Rövidfilm

Pörös szájunk

Nagy Borbála: Pannónia dicsérete; Minden rendben

Mikrofilm

A Pannónia dicsérete ravasz kis film, mert egy darabig azzal ámít, hogy humorral nyitja meg nekünk a frusztráció szelepeit. Röhincsélünk kicsit, aztán megkönnyebbülünk, de ugye ettől a politikai szarkavarás nem szűnik meg. Erről ismerszik meg a súlytalan, önmagáért való politikai paródia: megnevettet, de nem szedi szét analízise tárgyát a csupasz csontig, nem fáj eléggé.

Legyünk igazságosak, Nagy Borbála kisjátékfilmje egyszerű politikai paródiának is kitűnő. Nagy az izgalom a meg nem nevezett gimnáziumban, ugyanis látogatóba érkezik a felújítást nagylelkűen finanszírozó miniszterelnök (akit a Facebookon villámgyorsan csúcsra törő, csináld-magad Orbán Viktor-imitátor, Dudás Péter alakít). A rendező derűs gúnnyal vezeti végig a nézőt a felbolydult iskolán. A diákokat nem kavarja fel túlságosan a közelgő ünnepség: általában egymás macerálásával, a lógással és a zugivással vannak elfoglalva. A legizgatottabb a titkárnő (Rainer-Micsinyei Nóra), aki a tantestületet és a konyhásnéniket is az őrületbe kergeti ügybuzgóságával. Hiába a sok szervezés, a készülődés nem a terveknek megfelelően zajlik, hiszen a megrendelt Nagy-Magyarország torta nem fér be a hűtőbe és az ünnepi beszéd előadásával megbízott éltanuló is elhányja magát a tesióra előtt stikában elfogyasztott töménytől. Az igazgató és az irodalomtanárnő kínjukban a csendes, szépen szavaló Mártit (Angelus Hanna) bízzák meg a feladattal, aki bizony túl fog lépni e mai kocsmán. De ezt még senki sem sejti.

A Pannónia dicsérete attól olyan fergeteges már a felszínen is, hogy az apró részletek által ráismerünk a (magyar) valóságra, amit elénk tár (érdekes volna tudni, hogy a német közegben, ahol Nagy Borbála alkot, mennyire érthetők a rendező főként vizuális utalásai). A „miniszterelnököt” so­sem nevezik nevén és csak a tarkóját látjuk, mégis mindenki érti, kiről van szó. Minden nagyon konkrét, de mégsem túl konkrét – Orbán Viktor frontális szerepeltetése tényleg csak elrontaná a szórakozásunkat. A konyhásnénik hajhálója, a kulcspillanatban ernyedten aláhulló nemzetiszínű papírgirland, az igazgató ízléstelen nyakkendője, a mosdó tükre mellett szolidan omladozó fal és a sárban úszó iskolaudvar mind olyan vizuális utalások, amelyek segítenek, hogy szinte harapható-szagolható legyen a miliő. Persze az abszurd csúcspontja a méretarányosnál a hatás kedvéért nagyobb Balatonnal ellátott Nagy-Magyarország torta, amit a logisztikai kihívások miatt sajnos rútul meg kell csonkítani. A rendező ráadásul úgy koreografálja a jeleneteket, hogy egyszerűen lehetetlen nem egy kommunista iskolai ünnepségre asszociálni: a tompa színek, a kopott linóleum és a még kopottabb felnőttek, akik között egyetlen olyan akad, aki tényleg szentül hisz az egész összekínlódott színjátékban. Az eseményre akár Kádár elvtársat is várhatnák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.