel az egésszel. Azt pedig, hogy a Ne érints meg! hogyan kapott Arany Medvét Berlinben, Tom Tykwer zsűrielnökön kívül senki nem érti.

Pedig látható, hogy Pintiliének fontos volt a téma, és nagyon is törődött főszereplőjével. Laura szexuális problémákkal küzdő, középkorú angol nő, aki nem ismeri saját testét és retteg másokétól. A rendezőnő úgy próbál segíteni neki, hogy a legkülönbözőbb alakokkal hozza össze a kvázipszichológustól kezdve a transzvesztitáig. Eközben nemcsak a főszereplő, mi is kúra alatt állunk. A téma a test mint olyan, használjuk, vagy csak kihasználjuk; egy burok, amely elválaszt másoktól vagy épp összeköt; a szexualitásunkkal élni kell vagy az él velünk. Mire viszont elindulna valami, jön egy kamerába beszélős, köldöknézős jelenet.

A forgatókönyv nélkül készült film a látottak szerint segített alanyának – a nézőknek viszont semmit nem ad, hiszen gyakorlatilag lefilmezett gyógykezelések sorozatából áll. Pintilie nem értelmez és művészileg sem tesz hozzá semmit a látottakhoz. A legrosszabb, amikor monitorja mögül kibújva a rendező is megjelenik a vásznon: szégyellősen bevallja, hogy nem is olyan könnyű kamera előtt állni, mert meztelennek érzi magát.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.