Tévésorozat

Űrhadosztály

Mikrofilm

Az Office amerikai változatának alkotói fogtak össze, hogy viccet csináljanak egy ijesztően valós ötletből – Trump hagymázas Space Force-víziójából, mely nyomasztóan idézi meg a hidegháború űrfegyverkezési rögeszméjét. Greg Daniels és Steve Carell vérszegény sorozatának nagy pechje, hogy a valóság ismét felülmúlni látszik a legvadabb komédiát is. De nem ez az egyetlen dolog, amiért a Space Force nem működik.

Először is, az alkotókat két egymást kioltó vígjátéktípus víziója vezérelte: egyfelől vissza akartak nyúlni az Office csupaszív munkahelyi komédiájához, de a Veep metszően okos szatírája is megihlette őket. Az elsőhöz szükségeltetik az együttérzés a mégoly esetlen és inkompetens szereplőkkel is, míg a szatírának kíméletlennek kell lennie. Ehhez képest a Space Force leg­inkább egyik utat sem választja. Szereplőgárdája nem áll össze szerethető idióták közösségévé, és a szatírája enyhén szólva is fogatlan. Nem mer igazán belemarni tárgyába, pedig az szinte kínálja magát a kíméletlen kiröhögésre (ráadásul kényelmetlenül aktuális is). A műfajtól teljességgel idegen egyik-másikozást választja, hol a hadsereget kritizáló, vérző szívű baloldaliakkal tart, hol pedig macsó ethoszt éltető héjákkal, akik tudnak és mernek érzelmes patrióták lenni a világtól elrugaszkodott hippikkel meg tojásfejűekkel szemben.

Bizonyos mérsékelten humoros történetszálak ragozására egész epizódokat vesztegetnek az alkotók, míg más, ígéretesebb szereplők és szituációk elsikkadnak. A Space Force könnyen egy metsző, fergeteges komédia lehetett volna.

Elérhető a Netflixen

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.