Sorozatot készít a Nobel-díjas Gabriel García Márquez Száz év magány című regényéből a Netflix

  • narancs.hu
  • 2019. március 6.

Mikrofilm

A streamingszolgáltató szerdán jelentette be, hogy megszerezte a mű megfilmesítésének jogát.

Ez az első alkalom, hogy az 1967-ben publikált regényből film készül – írja a The New York Times online kiadása.

A Nobel-díjas író fia, Rodrigo García, aki fivérével, Gonzalóval együtt vezető producerként vesz részt a projektben, elmondta, hogy apja nagyon sok ajánlatot kapott az évek során a könyv filmes adaptációjára. Gabriel García Márqueznek azonban kétségei voltak afelől, hogy a történet megfelelőképpen bemutatható egyetlen – vagy akár két – filmben.

Emellett Márquez ragaszkodott ahhoz is, hogy a spanyol nyelven szóljon a történet, így sok ajánlat nem is jöhetett szóba. A produkciót a mostani megállapodás szerint elsősorban Kolumbiában forgatják.

Francisco Ramos, a Netflix spanyol eredeti nyelvű filmekért felelős alelnöke elmondta, a cég korábban próbálkozott már a könyv jogainak megszerzésével, de ellenállásba ütközött. 
Mint kiemelte, az olyan sorozatok, mint a Narcos és az olyan filmek, mint a Roma – mely megnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat – bebizonyították, hogy "csinálhatunk spanyol nyelvű tartalmakat a világnak".

A Száz év magány 1967. május 30-án, Argentínában jelent meg, melyen a kolumbiai szerző mindössze 13 hónapig dolgozott, megszállottan, napi 60 cigarettával, a lemezjátszóban Debussyvel, Bartókkal és Beatlesszel. Amikor befejezte, attól félt, hogy a könyve megbukik, ehelyett az irodalomtörténet egyik legnagyobb sikere lett: 44 nyelvre fordították le, 45 millió példányban adták el, és közben megváltoztatta a Latin-Amerikáról és a regényről alkotott képünket. Nem azért, mert valami látványosan újat talált ki, hiszen nagyban épített elődei és kortársai munkáira, hanem mert a mágikus realizmus eszköztárából neki sikerült megalkotnia a Nagy Művet, az utolsó univerzális nagyregényt, amely az egész nyugati világ közös ügye, élménye, ihletője lehetett.

Az író fiával, Rodrigo Garcíával 2016-ban interjúztunk:

„A dinoszauruszok miatt" - Márquez westernjéről az író fiával beszélgettünk

A harmincas évei végén járó, ígéretes forgatókönyvírónak, Gabriel García Márqueznek 1966-ban jó éve volt: ekkor mutatták be a Tiempo de morir (Ideje meghalni) című mexikói westernfilmet, melynek Carlos Fuentes és ő írta a forgatókönyvét. Az idén fél évszázados westernről az író fiát, a jó nevű filmrendezőt, Rodrigo Garcíát kérdeztük.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.