Nincs az a sorozatgyilkos, aki kivágja magát ebből a filmjogi hercehurcából

  • narancs.hu
  • 2022. január 5.

Mikrofilm

Ugyan lezárult a pereskedés a Péntek 13-sorozat jogairól, de könnyen lehet, hogy jó darabig nem tér vissza a vászonra minden idők egyik legismertebb kaszabolós szörnyetege.

Horrorfilmek esetén viszonylag gyakori, hogy egy-egy jól sikerült darabból néhány év alatt máris trilógia, vagy akár franchise keletkezik: viszonylag olcsón és gyorsan leforgathatók, majd a főellenséget megtartva, a gyilkolásokat és ijesztegetéseket variálva futószalagon gyárthatók. Így történhetett meg, hogy a Fűrészből 17 év alatt 9 rész is készült; de a Parajelenségekből is van már 7 epizód; a Démonok között világa is 8 filmnél jár már. Régen sem volt ez másként: Chucky, a Gyerekjáték réme 7 filmben tűnt fel; Michael Myers, a Halloween gyilkosának számlálója 11-nél jár; míg az Elm utca Freddy Kruegere 9 moziban kísértett eddig. Ezek közül az egyikben a kaszabolós horror, azaz a slasher másik nagy klasszikusával, a Péntek 13 Jason Voorheestével csapott össze.

A maszkos Jason népszerűsége a fenti klasszikusokéhoz hasonlóan töretlen: az 1980-as eredeti Péntek 13 óta 8 folytatás készült, emellett 2001-ben Jason X címmel a főrém saját filmet is kapott; 2003-ban összeengedték a már emlegetett Freddy Kruegerrel, 2009-ben pedig a remakehullám is utolérte. Azóta több mint 10 év eltelt már, a sorozat a siker ellenére mégsem folytatódott – olyan jogi gubancok alakultak ki ugyanis körülötte, amelyből sorozatgyilkos legyen a talpán, aki kivágja magát belőle.

Az egész ott kezdődött, hogy az eredeti Péntek 13 forgatókönyvírója, Victor Miller a bíróságon próbálta visszaszerezni a sorozat jogait a film producerétől. Mindezt a 70-es évek közepén bevezetett törvénynek köszönhetően tehette meg, ami szerint bizonyos idő eltelte után az alkotók kérvényezhetik, hogy saját művük felett ők rendelkezzenek. Sean Cunningham, a film rendezője és producere ellenben azt állította, Miller a forgatókönyvet felkérésre, mint független vállalkozó készítette el, ezért nem formálhat jogot arra. A bíróság végül a forgatókönyvírónak adott igazat – a döntésben a tengerentúlon elképesztő erővel bíró szakszervezetek is szerepet játszottak, Miller ugyanis a Forgatókönyvírók Céhének tagja.

A két éve született döntés ellen a határidő lejártáig nem érkezett fellebbezés, így a jogok hivatalosan is visszaszálltak Millerre. Erről egyébként az a Larry Zerner számolt be, aki nemcsak ügyvédként tevékenykedik, de ő játszotta Shelley-t a sorozat harmadik részében. Azt a Shelley-t, akihez az ikonikus maszk valójában tartozott, mielőtt Jason egy toroknyiszálással el nem lopta azt tőle.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy megoldódott, vagy hogy szabad lenne az út a sorozat folytatása előtt; Zerner szerint valószínűleg Cunningham egyszerűen nem akarta tovább vesztegetni a pénzét a bíróságon. Ez pedig azt jelenti, hogy

a sajátos jogi buktatók miatt a forgatókönyvíró Miller csak az első mozi forgatókönyvének amerikai jogait szerezte vissza

– azaz a legfőbb szereplők és helyszínek, így Crystal Lake, Jason Voorhees vagy annak édesanyja, Pamela felett ő rendelkezhet. A felnőtt, maszkos Jason jogai azonban továbbra is rendező-producer Cunninghamhez tartoznak, aki viszont Miller jóváhagyása nélkül nem készíthet filmet belőle. A faramuci helyzet szerint tehát hiába tisztázódtak a jogok, valójában csak akkor készülhet el a következő Péntek 13 a klasszikus, maszkos rémmel, ha a két fél meg tud állapodni – vagy ha az egyik halála után annak örökösei készek lesznek az együttműködésre.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.