Interjú

„1 dollár 75 cent óránként”

F. Murray Abraham színész

Mikrofilm

Az Amadeusért elnyerte az Oscart, A rózsa nevében inkvizítorként tette nehezebbé a középkort, a ma születettek pedig a Homeland rejtélyes CIA-főnökeként ismerik. New Yorkban értük el telefonon.

Magyar Narancs: Mostanában főleg sorozatokban látható, sőt vígjátéki szerepeket is vállalt.

F. Murray Abraham: Ilyen C.W. Longbottom is a Mythic Questben. Végre egy alak, aki idősebb nálam. Piál, nőzik, és nem akar leállni, nagyon szórakoztató játszani. Nem hajlandó beadni a kulcsot, csak azért is jól akarja érezni magát, míg el nem jön a vég.

MN: A Homelandban ennél jóval komorabb, drámaibb hőst játszott.

FMA: Dar Adal rejtélyes alak, sosem tudhattad, melyik oldalon áll. Egy szuperpatrióta, és mint a legtöbb ilyen vakbuzgó hazafi, a végén ő maga jelent veszélyt a hazájára. Mandy Patinkin és én már a sorozat előtt ismertük egymást, a színház világából. Mindketten sokat játszottunk a Joseph Papp alapította New York Shakespeare Festival előadásaiban, bár együtt nem léptünk fel. Tudja, szóvivője vagyok a szíriai menekülteket segítő Multifaith Alliance for Syrian Refugees nevű szervezetnek és Mandy volt olyan jó, hogy segített az adománygyűjtésben.

MN: Voltak emlékezetes színpadi bukásai?

FMA: Volt néhány ilyen katasztrófa az éle­temben. Nagyon tud ez fájni. Az egyik különösen közel állt a szívemhez: a Teibele and Her Demon Isaac Bashevis Singertől. A kutyát nem érdekelte, pedig nagyon jó darab. Kongott a nézőtér az ürességtől, két hét után le kellett venni a műsorról. De volt olyan előadásom is, amelyet két nap után kellett becsukni. A Legend című darab. A szívem szakadt meg.

MN: A Shylock-alakítása viszont igazi diadalmenet volt. A velencei kalmárból akkoriban egy másik ismert előadás is ment Amerikában: abban Al Pacino adta Shylockot.

FMA: Egy időben futott a kettő. Igazán kedvelem Al Pacinót, rendes ember és remek színész, de az én Shylockom sokkal jobb volt. Nem Al hibája volt, hanem a rendezőjéé, aki félreértelmezte a darabot, alapvető utalásokat hagyott ki belőle.

MN: Pacinóval a Serpicóban játszott együtt, aztán A sebhelyesarcúban is.

FMA: Részben neki köszönhetem, hogy A sebhelyesarcúban szerepeltem, ő ajánlott Brian De Palmának. Nagylelkű ember és könnyű vele a munka. Szeretem dicsérni azokat a kollégáimat, akik megérdemlik. Amikor a Serpicót forgattuk, Al Pacino azoknak a színészeknek is kikérte a véleményét, akiknek alig volt valami szövegük. Ilyen ember.

DOUNIAMAG-ENTERTAINMENT-US-THEATRE-POLITICS-SHAKESPEARE

 
Fotó: Europress Fotóügynökség

MN: Amikor Miloš Forman meghalt, a Rolling Stone magazinban emlékezett meg arról, milyen volt az Amadeust forgatni. Kemény rendezőnek írta le.

FMA: Nemcsak velem, mindenkivel szigorú volt, de egyetlen rossz alakítás sincs a filmben, és ez Miloš érdeme. Pontosan tudta, mit akar, nem volt vita. Jó orra volt az igazsághoz, sosem adta alább. Az egyik legnagyobb rendező, akivel dolgoztam. Ő és Wes Anderson. Meg a Coen testvérek. És Brian De Palma. Tudta, hogy A sebhelyesarcút az Amadeusszal párhuzamosan forgattam? Akkor tudtam meg, hogy megkaptam Salieri szerepét, amikor már leszerződtem A sebhelyesarcúra. Forgattam egy kicsit De Palmával Hollywoodban, majd Prágába repültem, beestem az Amadeus forgatására, majd megint Hollywood és A sebhelyesarcú és vissza.

MN: Forman után Wes Andersont említette a nagyok sorában…

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk