tévéSmaci

Oroszlánretek

  • tévésmaci
  • 2019. október 12.

Mikrofilm

Amikor Sztupa és Troché hasonmások szerkesztéséhez fogtak, először át kellett vizsgálni a még használatban lévő – kizárólagosan külföldről beszerzett – készleteket. Ez a külföld persze nem jelentett túl széles horizontot, számos lengyel, kevesebb nyugatnémet és egy amerikai modellpár volt még feltalálható, a lengyelek zömmel már raktáron. A nyugatnémetek közül a Stupauer IV. és a Von Troché VII. széria még kint volt az utcákon, az amerikai modellek, Szojuz és Apollo pedig kölcsönben voltak már évek óta Moszkvában, bár az ördög se tudta, hogy ott eszik-e vagy isszák őket, lehettek éppúgy porfogók valahol, mint lengyel (mondjuk ki, meglehetősen kezdetleges) kollégáik itt. Közelebbről Budapesten, a csepeli II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola használaton kívüli biológia-szertárában. Akkor költöztették őket oda, amikor az iskola áttért a kabinetrendszerre, s Samut, a népszerű csontvázat átköltöztették az élővilág-előadóba. Ott úgysem keresi őket senki. De ha véletlenül mégis keresnék, nem találnak rájuk, mert a pedellus – tiszta egy merő véletlenségből – már másnap elvesztette a kulcsát. A nyári szünetben pedig nem lakatost hívtak az esethez, hanem inkább nemes egyszerűséggel elfalazták a bejáratot. Persze, ha valaki távirányítóval üzembe helyezte volna a lengyel modelleket, azok simán kiássák magukat, de a távirányítókat – ugyancsak biztonsági okokból – Gyálon tartották, de nem is volt beléjük való elem, mert annak gyártásával már évekkel azelőtt leállt a román partnercég (ami persze nem jelenti azt, hogy egy élelmes maszek ne vállalt volna – akár hetes határidőre is – utángyártást belőlük). De tényleg nem érdekeltek senkit ezek a Sztupánskyk és Trocheviczek, egész addig, míg a Vasmű előtt mutogató Lenin-szobrot el nem kellett bújtatni. Na, akkor eszébe jutott valakinek a biol­ó­gia­-szertár! De már késő volt.

Pénteken (13-án) kiderül, hogy a Duna tévé valami bálás Michael Caine-csomagot vásárolt, mert este fél kilenckor az inkább csak a magyar címével feltűnést keltő Rita többet akar: szebb dalt énekelni című filmművet tűzi műsorára, még 1983-ból: egy mérsékelten innovatív Pygmalion-variációt. Utána rögtön a rendszerváltás utáni magyar filmtörténet egy kétségkívül sokat emlegetett, s tényleg csak egy-két polccal magasabbra helyezett antréja, a Moszkva tér következik, 2001-ből. Lássuk, fogott-e rajta az idő! Valamivel előtte azonban az M5 (a kulturális főadó) levetíti az 1960-as Légy jó mindhaláligot. Mi sem nagyon tudunk mást mondani, hisz’ a saját bőrünkön tanultuk meg, csak azt, hogy tényleg legyünk jók mindhalálig. A mű egyébként előzménye vagy folytatása a Legyetek jók, ha tudtok című dalocskának – bár ezt még csekkolnom kell.

Szombaton a Cinemax este nyolckor belekap a Szóljatok a köpcösnek! sorozatváltozatába, s heti rendszerben tolja majd.

Vasárnap ünnepeljük Damien Lewis második születésnapját este kilenckor a Film Mánián, méghozzá a Pillangó című filmmel. A címszereplőként fellépő párizsi májert ugyanis Steve McQueen adja, a mű 1973-as, a többit tessék összerakni (Tarantino talán segít a megfejtésben). Este tízkor a Film4-en lesz Szép remények is, persze a 2012-es: Helena Bonham Carter Miss Havisham, Ralph Fiennes Magwitch és a kedvencemet, Joe Gargeryt a kedvencem, Jason Flemyng adja. Legyenek jók, és ne tévézzenek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.