Tévésorozat

Póráz nélkül

Túl a vörös kanapén

  • Bacsadi Zsófia
  • 2021.04.07 21:00

Mikrofilm

Álex Pina – tavaly karácsonyi lapszámunkban is megénekelt (A szappan dicsé­rete) – exkluzív Netflix-megállapodásának friss gyümölcse ez a sorozat.

Ő és állandó alkotótársa, Esther Martínez Lobato „latin ponyvaként” hivatkozik a műre, de persze korábbi munkáikra is ráakaszthatnánk e címkét, ahogy a tempó is hasonlatos a korábbiakhoz. A bosszúszomjas stricijük elől menekülő prostituáltak mérsékelten originális története is bővelkedik őrült tempójú akciókban, nyálcsorgatós szexjelenetekben, gusztusos férfiakban és nőkben, és némi pátoszos moralizálásban. Ugyanakkor az alkotók mintha nehezen jutnának dűlőre abban, hogy az önfeledt, tarantinós grindhouse-t vagy a szexi, de kritikus megközelítést válasszák. A 20–30 perces epizódok pedig nem engednek teret e potenciálisan bizsergető kettősség kibontakoztatásához.

A spanyol Coral, az argentin Wendy és a kubai Gina egy tenerifei bordélyházban dolgoznak éjt nappallá téve. Eltérő háttérrel rendelkeznek, de hasonlóan tragikus úton kötöttek ki a szadista Romeo klubjában. Amikor azonban egy elszámolási vita tettlegességig fajul a strigóval, mindhárman nekiesnek, leütik, s bár eljárásuk a néző szemében tűnhet akár önvédelemnek, adódnak járulékos balesetek is, hát menekülniük kell. Ahogy azt Pina és Martínez Lobato sorozataiban már megszokhattuk, minden némi abszurd, szadista humorral és a szem gátlástalan kényeztetésével indul (élénk színek, szép testek és neonfény). A kamera jó étvággyal járja be a kerek fenekeket, harisnyakötős lábakat és latex fétisszereléseket, majd két nyaktörő autós üldözés és szépen bevilágított dugás között a szexmunka és az azzal járó emberkereskedelem szörnyűségeiről elmélkedhetünk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.