Reagált a keresztény filmfesztivál zsűrielnöke a kitiltott szivárványcsalád-filmre

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 23.

Mikrofilm

Dér András szerint ő és zsűritársai is a film bemutatásáért kampányoltak.

A mozit is elérte a melegellenes cenzúra – írtuk meg pár napja, amikor kiderült: az utolsó pillanatban vették ki a XV. Ars Sacra Filmfesztivál programjából az Anyáim története (Her Mothers) című magyar szivárványcsaládról szóló filmet.

"Amikor júliusban hírt kaptunk arról, hogy az Anyáim története bekerült az Ars Sacra filmfesztivál versenyprogramjába, nagyon lelkesek lettünk, mert reméltük, hogy ezen a fesztiválon olyan párbeszédre kerülhet majd sor, amire ezidáig minden erőfeszítésünk dacára, nem volt lehetőségünk Magyarországon. Ma este lett volna a vetítés a Tabán moziban, tegnap délután kaptuk a hírt a szervezőktől, hogy legnagyobb sajnálatukra nem vetíthetik le a filmet" – írták a film készítői akkor Facebookon.

A filmfesztiválnak helyet adó Tabán Art Mozi azt válaszolta nekik: “»a keresztény értékrend mellett elkötelezett, a szakmát magas szinten ismerő, ill. művelő zsűri döntését« nem akarták felülbírálni, mégis erre kényszerültek”. Az idézett, „keresztény értékrend mellett elkötelezett” zsűri Dér András és Dombrovszky Linda rendezőkből, Gelencsér Gábor filmesztétából, valamint Gőbel Ágostonból, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőjéből áll.

A zsűri elnöke, Dér András most a Facebookon reagált a botrányra.

„Napokig próbáltam zsűritársaimmal együtt a film bemutatására kérni a szervezőket, akik a Citizen Go és más civilek nyomására végül kivették a vetítési programból az egyébként versenyben lévő filmet.

A díjátadón tiltakoztam a beavatkozás ellen és lemondtam a zsűrielnöki tisztségemről.

Fájdalmas döntés volt, mert az én kezdeményezésemre jött létre ez a fesztivál. Gelencsér Gábor, Dombrovszky Linda, Gőbel Ágoston zsűritársaim ugyancsak értetlenül és tehetetlenül álltak e méltatlan támadás előtt. Minket közvetlenül nem kerestek meg, illetve Ágostont igen, a bemutatást sérelmező »aktivisták«” – írja, majd bemásolta a levelet, amit a szervezőknek címzett és a díjátadón is elmondott.

„Nagyon elkeserítő és szomorú, hogy a napi politikát eddig elkerülő Ars Sacra fesztivált a petíciókkal és egyéb fenyegetésekkel sikerült belesodorni a politikába. Akik most elégedetten hátradőltek győzelmük tudatában, azok vesztesek, mert erőszakkal nem lehet sem téríteni sem igét hirdetni. De párbeszédet folytatni sem. Mi, a zsűri, azt gondoltuk, hogy az emberi kapcsolatok érzékeny bemutatása minden ember számára fontos. A dokumentumfilm különösen az a katalizátor, ahol a különböző gondolkodású, világnézetű emberek meghallva egymás véleményét képesek vitázni. Az Ars Sacra filmfesztivál a keresztényi értékek felmutatása mellett a híd szerepét is vállalja, hogy a médiában tematizált diskurzust személyes és emberi relációkban mutassa be. Ahol nem paragrafusokkal, statisztikai adatokkal, hanem embertársaink, felebarátaink küzdelmével találkozhatunk. A zsűri egyöntetű vélemény volt, hogy Az anyáim (sic!) története ilyen filmalkotás” – fogalmazott a rendező.

Az Anyáim történetét ugyan a fesztiválon nem mutatták be, de elérhető az HBO Go felületén. Kaufer Virággal, a dokumentumfilm egyik szereplőjével annak debütálása után interjúztunk.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.