Interjú

„1 dollár 75 cent óránként”

F. Murray Abraham színész

Mikrofilm

Az Amadeusért elnyerte az Oscart, A rózsa nevében inkvizítorként tette nehezebbé a középkort, a ma születettek pedig a Homeland rejtélyes CIA-főnökeként ismerik. New Yorkban értük el telefonon.

Magyar Narancs: Mostanában főleg sorozatokban látható, sőt vígjátéki szerepeket is vállalt.

F. Murray Abraham: Ilyen C.W. Longbottom is a Mythic Questben. Végre egy alak, aki idősebb nálam. Piál, nőzik, és nem akar leállni, nagyon szórakoztató játszani. Nem hajlandó beadni a kulcsot, csak azért is jól akarja érezni magát, míg el nem jön a vég.

MN: A Homelandban ennél jóval komorabb, drámaibb hőst játszott.

FMA: Dar Adal rejtélyes alak, sosem tudhattad, melyik oldalon áll. Egy szuperpatrióta, és mint a legtöbb ilyen vakbuzgó hazafi, a végén ő maga jelent veszélyt a hazájára. Mandy Patinkin és én már a sorozat előtt ismertük egymást, a színház világából. Mindketten sokat játszottunk a Joseph Papp alapította New York Shakespeare Festival előadásaiban, bár együtt nem léptünk fel. Tudja, szóvivője vagyok a szíriai menekülteket segítő Multifaith Alliance for Syrian Refugees nevű szervezetnek és Mandy volt olyan jó, hogy segített az adománygyűjtésben.

MN: Voltak emlékezetes színpadi bukásai?

FMA: Volt néhány ilyen katasztrófa az éle­temben. Nagyon tud ez fájni. Az egyik különösen közel állt a szívemhez: a Teibele and Her Demon Isaac Bashevis Singertől. A kutyát nem érdekelte, pedig nagyon jó darab. Kongott a nézőtér az ürességtől, két hét után le kellett venni a műsorról. De volt olyan előadásom is, amelyet két nap után kellett becsukni. A Legend című darab. A szívem szakadt meg.

MN: A Shylock-alakítása viszont igazi diadalmenet volt. A velencei kalmárból akkoriban egy másik ismert előadás is ment Amerikában: abban Al Pacino adta Shylockot.

FMA: Egy időben futott a kettő. Igazán kedvelem Al Pacinót, rendes ember és remek színész, de az én Shylockom sokkal jobb volt. Nem Al hibája volt, hanem a rendezőjéé, aki félreértelmezte a darabot, alapvető utalásokat hagyott ki belőle.

MN: Pacinóval a Serpicóban játszott együtt, aztán A sebhelyesarcúban is.

FMA: Részben neki köszönhetem, hogy A sebhelyesarcúban szerepeltem, ő ajánlott Brian De Palmának. Nagylelkű ember és könnyű vele a munka. Szeretem dicsérni azokat a kollégáimat, akik megérdemlik. Amikor a Serpicót forgattuk, Al Pacino azoknak a színészeknek is kikérte a véleményét, akiknek alig volt valami szövegük. Ilyen ember.

DOUNIAMAG-ENTERTAINMENT-US-THEATRE-POLITICS-SHAKESPEARE

 
Fotó: Europress Fotóügynökség

MN: Amikor Miloš Forman meghalt, a Rolling Stone magazinban emlékezett meg arról, milyen volt az Amadeust forgatni. Kemény rendezőnek írta le.

FMA: Nemcsak velem, mindenkivel szigorú volt, de egyetlen rossz alakítás sincs a filmben, és ez Miloš érdeme. Pontosan tudta, mit akar, nem volt vita. Jó orra volt az igazsághoz, sosem adta alább. Az egyik legnagyobb rendező, akivel dolgoztam. Ő és Wes Anderson. Meg a Coen testvérek. És Brian De Palma. Tudta, hogy A sebhelyesarcút az Amadeusszal párhuzamosan forgattam? Akkor tudtam meg, hogy megkaptam Salieri szerepét, amikor már leszerződtem A sebhelyesarcúra. Forgattam egy kicsit De Palmával Hollywoodban, majd Prágába repültem, beestem az Amadeus forgatására, majd megint Hollywood és A sebhelyesarcú és vissza.

MN: Forman után Wes Andersont említette a nagyok sorában…

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.