A mesterséges intelligencia (MI) valamiféle távoli, jövőbeli veszélyből néhány év – vagy inkább néhány hónap – alatt gyakorlatilag a mindennapjaink részévé vált. Mindezt a hétköznapi ember is a bőrén érezheti: pár kattintással generálhatóak képek, melyek már az egész Facebookot elárasztották; vagy elég csak a ChatGPT-re gondolnunk, amely ma már akár kész kritikákat megír helyettünk, és ez sokaknak fel sem tűnik.
Az MI pedig a filmiparban is egyre nagyobb szerepet kér – a Bosszúállók egyik rendezője egyenesen úgy nyilatkozott, két évre vagyunk az MI-generálta filmektől. Ezt épp két éve mondta, és bár azt talán kijelenthetjük, hogy a jóslata nem vált be, azért már szinte napi szinten érkeznek hírek arról, hogyan veszik át gépek az emberek munkáját Hollywoodban:
- a Disney néhány háttérszínészt már be is szkennelt, hogy elég legyen azok digitális mását használnia;
- több stúdió lebukott azzal, hogy a posztereiket a számítógép tervezte;
- a Netflixnél már régóta egy algoritmus dönt arról, érdemes-e egy-egy filmbe belevágni;
- egy MI-program engedély nélkül lopta el Scarlett Johansson hangját;
- egy másik applikációval akár saját South Park-, vagy Pixar-filmet készíthetünk magunknak;
- az Open AI Sora nevű platformja néhány szó alapján már képes kisfilmeket generálni – ez pedig elég is volt az egyik legnagyobb hatalmú amerikai producernek ahhoz, hogy leállítsa stúdiójának fizikai bővítését, hiszen a jövőben arra úgyse lesz szükség, a számítógép majd mindent megold magától.
Két éve a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkjának is egyik legfontosabb követelése volt az MI korlátozása és szabályozása. Ugyan ezt sikerült elérniük, az elmúlt hetek botrányai azt mutatták, hogy ma már az is elég, ha egy stúdióra vagy produkcióra egyáltalán rávetül az MI-használat gyanúja, az egyből hatalmas felhördülést és tiltakozást vált ki – miközben a technológia terjedése megállíthatatlan, és a jelek szerint a filmgyártásban is teljesen hétköznapivá vált használata.
Egy magyar vágó szólta el magát
A magyar építészről szóló, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalista című epikus, három és félórás drámát 10 Oscar-díjra jelölték, így az idei ceremónia egyik legnagyobb esélyesévé vált, ráadásul a film magyar vágója, Jancsó Dávid is nominációt szerzett (kritikánk a filmről itt olvasható). Ugyanakkor épp ő volt az, aki január 11-én a RedShark News című tech-magazinban megjelent interjújával ismét elindította a vitát az MI használatáról.
Az interjúban Jancsó többek között beszámolt arról, hogy a mozi építészeti motívumai a vágásban is visszaköszönnek, és hogy ebben nagy segítségére volt az, hogy egy családtagja tanult Bauhaus építészetet. Emellett azt is elárulta, hogy a dialógusok utómunkájánál az MI segítségét is igénybe vették: az ukrán Respeecher cég programját használták, amely mesterséges hanggenerálásra szakosodott. Erre azért volt szükség, mert a dialógusok jó része magyarul hangzik el, és azt szerették volna, hogy mindez autentikusabbnak tűnjön.
„Anyanyelven beszélem a magyart, szóval tudom, hogy ez az egyik legnehezebben nyelv. Még úgy is, hogy Adriennek (Brodynak, a film főszereplőjének – a szerk.) vannak magyar gyökerei – ez nem ilyen egyszerű. A magyar egy elképesztően egyedi nyelv. Gyakoroltunk a szereplőkkel és remek munkát végeztek, de szerettük volna, ha olyan tökéletesen sikerül, hogy még a helyiek sem szúrják ki a különbséget” – magyarázta.
Adrien Brody anyja magyar származású, aki 1956-ban menekült az Egyesült Államokba, a másik főbb szerepet alakító Felicity Jones viszont brit – a filmben mindketten magyar akcentusú angolt beszélnek, a karakterek filmbeli anyanyelvükön, azaz magyarul csak párszor szólalnak meg. Utóbbi jelenetekben volt szükség Jancsó beavatkozására: mint mondta, saját hangját táplálta be a programba, így alakítva a külföldi színészek dialektusán. „A legtöbb magyar dialógusban benne van az én beszédem is. De nagyon ügyeltünk rá, hogy megőrizzük az eredeti alakításukat” – emelte ki a magyar vágó.
Minderre a rendező, Brady Corbet perfekcionizmusán kívül azért is volt szükség, mert a film mindössze 10 millió dollárból, azaz alacsony költségvetésből, független finanszírozással készült. Igyekeztek tehát spórolni, az utómunkát pedig az MI-programmal picit le tudták rövidíteni – de az így is 18 hónapig húzódott. Jancsó szerint nem nagy ördöngösségről volt szó, mindössze néhány betűt kellett kicserélni, de enélkül még mindig a vágószobában kellene ülnie.
Habár ezek a dialógusbeli módosítások verték ki a leginkább a biztosítékot, ezen túl is akadt példa MI-használatra a filmnél: a végén látható a főszereplő több tervrajza és elképzelése – ezek egy részét szintén számítógéppel generálták. „A filmiparon belül megosztónak számít az MI-ről beszélni, pedig nem kellene, hogy így legyen. Nyíltan kellene beszélnünk arról, milyen eszközöket tud a számítógép nyújtani nekünk. Semmi olyan MI-használat nincs a filmben, amit előttünk ne tettek volna, csak segített meggyorsítani a folyamatokat. Azért használtuk az MI-t, hogy segítsen megalkotni azokat az apró kis részleteket, amelyekre nem volt időnk vagy pénzünk” – magarázta Jancsó, de ennek ellenére a sajtót mégis azonnal bejárta a hír, hogy A brutalistát „MI segítségével készítették”.
A rendező, Brady Corbet szinte azonnal közleményben kelt a film védelmére, leszögezve, hogy Adrien Brody és Felicity Jones alakítása az ő sajátjuk. „Hónapokig dolgoztak Tanera Marshall dialektustanárral, hogy tökéletesítsék akcentusukat. Az innovatív Respeecher technológiát csak a magyar dialógusok vágásakor használtuk, kifejezetten azért, hogy egy-egy magánhangzót vagy betűt pontosítsunk. Az angol nyelven egyáltalán nem változtattunk. Ez egy manuális eljárás volt, amelyet a hangon dolgozó kollégáim és a Respeecher a poszt-produkció során végeztek. Az volt a cél, hogy a mesterség iránti legnagyobb tisztelettel megőrizzük Adrien és Felicity alakításának eredetiségét egy másik nyelven is – és nem az, hogy kicseréljük vagy megváltoztassuk azt” – mutatott rá a rendező. Az MI-képekről pedig azt mondta, minden tervet kézzel rajzoltak a művészek, mindössze a háttérben látszódó néhány képnél vettek igénybe számítógépes segítséget, hogy azok úgy nézzenek ki, mintha valóban gyenge digitálisan készült képek lennének a 80-as évekből.
Mint a Deadline cikke kiemeli, a hasonló, utólagos simítások már régóta elterjedtnek számítanak Hollywoodban: használtak ilyet Angelina Jolie esetében a Mariánál, de már Rami Malek alakításánál is a Bohém rapszódiában. Ezeknél is az volt a cél, hogy az énekhangok a lehető legjobban hasonlítsanak az eredetihez – ez pedig nem sokban különbözik attól, ahogy A brutalista színészeinek akcentusába belenyúltak.
Ennek ellenére a közösségi média tele van csalódott és dühös kommentekkel. Kérdés, mindez mennyire csökkenti A brutalista, azon belül is Adrien Brody – és persze Jancsó Dávid – esélyeit. Rami Malek gond nélkül nyerte el az Oscart – igaz, akkor az egész MI-téma nem bírt még ekkora erővel. Az előrejelzésekkel foglalkozó Goldderby oldal szerint egyelőre még így is a filmnek, a rendezőnek és magának Brodynak van a legnagyobb esélye Oscart nyerni az oddsok alapján, míg Jancsó Dávid a második helyen áll a vágók között – de sok van még az Oscar-kampányból, és úgy tűnik, az MI-botrány végig téma is marad majd.
Az éneklő kartellfőnök
Nem úszta meg az MI-botrányt a díjszezon másik sztárja, az Emilia Perez sem, a The Guardian már arról ír, hogy az MI-használat lehet az idei díjszezon új harctere. Jacques Audiard bűnügyi musicalje egy mexikói drogbanda főnökéről szól, aki úgy akar visszavonulni, hogy nővé műtteti magát. A filmet 13 díjra, köztük a legjobb film, rendezés, nemzetközi film (Franciaország), női mellék- és főszereplő díjára is jelölték, ráadásul utóbbi, azaz Karla Sofía Gascón ráadásul az első nyíltan transznemű színész, aki nominációt szerzett.
Az Emilia Perez hangkeveréséért felelős Cyril Holtz a film cannes-i bemutatójakor adott interjút, és mint akkor elmondta, az utómunka során kénytelenek voltak digitálisan megnövelni Gascón énekhangjának terjedelmét. Ehhez ők szintén a Respeecher programot használták, amelynek segítésével Gascón hangjába kevertek a filmzenét jegyző francia popsztár, Camille hangjából is – azaz nagyjából úgy jártak el, ahogy a Bohém rapszódia és a Maria alkotói is.
Az Emilia Perez MI-használatából azonban nem lett nagyobb balhé, de csak azért, mert egy sokkal nagyobb botrány felülírta: felszínre kerültek Gascón korábbi kirekesztő és rasszista tweetjei, melyekben többek között a muszlimokról, a 2020-ban rendőrök által meggyilkolt afroamerikai George Floydról, vagy épp az Oscar diverzitás-szabályairól értekezett. Gascón soha nem számított a legjobb női főszereplő kategória fő esélyesének, de a botránnyal gyakorlatilag ki is iratkozott a versenyből – olyannyira, hogy a Netflix immár nélküle kampányol a filmért.
MI és a fantasztikum
Az MI-használat azonban nem csak a díjjelölt filmeknél okoz botrányokat: a Marvel egyik legjobban várt produkciója, a nyáron érkező Fantasztikus 4-es: Első lépések esetében a plakátjánál merült fel az MI használatának gyanúja.
A napokban bemutatott előzetes és poszterek mind 60-as éveket idéző nosztalgiát ígérnek, de néhány közzétett plakát olyan részleteket tartalmaz, melyek elsősorban az MI-generálta képekre jellemzőek: ismétlődő arcokat, hiányzó ujjakat vagy épp lábakat.
Marvel lose all goodwill for an okay looking trailer for F4 by using AI slop in the poster pic.twitter.com/2twR8unqdV
— G (@garyswilkinson) February 4, 2025
A Marvel igyekezett gyorsan cáfolni a vádakat, a Marvel/Disney szóvivője az Indiewire-nek gyorsan leszögezte, hogy nem használtak MI-t a poszterekhez, de arra nem adtak magyarázatot, hogy akkor mégis mi okozta a furcsaságokat. Magától a Disney-től egyébként nem állna távol az MI-használat: a már emlegetett esett mellett, amikor háttérszínészeket szkenneltek be digitálisan, szintén számítógép generált néhány képet a Disney+-ra érkező Titkos invázió című szuperhőssorozatuk nyitányához. Akkor a show egyik producere azt mondta, azért volt erre szükség, hogy a képek illeszkedjenek a sorozatban látható Skrullok különleges, alakváltó természetéhez.
Ugyancsak gyorsan végigfutott a hír a világhálón, hogy az A24 sokak által várt fantasyje, a The Legend of Ochi készítésekor is MI-t használtak. A rendező, Isaiah Saxon kikérte magának a gyanúsítást: mint tweetjében írta, a film középpontjában álló lényről, azaz az ochiról látható közeli képeken valódi bábok, animatronikus figurák és beöltözött színészek láthatók, míg a távolikon számítógépes animációk. „2005 óta készítek kézműves filmeket, melyet festményeknek látszódnak. Derült égből érkezett az MI, most pedig itt vannak azt olyan keresztes lovagok, mint te, akik leszarozzák azokat, akik egész életüket a mesterségnek dedikálták” – kelt ki az egyik filmjét vádoló tweet szerzője ellen a rendező, majd képről képre elmagyarázta, mi hogyan készült.
Mint a számos példa mutatja, mára már az is elég, ha egy filmmel kapcsolatban egyáltalán felmerül az MI-használat vádja, az internet rögtönítélő bírósága azonnal elítéli a filmet és az alkotókat. Könnyen lehet tehát, hogy az, ami tavaly az Eretnek című mozi stáblistáján még furcsaságnak hatott, a jövőben bevett gyakorlat lesz. A Hugh Grant nevével fémjelzett horror ugyanis külön felirattal tudatta a nézőkkel: „A film készítése során nem használtak generatív MI-t”.
Kérdés, hogy miért vált ki ilyen ellenérzéseket az MI-vel üzemelő programok használata, amikor a digitális technológiát, a CGI-t Hollywood meglehetősen hamar és elég általánosan kezdte el használni.
