Nincs az a sorozatgyilkos, aki kivágja magát ebből a filmjogi hercehurcából

  • narancs.hu
  • 2022. január 5.

Mikrofilm

Ugyan lezárult a pereskedés a Péntek 13-sorozat jogairól, de könnyen lehet, hogy jó darabig nem tér vissza a vászonra minden idők egyik legismertebb kaszabolós szörnyetege.

Horrorfilmek esetén viszonylag gyakori, hogy egy-egy jól sikerült darabból néhány év alatt máris trilógia, vagy akár franchise keletkezik: viszonylag olcsón és gyorsan leforgathatók, majd a főellenséget megtartva, a gyilkolásokat és ijesztegetéseket variálva futószalagon gyárthatók. Így történhetett meg, hogy a Fűrészből 17 év alatt 9 rész is készült; de a Parajelenségekből is van már 7 epizód; a Démonok között világa is 8 filmnél jár már. Régen sem volt ez másként: Chucky, a Gyerekjáték réme 7 filmben tűnt fel; Michael Myers, a Halloween gyilkosának számlálója 11-nél jár; míg az Elm utca Freddy Kruegere 9 moziban kísértett eddig. Ezek közül az egyikben a kaszabolós horror, azaz a slasher másik nagy klasszikusával, a Péntek 13 Jason Voorheestével csapott össze.

A maszkos Jason népszerűsége a fenti klasszikusokéhoz hasonlóan töretlen: az 1980-as eredeti Péntek 13 óta 8 folytatás készült, emellett 2001-ben Jason X címmel a főrém saját filmet is kapott; 2003-ban összeengedték a már emlegetett Freddy Kruegerrel, 2009-ben pedig a remakehullám is utolérte. Azóta több mint 10 év eltelt már, a sorozat a siker ellenére mégsem folytatódott – olyan jogi gubancok alakultak ki ugyanis körülötte, amelyből sorozatgyilkos legyen a talpán, aki kivágja magát belőle.

Az egész ott kezdődött, hogy az eredeti Péntek 13 forgatókönyvírója, Victor Miller a bíróságon próbálta visszaszerezni a sorozat jogait a film producerétől. Mindezt a 70-es évek közepén bevezetett törvénynek köszönhetően tehette meg, ami szerint bizonyos idő eltelte után az alkotók kérvényezhetik, hogy saját művük felett ők rendelkezzenek. Sean Cunningham, a film rendezője és producere ellenben azt állította, Miller a forgatókönyvet felkérésre, mint független vállalkozó készítette el, ezért nem formálhat jogot arra. A bíróság végül a forgatókönyvírónak adott igazat – a döntésben a tengerentúlon elképesztő erővel bíró szakszervezetek is szerepet játszottak, Miller ugyanis a Forgatókönyvírók Céhének tagja.

A két éve született döntés ellen a határidő lejártáig nem érkezett fellebbezés, így a jogok hivatalosan is visszaszálltak Millerre. Erről egyébként az a Larry Zerner számolt be, aki nemcsak ügyvédként tevékenykedik, de ő játszotta Shelley-t a sorozat harmadik részében. Azt a Shelley-t, akihez az ikonikus maszk valójában tartozott, mielőtt Jason egy toroknyiszálással el nem lopta azt tőle.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy megoldódott, vagy hogy szabad lenne az út a sorozat folytatása előtt; Zerner szerint valószínűleg Cunningham egyszerűen nem akarta tovább vesztegetni a pénzét a bíróságon. Ez pedig azt jelenti, hogy

a sajátos jogi buktatók miatt a forgatókönyvíró Miller csak az első mozi forgatókönyvének amerikai jogait szerezte vissza

– azaz a legfőbb szereplők és helyszínek, így Crystal Lake, Jason Voorhees vagy annak édesanyja, Pamela felett ő rendelkezhet. A felnőtt, maszkos Jason jogai azonban továbbra is rendező-producer Cunninghamhez tartoznak, aki viszont Miller jóváhagyása nélkül nem készíthet filmet belőle. A faramuci helyzet szerint tehát hiába tisztázódtak a jogok, valójában csak akkor készülhet el a következő Péntek 13 a klasszikus, maszkos rémmel, ha a két fél meg tud állapodni – vagy ha az egyik halála után annak örökösei készek lesznek az együttműködésre.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.