Film

Nem vagyok boszorkány!

Mikrofilm

Jobb-e kecskének lenni, mint boszorkánynak? És meddig érnek a szalagjaink, amik a babonáinkhoz, előítéleteinkhez és meggyőződéseinkhez kötnek bennünket? Az első filmes, zambiai születésű, Nagy-Britanniában élő rendező, Rungano Nyoni egy afrikai faluba visz minket, ahol kormányzati megerősítéssel lehet bárkit boszorkánysággal vádolni, megbélyegezni és száműzni a közösségből. Egy kósza pletyka nyomán a kilencéves Shula (Maggie Molubwa) is vád alá kerül: boszorkánnyá nyilvánítják, és helyi szokás szerint egy szalaghoz kötik, hogy ne repülhessen el. Shulának döntenie kell, vagy boszorkány lesz és akként is éli le életét: kikötve, korlátozva, alávetve a saját közösségének, saját babonáiknak, a kormánynak és a bámészkodóknak; vagy elvágja a szalagot, de akkor kecskévé változik. Shula egy olyan zárt közösségbe kerül, ahol a nők élete csak saját szalagjuk hosszáig terjed, és turisztikai látványosságnak vagy földeken dolgozó robotnak használják őket. A legelrettentőbb pedig nemcsak az, hogy egy kislány hogyan lehet képes feldolgozni mindezt, hanem az az eldönthetetlenség, hogy vajon ki az, aki hitből és meggyőződésből, ki az, aki haszonlesésből, ki az, aki szimplán érdeklődő és mentegetőző kívülállásból válik résztvevőjévé ennek a kegyetlen és misztikus eljárásnak, amely mégiscsak életeket és sorsokat vesz el, mindenféle magyarázat és ok nélkül. A történet a mese és valóság, a dokumentarizmus és a játékfilm határán billeg. Nem dönt, nem ajánl fel megoldásokat, csupán felmutat egy igazából nagyon egyszerű helyzetet.

Forgalmazza a magyarhangya

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.