Tévésorozat

The Defiant Ones

Mikrofilm

Az HBO négyrészes dokumentumfilmje három éven keresztül forgott, hogy bemutassa, milyen is a zenei producerek világa. A sorozat Jimmy Iovine és Dr. Dre történetén keresztül enged rápillantani a zeneipar háttérmunkálataira, miközben Patty Smithtől Marilyn Mansonon keresztül Eminemig sorra végigvezet minket a 70-es évektől máig húzódó zenei popkultúrán. Jimmy Io­vine, aki az Interscope Records producereként vált ismertté, nemcsak énekesek, rapperek és együttesek útnak indítója, hanem egyenesen műfajok kánonba helyezője, Dr. Drével közös története pedig azt mutatja meg, hogyan lehet a raptől a milliárdos zeneipari ténykedésig jutni. Közös cégük, a Beats Electronics ugyanis néhány év alatt olyan meghatározó szereplővé nőtte ki magát, hogy az Apple 2014-ben 3 milliárd dollárért vásárolta fel. A B betűs fülhallgatók és kultuszuk mögötti történet, utcáról felkarolt tehetségek, a hiphop és a rap elfogadottá válásának társadalmi harcai elevenednek meg előttünk a kazetták hőskorától indulva az online zenei szolgáltatók térnyeréséig. A vizuális munka az HBO mindenkori igényességét tükrözi, az Allen
Hughes rendezte sorozat pedig a sikereket, bukásokat, a zeneipar nagy és kis fordulatait sok archív felvétellel, minőségi szerkesztéssel és olyan megszólalókkal teszi érdekessé, mint Snoop Dogg, Eminem, Bono, Ice Cube, Bruce Springsteen vagy épp Patty Smith, Gwen Ste­phani és Lady Gaga. A lista sokszínű és hosszan folytatható, így azok is találhatnak kedvükre való szereplőt, akik az 1990-es és a 2000-es évek rapklasszikusairól lemaradtak.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.