Magyar Narancs: Mostanában főleg sorozatokban látható, sőt vígjátéki szerepeket is vállalt.
F. Murray Abraham: Ilyen C.W. Longbottom is a Mythic Questben. Végre egy alak, aki idősebb nálam. Piál, nőzik, és nem akar leállni, nagyon szórakoztató játszani. Nem hajlandó beadni a kulcsot, csak azért is jól akarja érezni magát, míg el nem jön a vég.
MN: A Homelandban ennél jóval komorabb, drámaibb hőst játszott.
FMA: Dar Adal rejtélyes alak, sosem tudhattad, melyik oldalon áll. Egy szuperpatrióta, és mint a legtöbb ilyen vakbuzgó hazafi, a végén ő maga jelent veszélyt a hazájára. Mandy Patinkin és én már a sorozat előtt ismertük egymást, a színház világából. Mindketten sokat játszottunk a Joseph Papp alapította New York Shakespeare Festival előadásaiban, bár együtt nem léptünk fel. Tudja, szóvivője vagyok a szíriai menekülteket segítő Multifaith Alliance for Syrian Refugees nevű szervezetnek és Mandy volt olyan jó, hogy segített az adománygyűjtésben.
MN: Voltak emlékezetes színpadi bukásai?
FMA: Volt néhány ilyen katasztrófa az életemben. Nagyon tud ez fájni. Az egyik különösen közel állt a szívemhez: a Teibele and Her Demon Isaac Bashevis Singertől. A kutyát nem érdekelte, pedig nagyon jó darab. Kongott a nézőtér az ürességtől, két hét után le kellett venni a műsorról. De volt olyan előadásom is, amelyet két nap után kellett becsukni. A Legend című darab. A szívem szakadt meg.
MN: A Shylock-alakítása viszont igazi diadalmenet volt. A velencei kalmárból akkoriban egy másik ismert előadás is ment Amerikában: abban Al Pacino adta Shylockot.
FMA: Egy időben futott a kettő. Igazán kedvelem Al Pacinót, rendes ember és remek színész, de az én Shylockom sokkal jobb volt. Nem Al hibája volt, hanem a rendezőjéé, aki félreértelmezte a darabot, alapvető utalásokat hagyott ki belőle.
MN: Pacinóval a Serpicóban játszott együtt, aztán A sebhelyesarcúban is.
FMA: Részben neki köszönhetem, hogy A sebhelyesarcúban szerepeltem, ő ajánlott Brian De Palmának. Nagylelkű ember és könnyű vele a munka. Szeretem dicsérni azokat a kollégáimat, akik megérdemlik. Amikor a Serpicót forgattuk, Al Pacino azoknak a színészeknek is kikérte a véleményét, akiknek alig volt valami szövegük. Ilyen ember.
MN: Amikor Miloš Forman meghalt, a Rolling Stone magazinban emlékezett meg arról, milyen volt az Amadeust forgatni. Kemény rendezőnek írta le.
FMA: Nemcsak velem, mindenkivel szigorú volt, de egyetlen rossz alakítás sincs a filmben, és ez Miloš érdeme. Pontosan tudta, mit akar, nem volt vita. Jó orra volt az igazsághoz, sosem adta alább. Az egyik legnagyobb rendező, akivel dolgoztam. Ő és Wes Anderson. Meg a Coen testvérek. És Brian De Palma. Tudta, hogy A sebhelyesarcút az Amadeusszal párhuzamosan forgattam? Akkor tudtam meg, hogy megkaptam Salieri szerepét, amikor már leszerződtem A sebhelyesarcúra. Forgattam egy kicsit De Palmával Hollywoodban, majd Prágába repültem, beestem az Amadeus forgatására, majd megint Hollywood és A sebhelyesarcú és vissza.
MN: Forman után Wes Andersont említette a nagyok sorában…
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
