Reagált a keresztény filmfesztivál zsűrielnöke a kitiltott szivárványcsalád-filmre

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 23.

Mikrofilm

Dér András szerint ő és zsűritársai is a film bemutatásáért kampányoltak.

A mozit is elérte a melegellenes cenzúra – írtuk meg pár napja, amikor kiderült: az utolsó pillanatban vették ki a XV. Ars Sacra Filmfesztivál programjából az Anyáim története (Her Mothers) című magyar szivárványcsaládról szóló filmet.

"Amikor júliusban hírt kaptunk arról, hogy az Anyáim története bekerült az Ars Sacra filmfesztivál versenyprogramjába, nagyon lelkesek lettünk, mert reméltük, hogy ezen a fesztiválon olyan párbeszédre kerülhet majd sor, amire ezidáig minden erőfeszítésünk dacára, nem volt lehetőségünk Magyarországon. Ma este lett volna a vetítés a Tabán moziban, tegnap délután kaptuk a hírt a szervezőktől, hogy legnagyobb sajnálatukra nem vetíthetik le a filmet" – írták a film készítői akkor Facebookon.

A filmfesztiválnak helyet adó Tabán Art Mozi azt válaszolta nekik: “»a keresztény értékrend mellett elkötelezett, a szakmát magas szinten ismerő, ill. művelő zsűri döntését« nem akarták felülbírálni, mégis erre kényszerültek”. Az idézett, „keresztény értékrend mellett elkötelezett” zsűri Dér András és Dombrovszky Linda rendezőkből, Gelencsér Gábor filmesztétából, valamint Gőbel Ágostonból, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjéből áll.

A zsűri elnöke, Dér András most a Facebookon reagált a botrányra.

„Napokig próbáltam zsűritársaimmal együtt a film bemutatására kérni a szervezőket, akik a Citizen Go és más civilek nyomására végül kivették a vetítési programból az egyébként versenyben lévő filmet.

A díjátadón tiltakoztam a beavatkozás ellen és lemondtam a zsűrielnöki tisztségemről.

Fájdalmas döntés volt, mert az én kezdeményezésemre jött létre ez a fesztivál. Gelencsér Gábor, Dombrovszky Linda, Gőbel Ágoston zsűritársaim ugyancsak értetlenül és tehetetlenül álltak e méltatlan támadás előtt. Minket közvetlenül nem kerestek meg, illetve Ágostont igen, a bemutatást sérelmező »aktivisták«” – írja, majd bemásolta a levelet, amit a szervezőknek címzett és a díjátadón is elmondott.

„Nagyon elkeserítő és szomorú, hogy a napi politikát eddig elkerülő Ars Sacra fesztivált a petíciókkal és egyéb fenyegetésekkel sikerült belesodorni a politikába. Akik most elégedetten hátradőltek győzelmük tudatában, azok vesztesek, mert erőszakkal nem lehet sem téríteni sem igét hirdetni. De párbeszédet folytatni sem. Mi, a zsűri, azt gondoltuk, hogy az emberi kapcsolatok érzékeny bemutatása minden ember számára fontos. A dokumentumfilm különösen az a katalizátor, ahol a különböző gondolkodású, világnézetű emberek meghallva egymás véleményét képesek vitázni. Az Ars Sacra filmfesztivál a keresztényi értékek felmutatása mellett a híd szerepét is vállalja, hogy a médiában tematizált diskurzust személyes és emberi relációkban mutassa be. Ahol nem paragrafusokkal, statisztikai adatokkal, hanem embertársaink, felebarátaink küzdelmével találkozhatunk. A zsűri egyöntetű vélemény volt, hogy Az anyáim (sic!) története ilyen filmalkotás” – fogalmazott a rendező.

Az Anyáim történetét ugyan a fesztiválon nem mutatták be, de elérhető az HBO Go felületén. Kaufer Virággal, a dokumentumfilm egyik szereplőjével annak debütálása után interjúztunk.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.